Kazah–magyar tőkealap indul a gazdasági együttműködés felpörgetésére 

Az energiaellátás terén Kazahsztán Magyarország egyik legmegbízhatóbb partnere, a kétoldalú energetikai együttműködés olyan érték, amelyet az energiabiztonság növelése érdekében tovább kell erősíteni – mondta Varga Mihály  pénzügyminiszter pénteken, Budapesten, a Magyar–Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság plenáris ülését követő aláírási ceremónián. A vezető magyar tőkealapkezelő Széchenyi Alapok és a kazah–szingapúri kockázatitőke-befektető Steppe Capital Pte. kft. egyetértési nyilatkozatot írt alá közös, kazah–magyar kockázati tőkealap létrehozásáról a Kazah–Magyar Kormányközi Bizottság mai ülésén – minderről a Széchenyi Alapok tett közzé bejegyzést a Facebookon.

Varga Mihály közölte: a Magyarország és Kazahsztán közötti éves áruforgalom meghaladja a 420 millió dollárt. Magyarország legfőbb exportterülete Kazahsztánban a gyógyszeripar, az árbevétel ebből 94 millió dollár körül alakult. A legfőbb importtermék a kőolaj, illetve a kőolajszármazékok; ezek adták a teljes behozatal mintegy 90 százalékát. Kazahsztán a világ 9. legnagyobb országa, amely Magyarország fontos stratégiai partnere a közép-ázsiai térségben, és előkelő helyet foglal el Magyarország keleti kapcsolatainak fejlesztésében – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Emlékeztetett, hogy a legnagyobb magyar befektető Kazahsztánban a Mol; a vállalat eddig mintegy 200 millió dollárt invesztált a kazah szénhidrogén-kutatási és termelési üzletágba, és egy földgázmezőben is részesedést szerzett. A Mol kutatásai nyomán már idén megkezdődhet egy olyan gázmező kitermelése, amelynek készlete meghaladja a 23 millió hordó egyenértéket. Ez a Mol-csoport teljes készletének csaknem 7 százalékát teszi ki, így hozzájárul, hogy Magyarország több lábon álljon az energetikai területen – ismertette a miniszter. Kitért arra is, hogy a kazah piacon 1996 óta jelen van a Richter; a gyógyszeripari vállalat tavalyi üzleti forgalma megközelítette a 25 millió dollárt Kazahsztánban.

Varga Mihály úgy fogalmazott: a magyar–kazah kapcsolatok szélesítésének újabb mérföldköve a kilenc új együttműködési megállapodás aláírása. A hét intézményi és két vállalati megállapodás kapcsán kiemelte, hogy Kazahsztán és Magyarország egyetemei között három új csereprogram-megállapodás született. A nukleáris energia békés célú felhasználásának terén a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Kazahsztán energetikai minisztériuma között született együttműködési megállapodás. Kazahsztán új atomerőmű építését tervezi, Magyarország ehhez felajánlotta szakértői segítségét – ismertette Varga Mihály. A két ország közötti együttműködési lehetőségek egyre szélesebbek, és ezt a munkát folytatni szeretnék – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Kazah–magyar tőkealap indul a gazdasági együttműködés felpörgetésére

A vezető magyar tőkealapkezelő Széchenyi Alapok és a kazah–szingapúri kockázatitőke-befektető Steppe Capital Pte. kft. egyetértési nyilatkozatot írt alá közös, kazah–magyar kockázati tőkealap létrehozásáról a Kazah–Magyar Kormányközi Bizottság mai ülésén – minderről a Széchenyi Alapok tett közzé bejegyzést a Facebookon. Mint írják, a közös tőkealap két részalapból áll majd, egy magántőke- és egy kockázati tőkealapból; ebből magas hozampotenciállal rendelkező nemzetközi befektetések valósulhatnak meg. Mindkét fél 50–50%-os befektetéssel bír majd, mindkét részalap esetében eléri a 10 millió amerikai dollárt. Az alapkezelést teljes egészében a Széchenyi Alapok végzi, a nemzetközi szintéren is erősítve magyar pénzügyi jelenlétet. A deklarált cél, hogy ezeknek az alapoknak a mindkét gazdaság számára kiemelten fontos technológia, energetika, mezőgazdaság, valamint az élettudományok terén vonzó befektetési és társbefektetési lehetőségek kiaknázásával egyszerre teremtsenek maximális nyereséget tulajdonosaik számára és segítsék elő országaink gazdaságának fejlődését.

Fotó: Facebook