Kell-e érettségizni járvány idején?

Az elmúlt években különösen izgalmas evolúción mentek keresztül az ellenzéki oktatáspolitikai elképzelések. Két éve még csak “korszerűtlen és túl sok” volt a tananyag, tavaly már a nyelvvizsga is idejétmúlt követelménynek lett nyilvánítva, idén pedig már az érettségi is szúrta a minőségi oktatásra vágyó fiatalok szemét. Ilyen exponenciális fejlődés mellett a jövő évi követelés valószínűleg Wass Albert és a többi náci, magyarkodó irodalmár sorsa a száműzetés, ezzel párhuzamosan pedig a genderelméleti oktatás bevezetése lesz. Hiszen ilyen a gyakorlatban is hasznos, aktuális tudásra vágyik minden diák. Vagy legalábbis az ellenzék – főleg a Momentum – támogatásában működő és tevékenykedő fiatalok.

Lassan három éve figyelhetjük a különböző “független” diák- és pedagógusszervezetek megmozdulásait, amelyeknek szokásos menetrendje a következő: a mozgalom becsődöl, a vezetők valamilyen ellenzéki pártfunkciót kapnak, elindul egy egyéves “utánpótlás nevelési” időszak, felépül egy új világmegváltó csapat, kezdődik elölről a ciklus. Természetesen eddig is tudtuk, hogy ez nem egy teljesen organikus folyamat: az elmúlt 2-3 évben a balliberális politikai erők, élükön a Momentummal, az oktatásügybe is átemelték a médiából már ismert “független” platformok rendszerét, amelyek konzekvensen szervezeti és ideológiai önállóságukról áradoznak, csakhogy aztán hamarosan kibukjon róluk, hogy valamelyik ellenzéki párt fiókszervezeteként funkcionálnak.

Erre számos példát láthattunk mindkét területen, gondoljunk csak az MSZP utolsó kétségbeesett médiahekk kísérletére, az Ezalényeg.hu-ra, vagy az ékesszóló Nagy Blankára, aki miután igazolt minden rosszat, ami előítéletként lebeg a Z generáció felett, végigment a teljes ellenzéki palettán a DK-tól a Momentumig. Idén azonban úgy tűnik a Momentum végleg a saját kezébe vette az oktatáspolitikai frontvonalat, az érettségi megtorpedózásával visszafordíthatatlanul átpolitizálttá tette az oktatásért aggódó civilek szervezkedéseit.

Nagy Blanka. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Mi a baj az érettségivel

A fent felvázolt ciklus idén a NAT bejelentésével indult újra, de most a koronavírus-járvány árnyékában tartott érettségivel ért a csúcsra. Már csak azért is, mert ennek köszönhetően bukott felszínre a Momentum, mint a diákmozgalmak egyik fő szervezője. Úgy tűnik Fegyőréknek hobbijuk, hogy megfúrjanak mindent, amit csak tudnak, legyen az olimpia vagy érettségi, tekintet nélkül az esetleges következményekre. Az ifjú szabaddemokraták abban a végtelenül hálás helyzetben vannak, hogy egyrészt kiskakaskodhatnak az ellenzéki szemétdombon, hiszen a DK-n kívül az egyetlen párt, ami mérhető támogató táborral rendelkezik, másrészt azonban szép kerek nulla darab képviselőt delegálnak az Országgyűlésbe, vagyis teljesen felelőtlenül kampányolhatnak bármivel, intézményes felelősségük nem lévén.

Ebből kifolyólag a Momentum évek óta kiválóan apellált az érinthetetlen, “hópihe-generáció” néplelkületére a diáktüntetések melletti kiállással. A követelmények ellen felszólaló diákokat- a kormányzás felelőssége nélkül- nihilista oktatáspolitikai fantáziálással hergelték (lásd nyelvvizsgatörvény), ettől remélve, hogy az ily’ módon kiszolgált leendő első választók majd őket támogatják. Csakhogy azzal nem számoltak, hogy a célcsoport ingerküszöbe magasabb az átlag választóénál, vagyis az állapotban tartásukhoz mindig nagyobb dózist kell bevinni az uszításból, a kívánt hatás eléréséhez. A legtöbb párt a tavalyi tüntetések óta nem merte emelni a tétet, így a Momentumra hárult a feladat, hogy bevigyék az aranylövést az érettségi elleni petícióval.

Így tüntettek két éve a diákok, hogy tanulhassanak Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Az már más kérdés, hogy egy parlamenti értelemben nemlétező, de legalábbis marginális párt milyen demokratikus alapelv alapján tesz javaslatokat- sőt, indít petíciót- a kétharmados kormánynak szakpolitikai kérdésekben. A jogi, erkölcsi és logikai konfliktus aztán hamar feloldódott, mikor a Momentum adatkezelési tájékoztatóját végiglapozva kiderült, valójában egyáltalán nem érdekli Fegyőréket, hogy érettségiznek-e vagy sem a diákok. A dokumentum alapján ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az érettségi eltörléséről szóló világmegváltó ötlet csak csali volt az ilyen ötletekre fogékony, lappangó Blankák felkutatásához.

Ha a kormány elhalasztotta volna az idei érettségit, nyilván az lenne a Momentum aggálya, hogy így egy teljes évig nem tudnak a hallgatók jelentkezni a genderszakra. A kormány ellehetetlenítené az oktatási rendszert és megfosztana egy teljes generációt a továbbtanulás lehetőségétől. Sikerült viszont elérniük azt, amit a kormánymédiának több éves kampány alatt sem: már saját követőik is viccpártnak tartják őket. De, ha már behozták a közbeszédbe a témát, lássuk:

Kell-e érettségizni járvány idején?

Akár egyel hátrábbról is megközelíthetnénk a kérdést, van-e egyáltalán szükség az érettségire? Egy letűnt kor, idejét múlt számonkérési formája. Tasi Zsuzsanna, az egykori Független Diákparlament helyébe lépő Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) elnökségi tagja még márciusban úgy nyilatkozott a Klubrádiónak a NAT-ról, az egy “előíró” jellegű oktatási modell sajátja.

A tavalyi még békebeli érettégi a fõvárosi Szerb Antal Gimnáziumban. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A rövid válasz, hogy semmi sem kötelező, érettségi – vagy nyolc általános – nélkül is mindenki tökéletesen alkalmas az országból elüldözött, de valahogy még mindig működő CEU valamely rendkívül fontos tudást adó szakára. Persze, szép gondolat, hogy automatikusan vegyenek fel mindenkit egyetemre, tökéletesen summázza a baloldal érdemtelenségi alapú elismerési rendszerét.

De a valóság az, hogy míg az ellenzék és a Momentum a kormányt vádolja azzal, hogy megfosztja a diákokat a minőségi oktatástól, egészen hipokrita módon éppen ők javasolják a kiválóság fokmérőjének eltörlését. Mint a közoktatásról és az érettségiről egészen friss emlékekkel rendelkező személy, nem mondhatom, hogy a “legtökéletesebb” rendszer az érettségi, de az biztos, hogy a minőségi és kiszámítható színvonalú oktatáshoz bizonyos fokmérők felállítása szükséges. Amíg ennek egyetlen eszköze az érettségi vizsga, addig a kormánynak kötelessége bármilyen helyzetben vizsgázási lehetőséget biztosítani. Az érettségi ugyanis nem kötelezettség, hanem jog (tankötelesség korhatára 16 év), így éppen az érettségik meg nem tartásával csorbította volna a diákok alkotmányos jogait a kormány.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS