Koncz Zsuzsa – elvileg zenészként – zenei témájú interjút adott volna a Magyar Narancsnak, de az egykor szebb napokat látott énekesnőt kérni sem kellett, hogy igazi profiként magától aktuálpolitikai helyzetelemzésbe kezdjen. Így a hamarosan következő koncertje mellett a mai Magyarországról is sokat megtudhatunk az interjúból, igaz, egy eléggé zavaros szemüvegen keresztül nézve.
Koncz rögtön az elején elpanaszolja, hogy mostanság nehéz új munkába fognia, ezért inkább újabb dalait veti össze a régiekkel. Az egykori szövegek meg persze aktuálisak. A Ne vágj ki minden fát című dal például ma éppen olyan releváns, mint 1976-ban volt a művésznő szerint. Koncz szerint a materiális, anyagi világ térnyerését a kormány olyan mértékben magáévá tette, hogy az nem sok jóval kecsegtet – bármit is jelentsen ez. Az énekesnő szégyelli magát, amikor külföldi barátai felelősségre vonják azért, ami Magyarországon történik.
Hiszen a fél világnak valóban kényelmetlenek lettünk
– panaszkodik a díva. Ezután szóba kerül pár mondat erejéig az antiszemitizmus is, mert anélkül persze nincs Magyar Narancs-„művészinterjú”. Ezután Koncz hirtelen hippioptimizmusra vált és kijelenti:
A közönséget nem számolni szoktam, hanem szeretni. Remélem, hogy ők viszontszeretnek. Hálás vagyok azoknak, akik velem vannak, és határozottan hiszek abban, ha nem is válthatjuk meg a világot, de gazdagíthatjuk azzal, amink van. A gyűlöletre kihegyezett közéletből az látszik, hogy választott politikusaink semmibe veszik egymást, a saját maguk írta törvényeket is, és persze legfőképp rólunk nem vesznek tudomást. Hát ilyesmikről is szólnak a dalaim, amelyek azért szórakoztatóbbak, mint egy beszélgetés, mert a zene érzelmi ereje sokat hozzájuk tesz.
Saját pátoszától belelkesedve pedig az alábbi, optimistának szánt és nyilván mélyenszántónak vélt gondolatokkal zárja az interjút az énekesnő:
A még rejtett tartalékban hiszek. Számomra hatalmas meglepetés a fiatalok növekvő érdeklődése, részvétele a tüntetéseken, például a decemberi tiltakozásokon is. Azt hiszem, bennük lehet a remény. Őket nem lehet elhallgattatni, se hazugságokkal etetni, mert nem hiszik el, és nem félnek. Ők már az internet nemzedéke, nem akarják azt, ami most van, mert a jövőjük forog kockán.
Forrás: Magyar Narancs; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS