Az európai gazdaság újraindításának fontos része a hétszázötvenmilliárd eurós uniós alap, amely megfelelő támogatást biztosíthat a tagállamok gazdaságának élénkítéséhez. Az Európai Bizottság már a nyáron szeretné felvenni és szétosztani a gigahitelt, előtte azonban ratifikálni kell az ezzel kapcsolatos megállapodást minden tagállamban, és be kell mutatni a helyreállítási terveket. Erről egyeztetett pénteken Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével. Szerbia 2012-ben kapott tagjelölti státuszt az Európai Uniótól, egy évvel később megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A harmincöt tárgyalási fejezetből eddig tizennyolcat sikerült megnyitni, de csak kettőt ideiglenesen lezárni. A világjárvány mellett politikai okai is vannak a szerb csatlakozási folyamat lelassulásának – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
A hirado.hu azt írja, Ursula von der Leyen a következő szavakkal jelentette be tavaly júliusban, hogy a tagállamok hatnapos kemény tárgyalássorozat után végül megállapodásra jutottak az Európai Unió hétéves költségvetéséről, és ezzel együtt egy 750 milliárd eurós újjáépítési alapról:
Európának még mindig van elegendő bátorsága és képzelőereje ahhoz, hogy nagyban gondolkodjon. Meghatottan állunk itt annak tudatában, hogy történelmi pillanatokat élünk át.
A kettő együtt minden eddiginél több forrást biztosít a tagállamoknak az unió közös költségvetéséből, és központi elem lesz az EU gazdaságának járvány utáni újraindításához. A politikai döntést követő jogalkotási folyamat azóta lezárult, a labda immár a tagállamok térfelén pattog. Mindenkinek ugyanis nemzeti szinten is jóvá kell hagynia ugyanis az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt, és elő kell készítenie saját újjáépítési terveit. Ezeket április 30-ig kell benyújtani Brüsszelnek, a folyamat azonban nem zökkenőmentes – számolt be az Európai idő.
Jelentős különbségek vannak a tagállamok munkatempójában
A portugál elnökség felszólította a tagállamokat, hogy időben fejezzék be a munkát. Hat tagállam már jelezte, hogy nem tudja tartani a határidőt, de várhatóan még többen lesznek, akiknek ez nem sikerül majd – jelentette ki a közmédia brüsszeli tudósítója.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy ilyen terv megalkotása nagyon nehéz feladat, hiszen a következő hat év reformjainak és befektetéseinek végrehajtását kell felvázolni, miközben továbbra is dühöng a járvány
– mondta Marta Wieczorek, a bizottság lengyel szóvivője. Brüsszelben egyébként nagyvonalakban már tisztában vannak vele, hogy hogyan, mire költenék a pénzt, a tagállamok ugyanis előzetesen már tájékoztatták a testületet szándékaikról. Az egyes államok munkatempójában azonban vannak különbségek.
A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy a hiányosságokat felszámoljuk. Nehéz hetek állnak előttünk, de meggyőződésem, hogy jól megoldjuk majd a feladatot
– fogalmazott Valdis Dombrovskis, az EB ügyvezető alelnöke. A helyreállítási alap elsődleges feladata, hogy forrásokat biztosítson a tagállamok gazdaságának járvány utáni újraindításához, de a végső cél ennél távolabbra mutat: a cél a fenntartható és ellenálló európai gazdaság megteremtése. Ezért a tagállami terveknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Például a források nem használhatók fel költségvetési támogatásra, ellenben minimum 37 százalékot zöld, 20 százalékot pedig a digitális átállást segítő reformokra kell költeni. Hozzá kell járulni a gazdasági növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez. Magyarország mintegy 5900 milliárd forintra számíthat a következő öt évben.
A magyar helyreállítási terv, amelyet hivatalosan Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelési Tervnek (röviden: HET) hívnak, az előírt 37 helyett 51 százalékot fordítana zöld beruházásokra, a digitalizációs 20 százalékot pedig elsősorban gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerekben használná fel. Jelentős összegeket juttatna például társadalmi kohézióra és kutatás-fejlesztési tevékenységekre.
Júliusban hívhatja le a csomag első részét Magyarország
A tagállamok idén a nekik járó támogatások 13 százalékát hívhatják le, az első utalások akár már júliusban megtörténhetnek. A végső szót a Pénzügyminiszterek Tanácsa mondja ki. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag azonban még nem áll rendelkezésre, az ugyanis hitel, amit a piacokról vesz fel az AAA, tehát nagyon kedvező banki besorolású Európai Bizottság. Brüsszel 2026-ig évente 150 milliárd euró értékben tervezi különböző lejáratú kötvények kibocsátását.
Mielőtt a bizottság megkezdi a kötvénykibocsátási programot, valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt
– emlékeztetett Johannes Hahn költségvetési biztos. A tagállamok nagy része azonban egyelőre elmaradásban van a ratifikációval, ami lényegében kezességet jelent a hitelek visszafizetésére.
Szerbia többet is tehetne uniós csatlakozása felgyorsításáért
Emmanuel Macron francia elnök néhány évvel ezelőtt kimondta, hogy az unió bővítése nem jöhet szóba, amíg nem történik meg magának az Európai Uniónak a reformja. Szerbia kilátásait rontja, hogy az unió belső reformja még el sem kezdődött, és a pandémia csak tovább rontott ezen a helyzeten. Az eredménytelenül eltelt nyolc év után nincs semmilyen garancia arra, hogy a következő nyolc évben Szerbia uniós tagállam legyen
– jelentette ki Guszton András újvidéki politikai elemző az Európai időben. A szakértő szerint ez csak az érem egyik oldala, ugyanis Szerbia sem tett meg mindent azért, hogy siettesse uniós csatlakozását.
Az uniós vezetők többsége világosan kifejezésre juttatta, hogy Szerbia mindaddig nem számíthat a teljes jogú tagságra, ameddig nem rendezi viszonyát Koszovóval. Ez a két állam kölcsönös elismerését feltételezi. Szerbia ettől legalább annyira messze van, mint Makó Jeruzsálemtől
– fogalmazott a szakértő. Világos brüsszeli elvárás az is – folytatta az elemző –, hogy Szerbia egyeztesse külpolitikáját az unió külpolitikájával.
Szerbia külpolitikája azonban legfeljebb csak köszönőviszonyban van az unió külpolitikájával, főként, ami az Oroszországgal és Kínával fennálló viszonyt illeti. A járvány idején Szerbia sokkal jobban áll a vakcinázás tekintetében, mint bármelyik uniós tagország, nagyrészt annak köszönhetően, hogy Moszkvától és Pekingtől vásárolt oltóanyagokat
– mondta. Guszton András szerint a jogállamiság kérdése a harmadik terület, amelyen Szerbia hatalmas lemaradásban van.
A Koszovóval fennálló viszony rendezése a legfontosabb feladat
Aleksandar Vučić szerb elnök azzal a nem titkolt nyugati elvárással került hatalomra, hogy képes lesz pontot tenni a koszovói probléma végére. Vučić az első néhány évben még talán sejtetni engedte ennek lehetőségét, az utóbbi három évben viszont többször nyíltan kimondta, hogy nem ő lesz az, aki el fogja ismerni Koszovó (függetlenségét). Márpedig ha ez így marad, Szerbia nem lehet az unió teljes jogú tagállama
– szögezte le Guszton András. Új módszer szerint folytatódnak ettől az évtől a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, a 35 tárgyalási fejezet helyett hat tematikus egységbe csoportosították az elvárásokat. Az elemző szerint mindez csupán technikai kérdés.
Mindabból, amit eddig elmondtam, világosan következik, hogy még nagyon hosszú út vár Szerbiára
– jelentette ki. Mindeközben a Balkánon állandó beszédtéma a határmódosítások kérdése, ami befolyásolhatja Szerbia csatlakozását. Koszovó felosztásáról, Nagy-Albánia létrehozásáról és a Boszniai Szerb Köztársaság Szerbiához csatolásáról is folyamatosan keringenek a hírek. Egy szlovén bulvárlap arról írt, hogy Janez Janša szlovén kormányfő még februárban diplomáciai jegyzéket küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben Jugoszlávia drámájának befejezését indítványozta. A szakértő szerint világosan különbséget kell tenni az európai hivatalos álláspont és a térség országainak vágyálmai között.
Az unió hivatalosan azt hangoztatja, hogy szó sem lehet újabb határmódosításról Európában. Ezzel szemben a balkáni térségben állandó téma a határmódosítások kérdése, ami bizonyíték arra, hogy még mindig nem ért véget a 30 éve – Jugoszlávia szétesése óta – tartó exodus. Kézenfekvőnek tűnik az a feltételezés, hogy ha Szerbiát mégis rákényszerítenék Koszovó elismerésére, akkor valamilyen kárpótlást kaphatna ezért Bosznia felosztásából. Például úgy, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák. De ha megtörténne Koszovó elismerése, akkor felmerül a dél-szerbiai térség kérdése, ahol három albán többségű önkormányzat létezik, amelyek már többször kinyilvánították szándékukat, hogy csatlakoznának Koszovóhoz. Ha Koszovó – továbbra is a feltételezés szintjén maradva – önállósulna, akkor nehéz lenne elképzelni, hogy ne egyesülne Albániával, tekintettel arra, hogy a Koszovó és Albánia közötti határ gyakorlatilag már nem létezik. Innentől pedig már csak egy lépés választana el Nagy-Albánia létrejöttétől, hiszen már csak a macedóniai és a montenegrói albánokat kellene rávenni a csatlakozásra. Akkor tényleg lángba borulhatna az egész Balkán
– mondta Guszton András. Megjegyezte:
Még nem beszéltem Boszniáról, ugyanis a muszlimok nyilvánvalóan nem néznék tétlenül a Boszniai Szerb Köztársaság kiválását. Ott vannak továbbá a horvátok, akik már harminc évvel ezelőtt igényt formáltak Bosznia-Hercegovina többségében horvátok lakta részeire. Így csak egy kis muszlim állam maradna Bosznia-Hercegovina közepén, amelyet a muszlimok szépen el tudnának kormányozni.
A fenti gondolatsorban azonban olyan sok a „ha”, hogy a szakértő nem látja mindennek a politikai realitását – hangzott el az Európai időben.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS