Pesti Srácok

Két év alatt ötödik alkalommal tartanak ma parlamenti választást a bolgárok

Két év alatt ötödik alkalommal tartanak ma parlamenti választást a bolgárok

Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Bulgáriában, két év alatt ötödik alkalommal várják az embereket az urnákhoz. A mintegy 6,6 millió választásra jogosult állampolgár helyi idő szerint reggel 7-től este 8-ig adhatja le szavazatát.

Közvélemény-kutatások a 15 induló párt közül a bolgár parlament két legerősebb csoportját, a korábbi kormányfő, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), valamint a miniszterelnöki széket korábban szintén betöltő Kiril Petkov vezette centrista, korrupcióellenes Folytatjuk a Változást pártot (PP) tartják a legesélyesebbnek.

Elemzők szerint alacsony részvételi arány várható, és úgy vélik, a választás újabb széttöredezett parlamenthez vezet, amelyben nehéz lesz megegyezésre jutni, és koalíciós kormányt alakítani.

A 2021. április 4-én tartott "rendes", majd a július 11-i előrehozott parlamenti választások után egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania. Az egy éven belül harmadik, november 14-i voksolást a néhány héttel korábban alapított Folytatjuk a Változást párt nyerte meg, s december 13-án a nyugatbarát Petkov vezetésével négypárti koalíciós kormány lépett hivatalba. A kabinet 2022 júniusában elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben, s miután új kormányt három próbálkozás után sem sikerült alakítani, 2022. október 2-án újfent parlamenti választásokat kellett rendezni.

PestiSracok facebook image

A 240 tagú törvényhozásban a GERB 67, a Folytatjuk a Változást 53, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért 36, az Újjászületés párt 27, a Bolgár Szocialista Párt 25, a Demokratikus Bulgária 20 mandátumhoz jutott. Kormányt azonban ezúttal sem sikerült egyik pártnak sem alakítania, ezért az államfő új választásokat írt ki. A kabinet élén ügyvivőként 2022. augusztus 2. óta a párton kívüli Galab Donev áll.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.