Pesti Srácok

Kevesebb áramot és kevesebb gázt kell használni – üzente a német kormány

Kevesebb áramot és kevesebb gázt kell használni – üzente a német kormány

Hogy lehetne rezsit csökkenteni, kevesebb gázt kell használni, kevesebb vizet kell használni – mondta a választási kampány során Márki-Zay Péter, és most már azt is tudjuk, hogy kitől vette az ötletet. A német kormány kormány ugyanis országos kampányt indított, amelyben éppen ezt követelik a lakosságtól.

Országos kampánnyal igyekszik nagyobb energiatakarékosságra sarkallni a németeket a kormány. A kampány bírálói szerint mindez nem elég, és törvényi szabályozásra lenne szükség – olvasható az Infostart.hu cikkében. A kezdeményezés „atyja” a zöldpárti gazdasági és környezetvédelmi miniszter. Robert Habeck – aki jelenleg Németország egyik legnépszerűbb politikusa – az ukrajnai háború kitörése óta nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Németország csökkentse az Oroszországtól való energiafüggőséget mind a földgáz, mind a kőolaj frontján. Különösen az utóbbit illetően sikerült jelentős eredményeket elérni, sőt a német kormány célul tűzte ki, hogy az év végére az orosz olajimportot nullára csökkenti. Habeck már több ízben felszólította a német állampolgárokat, hogy körültekintőbben gazdálkodjanak a szűkös energiaforrásokkal, egyben hangsúlyozta a környezet fokozottabb védelmének szükségességét – tette hozzá az Infostart.hu.

Szinte azonnal megszólaltak a kormány kezdeményezésének bírálói is. A Német Környezet- és Természetvédelmi Szövetség vezetője úgy vélekedett, hogy egy olyan reklámkampány, amely az egyes háztartásokat célozza, nincs arányban a feladat nagyságával. Antje von Broock hangsúlyozta, hogy az energiafogyasztást törvényekkel kellene szabályozni.

– jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy lépéseket csakis „kötelező intézkedésekkel” lehet elérni. Von Broock szerint az optimális cél az lenne, hogy valamennyi szektorban tíz százalékkal csökkentsék az energiafogyasztást. Infostart.hu szerint a tíz százalékkal Habeck is egyetért. Többször is kijelentette, hogy a tízszázalékos energiatakarékosság szerinte nagyobb erőfeszítések nélkül megvalósítható. Úgy vélte, hogy ezúttal egy közös nemzeti feladatról, a politika, az ipar, a vállalatok és a háztartások összefogásáról van szó. A miniszter a közelmúltban bejelentette azt is, hogy az év második felében módosítják az úgynevezett épületenergia-törvényt. A módosítás előirányozza, hogy a napelemes tetők törvényben rögzített szabvánnyá váljanak. Továbbá szigorúbb intézkedéseket terveznek a fűtési rendszerek korszerűsítésére is.

Forrás: Infostart; Fotó: PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.