Pesti Srácok

Kiderült, hogy mennyibe kerül a budapesti atlétikai világbajnokság

Kiderült, hogy mennyibe kerül a budapesti atlétikai világbajnokság

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség honlapján csütörtökön megjelent dokumentum, illetve a Magyar Nemzet információja szerint a budapesti atlétikai világbajnokság költségvetése mintegy bruttó 70 milliárd forint.

Jól haladnak az atlétikai világbajnokság előkészületei; az esemény – amely 2023-ban a legnagyobb sportrendezvény a világon – éppen három hónap múlva, augusztus 19-én kezdődik. A magyar kormány nemrég úgy döntött, hogy a nagyobb sportesemények megrendezését illetően idéntől kulcsszerepet szán a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek. Ez az a szervezet, amely a budapesti vb közbeszerzéseinek lebonyolításáért is felel.

A friss adatokból kiderült, hogy

  • közel bruttó 50 milliárd forint az NRÜ atlétikai vb-vel kapcsolatos kiadása;
  • a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Zrt. pedig mintegy 20 milliárd forint állami támogatásban részesült

– írja a Magyar Nemzet. Összesen tehát nagyságrendileg 70 milliárd forintba kerül a budapesti atlétikai világbajnokság. Az Index úgy tudja, ez az összeg nem lépheti túl a 70 milliárdot, de lehet, hogy el sem éri ezt a számot. Amennyiben marad fel nem használt összeg, úgy azt a szervezőnek az állam részére vissza kell téríteni.

Sok bevételre is számítanak a rendezők

PestiSracok facebook image

Minden idők legnagyobb hazai sporteseménye a rendezési költségek mellett azonban jelentős közvetlen és közvetett bevételeket is generál, amelyek független szakértői elemzések szerint elérhetik a 130 milliárd forintot. A rendezvény közvetett gazdasági hatását 59,5 milliárd forintra számította a PwC független hatástanulmánya a pályázat idején, és ez a szám azóta jelentősen megnőtt a járvány és az infláció hatására. A vb okozta keresletnövekedés és többlettermelés pozitív hatásai olyan hazai ágazatokat érintenek, mint a kereskedelem, a szállítás és a távközlés. Óriási nyertesei lehetnek a vb-nek például a budapesti és vidéki vendéglátósok, rendezvényszervezők, taxisok, szállásadók, boltosok.

– mutat rá a Magyar Nemzet.

Eddig 77 országból vásároltak jegyet vagy bérletet a világbajnokságra. Az eseményre várhatóan csaknem 100 országból érkeznek szurkolók Magyarországra. Olyan távoli helyekről is jönnek nézők, mint Új-Zéland, Chile vagy Jamaica. A résztvevők és a külföldi szurkolók együtt óvatos becslések szerint is több mint 200 ezer vendégéjszakát töltenek majd az országban. A PwC hatástanulmánya alapján a vendégek magyarországi tartózkodásuk alatt megközelítőleg 8,3 milliárd forintot költenek el. A vb-re 2023 májusáig, azaz az értékesítési kampány nyári hajrája előtt már több mint 170 ezer belépőjegy fogyott el. A világesemény kezdetéig 1,5-2 milliárd forint összbevétel várható a jegyekből. Ezt egészítik ki a rendezvény több százmillió forintos szponzorációs bevételei.

A Magyar Nemzet emellett arra is rámutatott, hogy sokaknak már el is kezdődött a vb. Minden várakozást felülmúlt, hogy 7500-an jelentkeztek önkéntesnek, miközben az is kiemelkedő, hogy legalább 2500 önkéntes munkájára számítanak a szervezők. Abszolút rekordot döntött az atlétikai vb-k negyvenéves történetében a budapesti vb első önkéntes képzési napja, amelyen több mint 2000-en vettek részt a BOK-csarnokban. Kifejezetten az iskolásokat, diákokat célozza meg a Sulihős program, amelyhez eddig több mint 400 iskola csatlakozott.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.