Pesti Srácok

Kiderült, mekkora vagyont birtokol a magyar felső tízezer

Kiderült, mekkora vagyont birtokol a magyar felső tízezer

Átlagosan 4,1 milliárd a magyar „felső tízezer” vagyona – árulta el csütörtöki sajtóeseményén a családi vagyonkezeléssel foglalkozó Apelso csoport, ahol azt is felfedték, hogy miből áll össze a leggazdagabb magyarok vagyona. Nem is gondolná, hogy a gazdagok mennyivel gazdagodtak az elmúlt években – írja az Index.

Az lap szerint az Apelso csoport lerántotta a leplet a magyarországi „felső tízezer” vagyonáról. A cég adataiból kiderül, mivel rendelkeznek a hazai kőgazdagok:

  • mintegy 660 millió forint befektetés,
  • közel egymilliárdnyi ingatlan,
  • ennek dupláját érő vállalkozás
  • és közel ötszázmillió forintnyi pénz külföldön

– így néz ki egy „átlagos” felső tízezerhez tartozó család ma Magyarországon. Ők birtokolják a magyar lakosság teljes, örökölhető vagyontömegének mintegy 15 százalékát. Ennek a családonként átlagosan mintegy 4,1 milliárd forintos összvagyonnak közel a felét (48 százalékát) teszi ki a cégtulajdon és 24 százalékát a magántulajdonú ingatlan. Az elmúlt három év kihívásai – így elsősorban a recesszió, a háborús konfliktusok, az energiaválság és a dráguló finanszírozás – ellenére a legvagyonosabb családok mintegy 40 százalékkal gazdagodtak – állapították meg a felmérésben. Kifejtették, hogy nemzetgazdaságilag is jelentős szegmensről van szó, amely manapság több súlyos problémával is küzd, amit a hazai pénzügyi rendszer nem tud megfelelő komplexitással kezelni. Egyre égetőbb kérdés a hazai családi tulajdonú közép- és nagyvállalkozásoknál a generációváltás, másrészt a felső tízezer megtakarításait a fejlett piacokhoz képest túlzottan alacsony kockázatvállalás jellemzi.

A felső tízezer birtokolja a hazai cégérték felét

A felső tízezer család döntően családi vállalkozásból szerezte a vagyonát: ez a szegmens birtokolja a hazai cégérték 50 százalékát. Mivel Magyarországon mintegy kétezer családi tulajdonú közép- és nagyvállalkozás többségi tulajdonosa múlt el 55 éves, néhány éven belül nemzetgazdasági szempontból is égető kérdéssé válik a generációváltás.

– mondta el a sajtótájékoztatón Kállay András, az Apelso csoport bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó cége, az Apelso Trust Zrt. partnere.

– tette hozzá Kállay András. A sajtóeseményen rámutattak, hogy a legvagyonosabb családok számára a másik fő kihívást a likvid befektetések esetében látható – a fejlett piacokhoz képest túlságosan alacsony – kockázatvállalás jelenti. Tehát a leggazdagabbak sem elég bátrak – családonként átlagosan 150 millió forint hozam maradt el emiatt. Az Apelso szerint a családi vagyonkezelés jelentheti a megoldást.

Forrás: Index; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.