Kiegyezés vagy szembenállás? – Raffay Ernő és az Öreg

Kiegyezés vagy szembenállás? – ez a két kérdés húzódik végig a magyar történelemben, és ez határozta meg sorsunkat is. Egy biztos: amikor ragaszkodtunk Szent István törvényeihez és az Aranybullához, tehát a mindig hatályos joghoz, az valamennyire biztosította az ország önállóságát. Az is tény, hogy Mátyás király után a magyar függetlenség szétszakadt, széttöredezett, mindig alkalmazkodni kellett vagy a török hódítókhoz, vagy a Habsburg uralkodókhoz. Raffay Ernővel ezeket a kérdéseket boncolgattuk az Öregben, és főként az 1867-es kiegyezés következményeit, ami egyfelől az Osztrák–Magyar Monarchia aranykoraként is emlegetnek.

Deák Ferenc megegyezésre törekedett a túlhatalommal szemben, részt kért és kapott a korona országainak irányításban. Mindezt azért, mert már nem volt értelme az 1848–49-es szabadságharc utáni ellenállásnak, passzív rezisztenciának, az abszolutizmussal szembeszállni akkor már káros volt Magyarországra nézve. Ugyanakkor ez a kiegyezés vezetett az I. világháborúhoz és a tragikus trianoni döntéshez.

Az 1867-es kiegyezés utáni évek mindmáig boldog békeidők korszakaként vannak ábrázolva a meghamisított magyar történelemkönyvekben. Valójában a liberális politikusok árulása révén Magyarország az akkori globális tőke kizsákmányoló, gyarmatosító törekvéseinek lett az áldozata. Az évek folyamán a magyarság fokozatosan szorult ki a gazdasági pozíciókból, a korabeli politikai elit pedig jelentős mértékben járult hozzá a magyar kézben lévő földbirtokok elveszítéséhez. Ezzel párhuzamosan az országunk területén élő nemzetiségek a pánszlávizmus hatására mind tudatosabban fogalmazták meg államellenes törekvéseiket, a liberális országvezetés pedig ezt tétlenül nézte

– írta Raffay erről a korszakról a Mr. Trianon című könyvében. A beszélgetés során szóba kerül a szabadkőműves páholyok kártékony tevékenysége is és a Patkánylázadásban betöltött szerepük: 12 szabadkőműves szerepel a Károlyi-kormányban, jelentős szerepük volt a történelmi Magyarország területe és lakossága kétharmadának elvesztésében.