A nyelviskolák bevételeinek 50-90 százaléka eshet ki a járvány miatti helyzetben, és a hallgatók száma is nagyjából a felére csökkent – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
A gazdasági napilap keddi számában megjelent cikk szerint azok a nyelviskolák vannak nehezebb helyzetben, amelyek főleg a lakosság oktatásával foglalkoznak; a cégeknek dolgozók többségénél kisebb a kiesés. A mintegy háromszáz hazai nyelviskolából 50-100 számít nagyobbnak. A nyelvtanfolyamok március közepén kezdtek leállni, a folyamatban lévőket pedig két-három hét alatt átterelték az online felületekre. A nagyobb szereplők gyorsabban tudtak váltani, de már a kisebbek is úrrá lettek a helyzeten. A keresletet az is befolyásolja, hogy a hallgatók az idén nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat, emiatt néhány ezren eltűnnek a piacról. Nagyon látszik a nyelvvizsgázók számán, hogy az intézkedés csak az idei végzősöket érinti, ugyanis a később diplomázók többsége fenntartotta vizsgajelentkezését. Évente még mindig 6-8 ezer hallgató hagyja el úgy a felsőoktatást, hogy nem szerzett nyelvvizsgát, de a többség már előre tervez, és nem az államvizsga idejére hagyja a nyelvvizsgát. Tavaly 124 ezer vizsgát regisztráltak – egy diák átlagosan 1,5 vizsgát teljesít, így nagyjából 80 ezren vizsgáztak. A szakember szerint az idén tízezer alatt lesz a kieső vizsgázók száma. Több, mint 70 ezer korábban – jórészt évekkel ezelőtt – végzett hallgató kapja meg nyelvvizsga nélkül a diplomáját; ők nem is voltak aktívan jelen a nyelviskolák piacán – olvasható a Világgazdaságban.
Forrás: MTI
Valika
2020-04-29 at 00:06
Annyira szorították a nyelvvizsgát, de a siketek jelnyelvét soha nem fogadták el. A köztisztviselőknek pedig lehet jól jönne. Ez a mostani könnyítés igazán zseniális. Nagyon köszönjük. Tudtommal hatvan ezer diplomás megkapja végre az oklevelét. Hajrá FIDESZ! Remélem hálásak lesznek a voksolásnál. Erről is gyakran beszélni a médiában, nehogy elfelejtsék.
Beleskapitány
2020-04-28 at 23:37
Hogy larin helyett angolul tanuljak? Még viccnek is rossz.
Naprózsa
2020-04-28 at 13:02
Ha már ragaszkodunk ahhoz, hogy külföldnek gyártsunk rabszolgákat, akkor is tegyük pénztárcakímélő praktikusan: Csak az angol legyen a kötelező nyelv és ne legyen mellette más nyelvóra a középiskolában sem, mert a tudomány fejlődésével annyi mindent kell úgyis megtanulnia a fiataloknak, amit minekünk (pl.DNS, új kémiai elemek, stb.) még nem kellett. Így csökken a gyerekek leterhelése.
Javaslat:
Tehát legyen az angol az általános 4-től középiskola 3. évfolyamáig egy kötelező nyelv, és ebben az évben tegyenek egy alapszintű záróvizsgát bent az iskolában 3 nyelvtanár előtt, ami azonos lenne a mostani Rigós nyelvvizsga eredménnyel. Aki nem teszi le, az nem bocsátható érettségire.
Aztán a 4. év legyen az érettségire és felvételikre felkészítő, de már nyelvtanulás nélkül.
S aki továbbtanul, azt már ne zaklassuk nyelvvizsga követeléssel, tanulja meg inkább a saját szakmáját alaposan, esetleg egy-egy egyetemi tárgy előadását szakmai angolul hallgatva.
Hesslerezredes
2020-04-28 at 13:22
Kedves Naprózsa! Mint általában (azaz: mindig!) jól ír! Egyetértek Önnel, mint többszörös (felsőfokú nyelvvizsgázott) angolos. Amellett, hogy elég baj az, hogy az angol lett a lingua franca (többieknek: ejtsd: lingva franka). Mert ahogy Országh professzor 80 fele járva válaszolt egy egyetemi hallgatónő kérdésére, hogy meddig kell angolul tanulni, hogy jól tudjunk? mondotta volt: jányom én már 70 éve tanulom, de még nem tudok. Nos, Országh prof. írta anno az összes angol-magyar-angol szótárat, mindössze csak… Mindazonáltal nemek és ragozás híján (az egy he, she, it kivételével, ami egyébként jó lenne a magyarban is) a napi kommunikáció szempontjából a legjobban és leggyorsabban tanulható nyelv és ma is egyszerűsödésen megy át, kopnak kifelé belőle a bonyolult igeidők. A magyar is egyszerűsödik: mára két igeidőt használunk a múltat és a jelent (jövő időként is). Szóval igen, az angol kell, és jó a javaslata. Mondanám még az oroszt is, de nem mondom: kegyetlenül nehéz, bonyolult és következetlen nyelv, látszik rajta, hogy az indogermán varégból és a finnugor alapnyelvből mixálódott – ezért is nem értik a nyugat-európaiak. Legjobbakat Kiskegyednek, nagyon élvezem hozzászólásait, és 99%-ban egyet is értek, a maradék 1% meg kit érdekel??? :))))))))))
Naprózsa
2020-04-28 at 19:09
Köszönöm, kedves Hesslerezredes, tényleg rendre egyezik a véleményünk Önnel és sokakkal e portálon.
Tehát akkor sokunk szerint – akár nyelvzsenik avagy nyelvtanulás-antitalentumok vagyunk, mint jómagam, (pedig de irigylem az idegen nyelvet tudókat!) – megegyezhetünk abban, hogy elég lenne egy kötelező, ráadásul világ és diplomáciai nyelvet az iskolában ingyen, de hatékonyabban tanulni, a mostani több nyelvvel görcsölés helyett, és a felszabadított időt a rohamosan fejlődő természettudományok oktatására átadni, csökkentve a tanulók terhelését.
Örülnénk, ha e ötleteket a kormány a nyilvánvalóan ellenérdekelt nyelvész, nyelvtanár és nyelviskolák nyomásának ellenállva – megvitatná a tanárokkal, diákokkal és esetleg bevezetné.
Schenkhyalfonz
2020-04-28 at 11:48
A 60% feletti egynyelvűség a biztosíték a nyelvvesztés megakadályozására, nyilván nem államalkotó és egyben többségi nemzet esetében (kivéve a kelták).
Hesslerezredes
2020-04-28 at 09:48
Idegen nyelvet pedig – tudni kell!!! Egy olyan anyanyelv birtokában, mint amilyen a magyar – különösen! Mert ugyan mi tudjuk, hogy a magyar: a nyelvek nyelve (!!!), az ősnyelv (!!!), és minden nyelvnél precízebb és logikusabb ( :))))) ) – de ezt a világ nem tudja és nem is nagyon akarja tudomásul venni. Úgyhogy minimum (és maximum) ANGOLUL mindenkinek tudnia kellene itt a mi kis kies hazánkban. Ebből következően valójában NEGATÍV nyelvvizsga-bizonyítvány kellene: annak kéne adni, aki (még mindig) nem tud angolul!!! (Egyfajta államilag elismert hülyeségi, lustasági oklevél lenne: ő az a kretén, lusta disznó, aki nem tudott megtanulni angolul – kocsmában két krigli sör között lehet ‘büszkén’ lobogtatni: papírom van arról, hogy hülye vagyok). A többi esetben a nyelvvizsga bizonyítványt fenntartanám a nekünk egzotikus nyelveknek (arab, kínai, urdu, mongol, török, finn, stb.stb.). Viszont az európai nyelveknél (francia, német, olasz, spanyol, szláv nyelvek) nem foglalkoznék vele, mert aki olyan helyre megy, hogy ezeket kell – az angolon kívül is – tudnia, annak úgyis a nyelvet kell tudnia és nem egy bizonyítványt felmutatni tudni.
zolatiguszti
2020-04-28 at 22:44
Én azért ezzel tudnék vitába szállni mint első évfolyam aki megszívta a Magyar bálint féle oktatási törvény hatásait.+1 évem ment rá a nyelvvizsgára hogy kiadják a diplomám.Közigazgatási jellegű végzettséggel ma se értem mi szükség volt erre?
2003-ban váltotta le a KET= Közigazgatási Eljárási Törvény az eddig hatályban lévő 1957 évi IV tv-t az AE-t vagyis Államigazgatási Törvényt.
Nyelvi szempontból nem sokat változott.
Bejött újként az hogy “eljárásban anyanyelvét mindenki szabadon használhatja” így feltételes módban, ha akarja használja ha nem akarja nem.
Eredmény?
Na mind az akkor tájt 80 000 főnyi köztisztviselő nyelvtanulási nyomás alá lett helyezve.
Megoldás az lett, hogy valakinek legyen nyelvvizsgája minden hivatalban valamiből.
Nyelveket igen könnyen tanuló népünk az Eszperantóban és a Lovari nyelvben lelt menstvárat. Ott egy 180-200 órás tanfolyammal volt esély arra hogy sikerrel abszolválja valaki a Rigó utcai rettegett nyelvvizsgát.
Angol , Német, Francia esetében erre esély volt de a gyakorlat eléggé vegyes eredményt mutatott.
Óradíjak akkoriban 4-5000/ 45 és nem 60 perc körül voltak egy árban a legkeményebb Matek-Fizika-Kémia magán órákkal.
180*4000=720 000 ft Barátok között is. Levelezőn akkoriban az egész Fősuli volt kb 1,5 millába 3 év alatt.
Elsőként halkan kérdeném meg: EGY ANGOL MELÓS HÁNY NYELVEN IS BESZÉL? EGY USA? EGY AUSZTRÁL?
Mi a fene érdeke egy országnak a kb 1/5-nyi nyugati bérek mellé feleslegesen eldrágítani a munkaerejét?
Mert mindenki akit az országban feleslegesen nyelvvizsgára szorítottak egy ekkora költség tehert cipel magával ergó mielőtt vagyonosodhatna előbb ezt kell 0-ra kitermelni.
Miért feleslges pl a köztisztviselők baszogatása?
Azért mert a fenti 2003-as KET azt is lemondja, hogy igen mindenki szabadon használhatja eljárásban az anyanyelvét, de vallomását, panaszát, beadványát, előterjesztését írásba kell foglalni és azt Magyar nyelvre fordítva az ügy irataihoz csatolni.
Másik helyen az eljárásról a KET úgy nyilatkozik hogy Hivatal alapesetben iratok alapján dönt, ha ez nem lehetséges jön a helyszíni szemle , szemletárgyak bemutatása, a szakértői nyilatkoztok, tárgyi bizonyítékok, etc…Szakértők közül hogy hívják a nyelvi szakértőt?
Tolmács, bazmeg’!
Mit mond jogszabály azokról az esetekről amikor joghatás kiváltására alkalmas irattal kell foglalkozni idegen nyelvről vagy arra?
Azt hogy ilyen fordítást csak a hivatalos Tolmácsjegyzékben szereplő tolmáccsal lehet elvégeztetni, hiszen szakértői munka!Vagyis nem elég beszélni, írni , olvasni tudni hozzá, mínősített jegyzékben is benne kell lenni , mint elfogadott szakértő!
Na itt lötte lábon Magyar Bálint oktatási hülyességét a Magyar közjog.Beszélhet itt akármilyen szinten akárki az állam vagy Közigazgatásban, HA MINDÖSSZE CSAK MINDEN ÍRAT MELY DÖNTÉSEK ALAPJA SZAKÉRTŐI FORDÍTÁS UTÁN ÚGY IS MAGYAR NYELVŰ LESZ, ÉS MINDEN NYILATKOZAT MELY FONTOS AZ ÜGY SZEMPONTJÁBÓL HIVATALOS TOLMÁCSJEGYZÉKBŐL VÁLASZTOTT NYELVI SZAKÉRTŐVEL MAGYARRA LESZ FORDÍTVA!
Akkor meg minek nyelvvizsga , nyelvtudás a köztisztviselőknek? Hogy villogni tudjon vele a túristának a hivatalban?
2003 óta csak a Corvinuson hány embert kényszerítettek arra hogy olyan képzésre költsön ami a büdös életben nem hozta meg az árát?
Egy intézménynek nem az lenne a dolga hogy minél hamarabb segítsen a munakerő piacra kimenni megalapozott szakmai tudással?
Nézzük akkor a szakmunkásokat, akinek állítólag élet -halál hogy követni tudják a nyugati technológiai fejlődést!
Túl azon , hogy bármely kétkezi szakma gép és technológia importőre ma már netes woekhshopokat csinálnak évenete többször is, illetve minden szakmai kiállításon Magyarul tartanak bemutatókat a gép és eszközgyártók.Az az felesleges ezért nyelvet tudni, de van egy másik nézőpont is. Nézzük meg azokat az országokat melyek lakosai könnyebb nyelvtanulási lapokkal rendelkeznek!
Pl a Francia-Olasz-Spanyol vetültbe jól illeszkedő oláhok.Hány millió főt vesztett emiatt is az oláh munkaerő piac? Csak azt nézzük meg mennyi határon túli dolgozik 90 óta nálunk!És ez csak a Magyar nyelv ismerete!
Vagy a Lengyelek, hány millió főt vesztettek? 4-et? A Tótok a 4,7 milliós országból 850 ezret?
Mi meg cca 650 ezret egy kétszer akkora Országból.
Ugyanez az érvényes az alkalmi munkásokra , képezetlenekre akik pl Spárgát mennek szedni vagy epret.
Túl azon hogy nyugaton sokszor stakmunkás vagy az alatti munakörben keccsöl gyakran diplomások és ez mekkora képzési költség veszteség az anyaországnak, mondja meg valaki miért érdekünk nekünk ez?
Nézzük meg tárgyalási szempontból!
Bárki aki nyelvekkel foglalkozik megmondhatja, egy tárgyalásban annak van előnye aki anyanyelven és rögtö utána anyanyelvi szinten beszél a tárgyalás nyelvén. Elnézve politikusaink kiejtését pl egy Angollal,vagy Némettel történő tárgyalásnál mi érdeke az országnak az hogy tárgyalási előnyt adjunk a partnernek?
Mondok élő példát nem csak a levegőbe szövegelek:
1945 Május 06-án esett USA fogságba Hermann Göring.Ekkorra súlyos függőségekkel küszködött milliónyi EÜ problémával. Ugye 1924 óta Morfinista volt mert a Sörház puccs idején csípőn lövik és akkoriban hatásos fájdalom csillapító csak morfin származék volt.A drogfüggése persze segített az életmódja mellett keményen elhíznia, ez ráment szívére amit kezelt gyógyszerekkel. Lényega lényeg Göringet az USA egy börönd gyógyszerrel fogja el. Átnézik rájönnek a legtöbb valami függőég okán van nála. Újra dignosztizálják pár gyógyszert kap és kb a 6 hetes Fogság alatt egészen helyre jön. Lefogy, energikusabb, erőteljesebb lesz.
Eljön a Nürnbergi per.Göring a vádlott Robert H Jackson volt a főügyész.Göring kiválóan beszélt angolul , mégis Német nyelven kíványt nyilatkozni és angol tolmácsolást kért.
Göring míg ment a fordítás tudott gondolkozni a válaszon Jackson nem.
Jackson teljesítményéről később azt mondták: “A Főügyész egész ügyesen védekezett 3 napon át Göringgel szemben!”
Hasoonló eset volt Bárdossy László népbírósági pere Major Ákos népbíró, korábbi Horthysta hadbíróval.
Maga Rákosi feddte meg hogy ne álljon le vitázni Bárdossyval mert abban kikap.Itt nyilvánvalóan Magyar nyelven ment a kommunikáció, de kvalitás beli különbségek volt a két fél között.Hát Göring ennyi kvalitás beli fölényt nyert 3 napra Jacksonnal szemben csak azért mert baszott nyelvi előnyt adni egy tárgyaláson az ellenfélnek.
Ismét feltenném a kérést mi érdeke ez bármely Magyar embernek, a Magyar államnak vagy Magyar vállalkozásoknak?
Nézzük meg a témát történelmi nézőpotból!
Magyarország államnyelve 800 évig a Latin volt. Emelje fel a kezét aki ért Latinul?
Magyarország felett a Habsbug birodalom uralkosott 400 évig nem ritkán erőszakos németesítéssel. Na hány %-a beszél az országnak Németül?
Magyarország jelentős részei az Ottomán Törökök fennhatósága alá kerültek 150 évre.Hányan tudnak az ország lakosai közül Törökül?
Magyarországot 40 évre megszállta az orosz nyelvű Szovjetúnió. Hányen tudnak 6 értelmes orosz mondatot elmondani? Pedig tanítitták 40 évig.osztályoztak belőle általános iskolától fogva.
Magyarország 1920-ban elvesztette Magyarajkú lakossága 1/3-át az hogy mi bármilyen téren tudunk bármire hivatkozni ennek az igazságtalanséga kapcsán egy tényezőre vezethető vissza. 100 év után is csak döcögve beszélik a helyi Magyarok az “államnyeleveket”
Meg kell nézni ezeket az opciókat egy Őrvidék kapcsán a Labancok által magasabb életnívóval elnémetesített ottani Magyarok kapcsán, hogyan lenne érvényesíthető?
Felteszem tehát a kérdést ismét: Mi érdekünk van egy kétnyelvűsített országban? Az egész országot az anyanyelve mentette meg ideáig is! Az hogy ennyire nehezen tanulunk nyelveket a saját Indogermántól és mástól is elütő anyanyelvünk miatt, védett meg eddig is az összes beolvasztási kísérelttől, mert ha akarunks e tudnunk nem Magyarok lenni.És ugyenez a kulcsa nálunk integrálódott nemzetiségek Magyarság tudatának is. Miután Magyarul beszélnek kénytelenek már Magyarul is gondolkodni.A kulturális fölényről már ne is beszéljünk.A Kisantant országok számos lakosa beszél Magyarul még olyan is akinek semmi családi kapcsolata nincs hozzá, miközben ugyanezen országok Magyar kisebbsége a mai napig nem tud “államnyelvül”.Miért tanulnak Magyarul a környező sokszor soviniszta országok lakói? Miközben nálunk meg nem beszélik az ő nyelvüket ilyen arányban? Sőt a náluk élő Magyarok se?
Igen tanuljon az nyelvet akinek könnyen megy, majd fordít a többinek.
Tanuljon az akinek tényleg kell és használni fogja és keres vele.
Tanuljon az akit érdekel és tetszik neki.
De minek tanuljon az összes többi? Minek? Hogy elbasszanak egy rakás időt, pénzt?
Aki kitalálta a nincs diploma ha nincs nyelvvizsga ökörséget meg fel kellene kötni hazaárulásért.Rögtön a bevezetése után még abban sz évben fel kellett adni az elveit.Bálintunk ugyanis azt akarta hogy záróviszgázni se lehessen nyelvvizsga nélkül.Ezt a vizsga közeledtével aztán erősen át kellett gondolni, jómagam is sikeres záróviszgával de egy év szarakodás után tudtam megkapni a diplomámat anno.És meg lehet sztem nyugodtan nézni az intézkedésnek milyen gyakorlati hatása van hazai nyelvtudásra! Mert nyelvvizsgája rohadt sok embernek van…..és? Használja? Tud rajta kommunikálni? Jómagam több orosz kifejezést őrzök a 80-90-es évek KGST piacozásaiból mint abból a nyelvből amiből 2003 után nyelvvizsgáztam. Ennek mi értelme akkor?
Hesslerezredes
2020-04-29 at 09:20
Kedves Guszti! Végigolvastam az Ön okfejtését és azt kell mondjam, hogy nagyon logikus és nyomós érvek vannak benne. Alaposan elgondolkodtatott. Ezzel együtt azt gondolom, hogy Naprózsának (és vele együtt nekem) van igaza: egy- azaz egy – idegen nyelvet érdemes megtanulni, és ha már igen, akkor az az angol legyen (habár sok averzióm is van nekem magamnak is az angollal szemben). Mondanám a viszonylag kevesek által ismert és becsült ‘interlingua’-t (ami olyan, mint az eszperanto, csak sokkal közelebb áll a latinhoz és az európai – ezeken belül főleg az angol – nyelvekhez és egyébként nincs benne ragozás, nincsenek benne nyelvtani nemek, semmilyen kiejtésbeli nehézség sincs), ami két nagyságrenddel könnyebben és gyorsabban tanulható minden nyelvnél – csak sajnos még annyira sem elterjedt, mint az eszperanto. Egyébként ha jól láttam, mára a technika oda jutott, hogy kiváló fordítókészülék áll rendelkezésre – és nyilván vadul tovább fogják fejleszteni – amely élőbeszédet azonnal fordít az adott idegen nyelvre és persze vissza ugyanúgy!!! Szerintem a technológia hamarosan megoldja ezt a problémát. Az egy másik kérdés, hogy egy nyelvtanulás azért edzi és finomítja az agyat, én például tanultam – mindössze 1 évig – arabot (irtózatosan nehéz nyelv a kiejtés és az írás miatt) és amikor jó kis akció filmet nézek (arab terroristásat, mi mást?), akkor azért az tetszik, hogy egy-egy szót felismerek benne és a feliratozás is megerősít, hogy igen, arról a szóról van szó.