Külön Köszönet!
Valamikor tavaly október táján migráltam ide, a Tutiblogra, az Index egykor oly lakájos blogteréből. Az „ennyiresenkinemlehethülye” néven is futó blogom tévedésnek bizonyult, 900 000 lapletöltés és tízezer komment után el kell ismernem, hogy ezek tényleg ennyire hülyék. Tudom, hogy most már ez hihetetlennek tűnik, de az Index valamikor egy olvasható, sokszor igazán vicces, korrektségre törekvő újság volt, amelyen számtalan nem liberális szerző is megtalálta közönségét és vitapartnereit. Mára azonban egy belterjes, vitaképtelen, s ezért böngészhetetlen, tartalom helyett csak önigazolást kínáló felületté vált, amelyen egyre nehezebb figyelemre méltó írásokat találni. Nem biztos, hogy örülnünk kell annak, hogy nincs már olvasható liberális újság, mert akkor korrektségre törekvő, kellően vicces jobbos újságot is nehezebb csinálni. Miután bőrszínem, vallásom, ideológiám, anyanyelvem, szexuális elköteleződésem (itt mindenki becsületes ciszgender, vagyis túltoljuk a heterót) és alkoholfogyasztási szokásaim meglepően hasonlatosnak bizonyultak a PestiSrácok őslakosságához, így egy rövid érzékenyítő tanfolyam után máris egy sikeres integráción vagyok túl. Olyannyira, hogy egy másik (hasonló okból üldöződött) migráns kollégával, a Boldogok a Sajtkészítők (szintén Index blog.hu) gazdájával közösen indítunk blogot itt Utolsó Nemzedék, Ki ette meg a misszionáriust?, Paranoiás Messiás, Sikertelen brainstorming vagy Allah szeret téged! címmel. (Miután az Utolsó Nemzedék sikertelen brainstorminhja végén a Paranoiás Messiás az kiabálta, hogy „Allah Szeret Téged!” inkább maradtunk a
misszionárius póznál
„Ki ette meg a misszionáriust?” blognál.) Előre is köszönjük az irányunkban megnyilvánuló olvasói willkommenskultur minden jó szándékát. Paranoid Android
