Pesti Srácok

Az Európai Unió megbukott Katalóniában

Az Európai Unió megbukott Katalóniában

Az Európai Unió megbukott. Pontosabban éppen most bukik meg. Na, nem úgy, hogy végleg, slussz, passz, föl sem kelhet, hanem úgy, ahogy a diák bukik meg a vizsgán. Szembe kell néznie azzal, hogy ismét készületlen volt. Lehet, hogy túl buta ehhez a stúdiumhoz…

Az Európai Unió amúgy igen rossz tanuló. Mostanában csupa elégtelen. De legjobb esetben is csak kegyelemkettes. Csúnyán megbukott például a 2008-as pénzügyi válság kezelésében. Kétely nélkül állt a nagytőke oldalára, s az a néhány európai nemzet – írek, magyarok –, amelyik nem követte szolgaian a központi megoldásokat, csupa megvetést kapott. Aztán megbukott a görög államcsőd rendezése kapcsán is. Az Unió vezetői úgy hagyták figyelmen kívül a görög választók döntését, akaratát, mintha azok nem is lennének tagjai az amúgy demokratikus európai közösségnek. Aztán brutálisan megbuktak a Brexittel összefüggésben is. Máig nem értem, hogy miképpen tudta úgy megúszni a brüsszeli elit az Unió megcsonkítását, ahogyan átvészelte a dolgot. Európa úgy vesztette el Angliát, mintha valami jelentéktelen szigetecskét hagyott volna távozni a szövetségből, mit tudom én, Máltát, vagy a Feröer szigeteket…

A brüsszeli idióták meg közben úgy tettek, mintha legjobb rendjén menne dolguk, illetve dolgunk.

Hja, kérem, kommunikálni tudni kell. (Vagy uralni a médiát… Az se rossz megoldás…) És persze megbukott az Unió a menekültválság kezelésével is, amit megint a lehető legrosszabbul ragadott meg, s persze azóta is küszködik, immár a sokadik utóvizsgában reménykedve. Persze közben megint azokra mutogatnak Brüsszelből, akik tulajdonképpen remekül vizsgáztak.

Az Unió hallgat

PestiSracok facebook image

De nem erről akartam írni, mert aktualitása a katalán válságnak van. Ahol – nem meglepő módon – éppen megbukni készül az Európai Unió.

„Tagadhatatlan, hogy aggasztó a helyzet Spanyolországban, de az uniós intézmények és tagállamok álláspontja egyértelmű: nincs tér vagy lehetőség semmilyen közvetítői szerepre vagy nemzetközi kezdeményezésre, esetleg lépésre”

– felelt az újságírók kérdésére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Hasonlóképpen nyilatkozott néhány napja Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke: „

Ha megengedjük Katalóniának, hogy elszakadjon – amihez egyébként semmi közünk – akkor mások is ugyanezt teszik majd.”

Mindezt nagyjából azt jelenti: a spanyolok bebörtönözhetik a katalán vezetőket, akár le is mészárolhatják a katalánokat, az Unió semmiféle szeparatista törekvést nem támogat. Esetleg a skótokét igen, mert az gyengíti az angol pozíciókat a brexit-tárgyalások során… Talán a kurdokét is, mert azzal meg sakkban lehet tartani a renitens Törökországot… Ja, meg, mondjuk, a csecsenekét is, hogy ne legyen már olyan nagy az oroszok szája… De másokét aztán tényleg nem...

Észbontó ellentmondás

Miközben persze a problémát világosan látja mindenki. (Még Junker is. Amin azért csodálkoznunk kell… Biztos valaki elmagyarázta neki…) Európa minden, vagy majd minden nemzetállamát érinti a szecessziós indulat. Bele sem érdemes kezdeni a felsorolásba. A fenti térkép önmagáért beszél. De az igazi probléma nem ez, mert a szeparatista törekvések így, vagy úgy, de megoldhatóak maradhatnak. Az igazi probléma –, ami miatt persze nem lesz kezelhető semmiféle elszakadási törekvés – az az Unió jelenlegi vezetésének céljai és tevékenysége között feszülő észbontó ellentmondás. Miközben ugyanis arról papolnak Brüsszel mai urai, hogy Európát egységessé kell tenni, meg határok nélkülivé, meg közössé, meg szolidárissá, meg tulajdonképpen egy állammá, azonközben hallani sem akarnak a (leendő) tartományok határainak módosításáról. De hát miért nem?

Nem mindegy, hogy az Ibériai félszigeten hány állam, régió, tartomány, vagy valami osztozik, ha egyszer úgyis olyan egységes lesz az Unió?

Miközben minden eszközzel igyekeznének beterelni az önállósodó nemzetállamokat a brüsszeli karámba, azonközben az engedelmesen igazodó nemzetállamok vezetői jutalmat kapnak. Ez alkalommal Katalóniát. Szerintem az Unió megint megbukott. Lassan elveszti esélyeit, lassan be kell fejeznie a próbálkozásokat. Nem megy. Lehet, hogy nem is kell erőltetni.

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.