„Igazi” konzervatívok Magyar Hangjai
A címek, a témaválasztás és persze az erkölcsi fensőbbség tekintetében a Magyar Hang az igazi, valódi, eredeti, becsületes és kivételesen okos konzervatívok újságja nem igazán különböztethető meg a Soros médiabirodalom termékeitől. Mondjuk nem is igényli senki ezt a megkülönböztetést. Se ők, se mi.
A Hang abban is teljesen idomult új gazdáihoz, hogy korlátlanul képes ömlengeni arról, mennyire szörnyű hely is ez a Magyarország. Persze igazából önmaguk nagyszerűségéről szeretnek ömlengeni, Magyarország csak egy viszonyítási pont náluk, az Ugar, ami nem érdemli meg őket.
- A hírek szerint pártot is akarnak alapítani, és pont ugyanazokat a problémákat diagnosztizálják a magyar társadalomban és közéletben, mint a TASZ és a Helsinki Bizottság.
- Az igaz konzervatívok semmilyen formában nem hajlandók kiegyezni Gyurcsány Ferenccel, de Dobrev Klára vezető szerepét el tudnák fogadni, már egy államtitkári kinevezés esetén is.
- Az igaz konzervatívok teljes mértékben azonosulni tudnak az ultraliberálisok homoszexualitással kapcsolatos álláspontjával is, csak egyszerűen képtelenek eltüntetni magukról egy bizonyos arckifejezést, ami az urológusuk mutatóujjának vastagságával kapcsolatos emlékeikből ered.
- Az igaz konzervatívoknak percre pontosan fel tudják idézni, hogy hol és mikor csalódtak Orbán Viktorban. Pontosan akkor, amikor megszűnt a tanácsadói szerződésük és lejárt a megbízatásuk. Vagy amikor Orbán Viktor, a Kormány, a Fidesz sikeres lett, választást nyert, annak az ellenkezőjével, amit ők javasoltak.
Az igaz konzervatívok álláspontja nem lesz helytelen és erkölcsileg kétes attól, hogy megvalósíthatatlan, katasztrófába vezeti az országot és romlásba azt a pártot, amely azt képviseli azt. Az igazi konzervatívok abból vezetik le önnön hitelességüket, hogy a liberálisok, akik megvalósíthatatlan elképzeléseikkel rendre katasztrófába vezették az országot, hitelesnek tüntetik fel őket.
***
Két cikket olvastam ki Magyar Hang című igazi konzervatív újságból, hogy feltöltekezzem az igazi konzervatívok mértéktartásából, disztingváló képességéből. Hogy vetüljön rám a tökéletességből valami. Bármi. Hogy lássuk, mi is az igazi konzervativizmus, a cikk szerzője saját nagyszerűségével indít, mintegy eligazítva az olvasót az ügyben, hogy miről is szól valójában a cikk.
„Talán 2012-ben hívtak utoljára Kötcsére, a fideszes értelmiségi holdudvar randevújára. Akkor még olyan kimagasló konzervatív értelmiségiek között hallgathattad az előadásokat, mint Bod Péter Ákos, Pálinkás József vagy éppen Chikán Attila.”
– írja a szerző, jelezve, hogy a beszéd értékét nem a beszélő és a tartalom határozza meg, hanem a hallgatóság soraiban ülő, igazi konzervatívok száma. És természetesen a szerző jelenléte.
Értelmezésében az összes kimagasló konzervatív értelmiségi elhagyta már a diktatúrába torzuló nem igazi konzervatív kormányzás fasiszta tengeralattjáróját. És egész véletlenül pont azok, akik megbuktak kormányzati pozícióban, alkalmatlannak bizonyultak a cselekvésre, csak tanácsot tudnak adni. Kérdés, hogy aki látványosan nem tudta sikerre vinni a gondolatait, a szellemi terméke megbukott, az milyen jogon akarja tanácsként újra eladni?
Persze mind tudjuk: ez is Orbán hibája…
Aztán hirtelen a dolog brutális Németh Szilárdozásba fordul, akinek pacalos birkaherecsipsze maga a klímakatasztrófa ősoka. Igaz, konzervatív nem főz és nem eszik nehéz kaját.
Szerzőnk Gulyás Balázs, gondolom a filmes, nem a Gurmai Zita fia, habár akár az is lehetne, itt elveszítette a szakmai érdeklődésemet, mert a diagnózisom már megvolt, így csak szökellek a szövegben a továbbiakban, igazi konzervatív szirtről igazi konzervatív szirtre. Balázs például a negyedik alkotmánymódosításra sértődött meg. Ami Alaptörvény, de mindegy. Szóval Balázs teljesen komolyan kijelentette, hogy minden rendes jobboldali értelmiségi otthagyta a Fideszt. Minden értelmiségi. Ők. Imádom, amikor valaki ennyire komolyan veszi magát. Olyan édi. A Fidesz becsületére legyen mondva, hamar kiderült, hogy ezeket teljesen felesleges bárhová is meghívni, vendégnek pont olyan alkalmatlanok, mint vezetőnek.
Bazsi veretes öndicsérete olyan sikert aratott az ultraliberális és számára mértékadó körökben, hogy második részt is rittyentett hozzá. Ebből is idéznék, mert akinek mindig igaza van, az nem téved.
„Érdekes, hogy alapállításomat – tudniillik, hogy a konzervatív, polgári, nyugatos, jobboldali világlátású értelmiségi holdudvara otthagyta a Fideszt – lényegében senki nem vitatta.”
Aztán fejleszti az öntökélyt:
„Frissített tételem magja továbbra is az, hogy a Fidesz mellett – kevés kivételtől eltekintve – a silány teljesítménnyel bírók maradtak, akik vagy szerény képességeik okán nem látják át, hová vezet az orbáni ámokfutás, vagy nem bíznak magukban annyira, hogy intellektuális teljesítményük elegendő volna a Fideszen túli világban történő érvényesülésben.”
Igen Balázs, pontosan. Majd felsorolja a többi tökéletest is, akik közé szerényen persze magát is beszámítja, és akik egy „közösséget” alkotnak:
„Jeszenszky Géza, Sólyom László, Csaba László, Király Miklós, Botos Máté, Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Brenner Koloman, Steinmetz Ádám, Ungváry Krisztián, Szalma Botond, Stumpf András. Elnézést még egyszer attól a több tucatnyi személytől, akiket kihagytam.”
Márky-Zay Pétert és Hadházy Ákost például ő írta bele magától, és nem én szemétségből. Az igaz konzervatívokkal nem kell szemétnek lennie az embernek. Elintézik ők maguk. Balázs például azzal is, hogy beismeri, neki Vágó István „kedves barátja”. De a többi név is beszédes, talán Steinmetz Ádám az egyetlen kivétel, aki ugyan soha nem volt fideszes (Novák Előd gyermekkori barátjáról beszélünk!!!), őt a Jobbiktól örökölték meg az igazi konzervatívok, de neki, a többiekkel ellentétben, volt egy sikeres korszaka az életében.
A politika a választások és döntések művészete; jellegéből adódóan sok mindent csinálhatnánk jobban és sok mindent sokkal jobban is. De az bizonyosan a legjobb döntése volt a magyar jobboldalnak, hogy ezek az emberek többet nem eszik el előlünk a lazacos szenyót bármilyen rendezvényen. Az meg csak a marcipán a boldogságtortán, hogy ez ezeket mennyire zavarja!
