Heteroszexuális-e Márki-Zay Péter? Mert a heteroszexualitás jól láthatóan másnál nagyon gyanús neki
Lassan fel kell tennünk magunknak ezt a kérdést, ami egyébként egy nagycsaládos apa esetében kifejezetten rémisztő pszichológiai következtetések felé is vezethet. Miután a nyugati civilizáció egyik legfőbb témája manapság a szexuális orientáció, el kell fogadnunk, hogy ez a kérdés a magyar politikusok esetén is terítékre kerül.
Kétségtelen, hogy a magyar közéletben legfőképpen Márki-Zay Péter foglalkozik mások, konkrét személyek vagy csoportok szexuális ügyeivel. A kormánypárti politikusok általánosan és csak törvényalkotási szinten kénytelenek foglalkozni a témával, az ellenzékkel kapcsolatban személyes ügyként eszükbe sem jutna felvetni ilyesmit. Utoljára az azóta elhunyt Terry Black vádolta meg Vona Gábort ilyesmivel, de az is csak azért lett ügy, mert Vona és kommunikációs csapata, meg a felesége volt olyan hülye, hogy beleállt ebbe a szint alatti támadásba. 2010 után Ungár Klára volt még annyira primitív és aljas, hogy homoszexualitással vádoljon kormánypárti politikust, de hát ő SZDSZ-es is volt, ami minden ilyesmire elégséges magyarázat. A Szájer-ügyet pedig külföldi titkosszolgálatok kreálták és tették közüggyé Magyarországon.
Márki-Zay Péter azonban napi szintű ámokfutásai során rendszeresen használja a homoszexualitást támadó eszközként, abban a hitben, hogy ezzel a váddal politikai ellenfelei lejárathatók.
A magyarországi baloldaliak és liberálisok a jobboldal elleni támadásaikat mindig aszerint építik, hogy milyen hazugság terjesztését vélik éppen a leghatékonyabbnak. Nem a magyar jobboldal valódi álláspontját támadják, hanem azt, amivel ők vádolják a kormánypártokat. Régen is mindig abba a hibába estek, hogy elhiszik a saját marhaságaikat. Például azt, hogy a Fidesz törzsszavazói, politikusai, a jobboldali értelmiség homofób, "mindenfób" (tekintve a 128+ nemi identitást) lenne.
Márki-Zay Péter is erre alapozza a "buzizós" kampányát és azt az állítását, hogy a jobboldal tele van elnyomott homoszexuálisokkal.
Azonban az otthon vagy zárt helyen űzött, nem törvénysértő szexuális tevékenységek iránt az emberek döntő többsége Magyarországon nem igazán érdeklődik. Sem pozitív, sem negatív értelemben. Nem akar tudni róla és nem tartja lényeges, meghatározó személyiségjegynek a szexuális orientációt. Sőt, igazából a magyarok nem is értik és így nem is használják ezt a kifejezést.
Magyarországon a szexuális tevékenységek nem számítanak közügynek. (Hála Istennek!)
Márki-Zay homoszexualitást firtató kampánya elkeseredetten próbálja közüggyé tenni a priméren vett szexuális tevékenységeket, részben külföldi parancsra, részben pedig külföldi mintára. Esetleg talán saját érdeklődése okán is. Tudjuk róla, hogy családi élete sem szokványos; csak abból, amit magáról nyilvánosságra hozott, ez kijelenthető.
A konzervatív keresztény és a racionalista-evolucionista jobboldaliak semmiféleképpen nem tartják a szexualitást az önkifejezés, az önmegvalósítás eszközének. És így a hozzá való viszonyt sem tekintik a személyiség lényeges elemének. A biológiai nemünk nem részünk, hanem meghatározónk, és a biológiai nem destrukciója és a pszichikum másik nembe való átalakítása nem teljesítmény, hanem téveszme.
Szerintük az egyén tetszőleges szexuális öndefiníciója és tetszőleges szexuális tárgyválasztása – akár a teremtés rendje felől nézzük, akár egy racionalista evolucionista irányból – nem fér bele az emberképbe.
Továbbá – és ez a legfontosabb az egész őrület szempontjából – a jobboldal nem vonja kétségbe az ember jogát arra, hogy helytelennek tartsa a saját vágyait, küzdjön ellenük és legyőzze őket. A baloldal pedig a vágyak, bármilyen vágyak kiélését, megélését tartja az emberi lét egyetlen értelmének.
Intellektuálisan nem igazán értékelhető emberkép az, amely a természet adta biológiai nemünkkel történő magától értetődő azonosulást gyanúsnak találja. Márki-Zay kommunikációja ezt mutatja, a genderideológia végletes ostobasága üt át rajta. Ráadásul ez a kampány a jobboldali szavazók a baloldal által remélt homofóbiáját szeretné kihasználni, ami nem is létezik. Igazi homofóbokat leginkább az egykori szocialista szavazótábor Jobbik mögé felsorakozó részében lehet találni.
Ennek az egyszerre szélsőjobbos és szélsőbalos csőcseléknek a Márki-Zay mögé állítására alkalmas ez a kampány; végre valaki majdnem úgy buzizik és migránsozik, mint régen a Jobbik, de ennyi észt a miniszterelnök-jelölt kampánycsapatáról az eddigiek alapján nem feltételezhetünk.
Márki-Zay Péter érvelése szerint tehát nem az a baj, hogy Márki-Zay Péter nemcsak a nőkkel kapcsolatban fedezett fel magában szexuális vágyakat és ezen vágyai elfedésére nagycsaládot hozott létre, hanem az, hogy el van nyomva és nem tud szabadon élni. Meg sem merem kérdezni, hogy vajon ki nyomja el? Vagy ki nyomta el Kanadában és az USA-ban?
Ettől eltekintve Márki-Zay szexuális vágyai akkor sem lesznek közüggyé, ha maga hozza azokat a köz tudomására ilyen nyakatekert módon. Egy miniszterelnök-jelölt magánélete, ha az a törvényi keretek között marad, egy normális országban nem közügy. Kevés normális ország van egyébként.
Egy esélyes miniszterelnök-jelölt elmeállapota, önreflexív képességei viszont nagyon is közügynek minősülnek. És a fentebb megfogalmazott összefüggések az ellenzék előválasztásán megválasztott miniszterelnök-jelöltje esetében komoly aggodalomra adnak okot.
