Kilencven éves Buzz Aldrin, aki még hetvenévesen is összeesküvéselmélet-hívőket reggelizett (VIDEÓ)

Kilencven éves Edwin “Buzz” Aldrin, a kollégái által csak Doktor Randevúként emlegetett amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére. Születésnapja alkalmával felidézzük azt a megmosolyogtató epizódot, amelynek során a még csak hetvenes évei végén járó Aldrin bepancsol egy őt zaklató összeesküvéselmélet-hívőnek, aki először Bibliát nyom az idős űrhajós arcába, majd lehazugozza, letolvajozza őt, mondván, nem is járt a Holdon.

Egy kis pofon egy ember számára, de óriási csapás az összeesküvés-elmélet gyártóinak

Mint majd az alább közölt életrajzi összefoglalóból is kitűnik, az éltanuló, a katonai és a tudományos világban is bizonyító Aldrinnak komoly törést jelentett életében a Holdra lépést követő időszak, ahol neki csak a második hely jutott Neil Armstrong mögött. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy Aldrin megtalálja a helyét a Földön is, és talán ennek volt köszönhető az a megmosolyogtató, bár nem túl elegáns epizód, amelyről videónk is szól. Az eset Bart Sibrel 2002-es akciójához köthető, amelynek az volt a kiindulópontja, hogy nem is járt ember a Holdon, az egészet Stanley Kubrick, a 2001 – Űrodüsszeia készítője rendezte, átejtve az egész világot. A kissé túlságosan izgága és szemtelen Sibler kamerákkal felszerelkezve, egy Bibliával a kezében csapott le Aldrinra, azt vágva a már akkor is 72 éves űrhajós arcába, hogy becsapta az amerikai polgárokat, és valójában nem is járt a Holdon. Sibrel kezdetben csak azzal provokálta Aldrint, hogy tegye a Bibliára a kezét, és esküdjön meg, hogy megtörtént a holdraszállás, de ezt még inkább kitéréssel hárította a veterán űrhajós. Aldrinban végül akkor szakad el a cérna, amikor Sibrel tiszteletlen hangnemben egyszerűen gyávának, hazugnak és tolvajnak nevezi Aldrint, aki erre már egy kiadós ütéssel reagál. A hetvenes évei elején járó Buzzban ráadásul volt annyi szufla, hogy Sibrelt a páfrányok közé repítse. Az összeesküvés-hívők azóta óvatosabban kezelik Aldrint. Az űrhajós idős korára jellemzően inkább volt hajlamos kritikával és humorral fordulni a holdraszállás utóéletéhez; ennek is volt betudható szereplése az Agymenők című népszerű televíziós sorozatban, amikor csokit osztogatva a gyerekeknek próbálja bizonygatni, hogy ő egy igazi űrhajós, aki járt a Holdon.

Éltanuló, katona és tudós

Edwin Eugene Aldrin Jr. egy katonai pilóta fia, a testvérei által ráragasztott Buzz becenevet idővel hivatalosan is felvette. A repülés iránti szenvedélye miatt a tudományos ösztöndíjat elutasítva a híres West Point katonai akadémiát végezte el, kiemelkedő eredménnyel. 1951-ben vadászpilótának jelentkezett, és mivel a külön fegyvernemként csak néhány éve létrejött légierőnek akadémiája nem volt, egy támaszponton kapott alapszintű kiképzést. A koreai háborúban 66 légi csatában vett rész, és 2 ellenséges repülőgépet lőtt le. A háború 1953-as befejeződése után nukleáris fegyverekkel felszerelt gépekkel repült, 1959-től a híres MIT-n asztrodinamikát hallgatott, 1963-ban asztronautikából a PhD-fokozatot is megszerezte.

Aldrin a Holdon. Forrás: MTI

Űrhajósnak először 1962-ben jelentkezett, de mivel nem berepülő pilóta volt, elutasították; a következő évben egy újabb válogatás során már alkalmasnak találták. Mivel ő volt az első asztronauta, aki tudományos fokozattal rendelkezett, feladata pedig az űrjárművek találkozásának és dokkolásának kutatása lett, társai csak “Doktor Randevúnak” hívták. 1966-ban a Gemini-program utolsó küldetésén, a Gemini 12 fedélzetén feljutott a világűrbe. A holdraszállást előkészítő út során az űrhajó összekapcsolódott egy Agena célrakétával; a művelet előtt a radar felmondta a szolgálatot, de Aldrin, akinek ez volt a szakterülete, látás után hajtotta végre a műveletet, majd hosszú űrsétát is tett.

“Csak” másodikként lépett a Holdra

Aldrin az Apollo-program elindulása után Neil Armstronggal együtt az Apollo 9 pótlegénységének tagja lett, ami azt jelentette, hogy Michael Collins társaságában ők indulhattak útnak az első holdraszállást végrehajtó Apollo 11 fedélzetén. A NASA csak röviddel a küldetés előtt határozott úgy, hogy ne Aldrin, hanem a kisebb “egóval” rendelkező Armstrong legyen az első ember a Holdon. A döntést úgy csomagolták be, hogy a kis helyen szorongó űrhajósok közül egyszerűbb, ha a létrához közelebbi Armstrong megy előre. A legrosszabbul a személyzet harmadik tagja, a holdraszállást égi kísérőnk körül keringő anyahajóból végignéző Michael Collins járt, akinek nevére ma már nem sokan emlékeznek. Az Apollo 11 fellövését 1969. július 16-án a helyszínen egymillió ember nézte, azt pedig félmilliárdnál többen a televízióban, amint július 21-én 2 óra 56 perc 15 másodperckor Neil Armstrong személyében első ízben lépett ember idegen égitest felszínére. Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, Jóllehet a köztudatban Armstrong szállóigévé vált szavai – “kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – élnek, az első szavak Aldrin szájából hangzottak el a leszállás után, igaz, ezek elég prózaiak voltak:

OK, a motor leáll.

Érdekesség, hogy a holdraszállásról készült fotók többségén Aldrin látható, mert a fényképezés Armstrong feladata volt.

Az Apollo-program felújított irányítóterme. Forrás: MTI

Aldrin soha nem tudott megbirkózni azzal, hogy csak második lehetett égi kísérőnk felszínén. Megkapta ugyan a legmagasabb amerikai kitüntetést, nemzetközi előadókörutat tett, kisbolygót és a Holdon krátert neveztek el róla, de nem sokáig élvezte a rivaldafény rá eső (kisebb) részét. Új kihívást nem látott maga előtt, elhatalmasodott rajta a depresszió, amit az is súlyosbított, hogy várakozásaival ellentétben nem léptették elő tábornokká. Inni kezdett, két házassága is tönkrement, végül idegösszeomlással kórházba került. Nem véletlenül választotta később emlékiratainak a Visszatérés a Földre címet; a több értelemben vett visszatérés volt számára a legnehezebb. Mindezt a nyilvánosság előtt szigorúan titokban tartották; csak annyit lehetett tudni, hogy Aldrin 21 év aktív szolgálat után leszerelt. Ezután foglalkozott űrhajótervezéssel, kutatással, volt tanácsadó olajcégeknél, autókereskedő, hirdetett kocsikat és órákat. Készített – természetesen űrtémájú – számítógépes stratégiai játékot, a holdraszállás negyvenedik évfordulóján népszerű rapsztárokkal egy lemezt és videoklipet, és még nyolcvanévesen is szereplést vállalat Pamela Anderson oldalán az egyik amerikai tévécsatorna táncos műsorában. 2016-ban egy antarktiszi expedíción vett részt, ahonnan a 86 éves asztronautát hegyibetegség miatt ki kellett menekíteni, de így is ő lett a legidősebb ember, aki megjárta a Déli-sarkot.

Buzz Aldrin, az Apollo 11 legendás amerikai űrhajósa. Forrás: MTI

Aldrin csalódásai ellenére is az űrhajózás lelkes propagálója; ma előadásokat tartva járja a világot. Nehezményezi a takarékoskodást e téren, mert szerinte az űrkutatás beruházás a jövőbe. Úgy véli, hogy nem a Holdra kellene visszatérni, hanem célba venni a Marsot, ahonnan esetleg az élet származik. Öt éve adták át a floridai egyetem róla elnevezett kutatóközpontját, amelynek feladata a Mars feltérképezése és egy leendő Mars-kolónia létrehozásának előkészítése.

Forrás: youtube.com/MTI; Vezetőkép: MTI