holdraszállás
Sikeresen landolt a Holdon a kínai Csang'o-6 nevű holdszonda
Sikeresen landolt a Hold "túlsó" oldalán a kínai Csang'o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán – jelentette vasárnap a kínai űrügynökségre hivatkozva a Hszinhua állami hírügynökség.
Először látták az asztronauták az űrhajót, amellyel megkerülik a Holdat
A négy űrhajós, akik egy év múlva megkerülhetik a Holdat, először tekinthették meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrhajóját, amellyel útnak indulnak. Benézhettek a még befejezetlen Orion kapszulába, amelyen még rajta vannak a "Repülés előtt eltávolítandó" feliratú piros cédulák. A kapszula lenyűgözte az asztronautákat.
Visszatért a Földre három kínai űrhajós a Tienkung nevű kínai űrállomásról
Biztonságban visszatért a Földre három kínai űrhajós a Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomásról – jelentette a kínai hivatalos média vasárnap.
Késhet a Holdra szállás a koronavírus miatt, a NASA bezárta két üzemét
A koronavírus-járvány veszélye miatt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ideiglenesen bezárta két űrhajófejlesztő és összeszerelő üzemét, ami miatt késedelmet szenvedhet az amerikai űrhajósok tervbe vett visszatérése a Holdra négy év múlva.
Kilencven éves Buzz Aldrin, aki még hetvenévesen is összeesküvéselmélet-hívőket reggelizett (VIDEÓ)
Kilencven éves Edwin "Buzz" Aldrin, a kollégái által csak Doktor Randevúként emlegetett amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére. Születésnapja alkalmával felidézzük azt a megmosolyogtató epizódot, amelynek során a még csak hetvenes évei végén járó Aldrin bepancsol egy őt zaklató összeesküvéselmélet-hívőnek, aki először Bibliát nyom az idős űrhajós arcába, majd lehazugozza, letolvajozza őt, mondván, nem is járt a Holdon.
Apollo 50 – Fél évszázada tette meg az ember az első lépéseit a Holdon
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. Az emberiség az Apollo-program lezárása óta nem tudta megismételni az emberekkel végrehajtott űrrepülések akkori sikereit, az Egyesült Államokat és Oroszországot manapság pedig legfeljebb a feltörekvő hatalmak, Kína és India hasonló ambíciói motiválják az újabb, a Holdra vezető expedícióra, ám eddig jobbára csak a szavak szintjén. Az Apollo 11, majd az azt követő vállalkozások mögött több ezer vállalat, több százezer ember sok évnyi megfeszített munkája áll, a legtöbben azonban csak az asztronautákra emlékeznek. Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins az emberiség eddigi legnagyobb kalandjában vehettek részt, és ez akkor is így van, ha az őket követő öt sikeres Apollo-misszió lényegesen több tudományos eredményt tudott felmutatni.
Az első ember 50 éve lépett a Holdra
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. Az első műhold, a szovjet szputnyik 1957-es fellövésével az űrben is verseny indult meg a két szuperhatalom között. A technológiai fölényében bízó Egyesült Államok évekig lemaradni látszott, hiszen 1961-ben Jurij Gagarin személyében az első embert is a Szovjetunió juttatta a kozmoszba. Amerikában hatalmas erőfeszítéseket tettek a csorba kiköszörülésére: 1958-ban az addig szétszórtan zajló kutatások központosítása, az anyagi források hatékony felhasználása érdekében létrehozták az űrkutatási hivatalt (NASA). 1961-ben John Kennedy elnök 25 milliárd dolláros programot hirdetett meg, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. A programba 25 ezer vállalat és kutatóintézet, 400 ezer ember kapcsolódott be a NASA koordinálásával.
Leszállt a Hold "másik oldalán" a Csang'o-4 kínai űrszonda
Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében - jelentette be csütörtökön a kínai űrkutatási hivatal. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdraszállás folyamatáról.Ajánljuk még