Kína elleni gazdasági háborúra készül a G7?

Az elmúlt hétvégén a G7-országok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei találkoztak Japánban – erről írt elemzést a Ludovika.hu-n a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos munkatársa, Máthé Réka Zsuzsánna. A cikk írója arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a G7-találkozó azért volt különös, mert először adtak hangot a Kínával szemben felmerülő aggodalmaknak. Elkerülhetetlen szempont lett az a tény, hogy Kína gazdasági fejlődése nagyon nagymértékben függ az EU tagállamaival folytatott kereskedelmi kapcsolatoktól, és azon keresztül Kína a globális ellátási lánc elengedhetetlen tagja. Az EU már korábban is próbálta magát függetleníteni tőle, ezért már az elmúlt időszakban többször lépett fel határozottan az ázsiai nagyhatalom ellen. De arra is kitért Máthé, hogy a szokásoktól eltérően a csúcstalálkozóra nem hívták meg Dél-Afrikát, annak ellenére, hogy a négynapos tárgyalásokon két BRICS-ország is részt vett.

Az esemény előkészítette a május 19–21. közötti hirosimai csúcstalálkozót. A vezetők a globális geogazdasági kérdésekkel kapcsolatban egyeztettek, amit kihangsúlyoz a résztvevő országok listája is. A G7 csoportba tartozó országokon kívül (az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország) az üléseken az EU is rendszeresen képviselteti magát az eurócsoport, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnökeinek személyében. A megbeszéléseken jelen voltak a feltörekvő gazdaságok, például India, Brazília és Indonézia tisztviselői is. Noha nem szokatlan, hogy a tagsággal nem rendelkező országok részt vesznek a G7 vezetőinek csúcstalálkozóin, 2009 óta ez az első alkalom, hogy meghívást kaptak a pénzügyi vezetők. Jelentős eltérés a korábbi G7-csúcstalálkozókhoz képest, hogy a közelgő eseményre a szervező Japán nem a Dél-Afrikai Köztársaságot hívta meg, amely már rendszeresen résztvevőnek számít, hanem az Afrikai Unió képviselőjét.

A G7 csoport tanácskozásának résztvevői Niigatában 2023. május 12-én. Elöl Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke (b4), Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter (b6), Ueda Kazuo, a japán jegybank elnöke (b7), Szuzuki Sunicsi japán pénzügyminiszter (b8), Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter (j6), Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja (j5) és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter (j4). Hátul Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója (b2), Paschal Donohoe, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke (b3), Christian Lindner német pénzügyminiszter (j4) és Mathias Cormann, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára (j2). Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza

A találkozó célját és tartalmát tekintve ez nem meglepő. Egy korábbi nyilatkozat szerint a G7-országok találkozójának prioritásai között olyan témák szerepelnek, mint Ukrajna anyagi támogatása, azon szereplők elleni fellépés, amelyek az Oroszország elleni kivetett szankciókat megkerülik, illetve a globális ellátási láncok sérülékenységéből adódó rizikók minimalizálása. Dél-Afrika egyike azon kevés afrikai államoknak, amely még mindig nem mutatott egyértelműen elítélő állásfoglalást Oroszországgal szemben, sőt, kimondottan szoros kapcsolatokat tart fenn az országgal.

Dél-Afrikához hasonlóan India és Brazília is a BRICS-országok tagjai. Egyes források szerint a BRICS-államok gazdasági növekedése megelőzte a G7-országokét: a jelenlegi BRICS-ötök (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) a globális GDP 31,5 százalékát adják, míg a G7-ek hozzájárulása 30 százalékra esett vissza. Ugyanezen források szerint a BRICS-országok 2030-ra várhatóan a globális GDP több mint 50 százalékát adják ki és a G7-ek által szimbolizált Nyugat ellenpólusaként léphetnek fel a globális szférában. Hosszútávon a csoport nyitni szeretne, így többek között Argentína, Kazahsztán és Mexikó mellett Iránnal és Afganisztánnal is szorosabbra fűzné kapcsolatait.

Vagyis a hétvégi ülésen a G7-országok vezetői az akár riválisnak is tekinthető BRICS-országok néhány tagjának jelenlétében tárgyaltak aktuális kérdésekről. A csúcsot előkészítő találkozón a pénzügyminiszterek megegyeztek abban, hogy az Ukrajnának nyújtott, 2024 elején folyósítandó segélyt 44 milliárd dollárra emelik. Ezáltal a Nemzetközi Valutaalap négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást hagyhat jóvá.

A találkozó egy másik fontos pontja a Kínával szemben felmerülő aggodalmakra igyekezett választ adni. A G7-ek egyrészt az ázsiai ország által gyakorolt gazdasági nyomásgyakorlás ellen szeretnének fellépni. Különösen a globális ellátási lánc Kínától való függőségét szeretnék csökkenteni, miközben a globális dél felé nyitnának, amelynek különösen fontos szerepet szánnak a jövőben. Másrészt valószínű, hogy az Oroszország ellen kivetett szankciók megkerülése kapcsán is igyekeznek majd elmarasztalni Kínát és konkrét lépéseket is hozni ezen a területen.

A G7 pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek négynapos tanácskozásán a Japán északi részén levő Niigatában 2023. május 11-én. Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Jelenleg Kína gazdasági fejlődése nagyon nagy mértékben függ az EU tagállamaival folytatott kereskedelmi kapcsolatoktól. Az utóbbi időben viszont az EU egyre határozottabban lép fel kereskedelmi partnere ellen, miközben igyekszik magát függetleníteni tőle. Úgy tűnik, hosszútávon a két partner közötti kapcsolat lényegesen csökkeni fog, és Kína vagy feladja ambícióit, vagy más kereskedelmi partnerek segítségével igyekszik majd fenntartani növekedését és nagyhatalmi szerepét még inkább megerősíteni. Ebben lényeges szerepe lehet a BRICS-államoknak, illetve a korábban említett kiterjesztett együttműködésnek, valamint a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségnek.

Az átrendeződés miatt a globális piacokon versengő államok között új nyertesek és vesztesek lesznek. Remélhetően Magyarország a nyertesek között fog szerepelni.

Forrás: ludovika.hu; Fotók: MTI/EPA/Majama Kimimasza