Kis vakcinológia, avagy mennyibe kerülnek az oltóanyagok és hogy halad a világ az oltásokkal?
Péntek reggeli interjújában a miniszterelnök egy rövid körképet mutatott az oltásokról. Már csak karnyújtásnyira van a győzelem, amit úgy nevezünk, hogy vakcina. Az uniós vakcinabeszerzés nagyon lassú, ezért tárgyal az ország Izraellel, Oroszországgal és Kínával – mondta el Orbán Viktor, aki azzal folytatta: gratulálhatunk a briteknek, akik több embert oltottak be, mint az unióban. Logikusan következik a kérdés, hogy áll a világ, például az angolok, az USA, vagy az unió a dologgal, mik az árak, mik a számok? Az EU oltóanyagárait – rövid ideig és véletlenül – már régebben nyilvánosságra hozták, továbbá azzal is tisztában vagyunk, mennyi embert oltottak be. Úgy tűnik, az unió lemaradt, mint a borravaló, legalábbis az angolokhoz képest mindenképp.
A miniszterelnöki interjú után pár órával jött a hír, hogy Nagy-Britannia jóváhagyta immár a harmadik koronavírus-vakcinát, így a Moderna már engedélyezett oltóanyagnak számít az angoloknál. (Az AstraZeneca vakcináját múlt héten engedélyezték.) Nagy-Britannia láthatóan az EU előtt halad a használatra engedélyezett vakcinák számában. Az épp engedélyezett vakcina az amerikai Moderna vállalat által gyártott mRNS-típusú oltóanyag, amelynek a klinikai vizsgálatok 94 százalékos hatékonyságot tulajdonítanak. A brit kormány azt is bejelentette, hogy kiterjeszti a gyógyszergyártóval kötött megállapodását további 10 millió adag megvásárlására – így összesen 17 milliót kötöttek le. Két adag oltásra van szükség minden ember számára, így biztosították 8,5 millió polgárnak a koronavírus elleni védettséget. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter még a múlt héten emelte ki, hogy elérte az egymilliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában, és ottani sajtóértesülések szerint hamarosan lehetségessé válik heti kétmillió oltás beadása. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig a múlt vasárnapi BBC-interjúban azt is elmondta: nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet beadni Nagy-Britanniában.
Tervekkel ugyanakkor az unió sem áll rosszul, csak hát azok a fránya tények...
Franciaországban óriási botrányt okozott, hogy a hét elején a koronavírus elleni oltási program bevezetésének – fogalmazzunk diplomatikusan, egyben stílszerűen – elszúrása miatt a jelek szerint az első héten alig 500 embert oltottak be.
Összehasonlításul: Magyarország ehhez képest sokkal jobban áll. A pénteki interjújában Orbán Viktor közölte: több, mint 42 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be eddig. Mint mondta, „az oltások biztonságosak és szükségesek, én is be fogom magam oltatni”. A miniszterelnök elmondta: eddig 80 ezer oltásra elegendő vakcina érkezett Magyarországra.
A franciáknál a jogos felháborodás közepette az egészségügyi miniszter hétfőn megígérte, hogy fokozza az ütemet. Emmanuel Macron elnök hétfőn külön megbeszélést tartott a legfelsőbb kormánytisztviselőkkel az oltási stratégia és más vírus terjedésének kezelése érdekében. A Pfizer és a német BioNTech cég oltásának lassú bevezetését a helytelen gazdálkodásnak, a személyzethiánynak és a francia közönség szokatlanul széles oltási szkepticizmusának köszönhetik.
Állami botrányról van szó
– mondta Jean Rottner, a kelet-franciaországi Grand Est régió elnöke, ahol a fertőzések szaporodnak, és több kórház kapacitásait meghaladja a fertőzöttek kezelése. A francia egészségügyi minisztérium adatai szerint Franciaországban, a 67 millió lakosú országban mindössze 516 embert oltottak be az első hat napban. Olivier Véran egészségügyi miniszter azt ígérte, hogy a hét végéig „több ezer” embert beoltanak – de ez Franciaországot még mindig jóval a szomszédai mögött hagyja.
Németország első heti beoltottjainak száma meghaladta a 200 ezret, az olaszok pedig több, mint 100 ezernél tartanak – egyébként a német és az olasz kormány is tűz alatt áll, mert az ellenzék és a sajtó szerint túl lassúak ahhoz, hogy megvédjék a lakosságot a világjárványtól.
Az úgynevezett nyugati országok közül az egy főre jutó halálozások számában a legrosszabbul Belgium áll, ott ugyanis a legmagasabb az egymillió főre jutó halálozások száma, ezért náluk különösen fontos (lenne) a gyors intézkedés. Terveik szerint a lakosság 70 százalékának beoltása nyár végéig meg kell valósuljon. Belgium frissített oltási ütemtervében szeptemberig 9 millió oltást kaphatnak. A belga lakosság 70 százaléka a nyár végére oltást kaphat, a kórházi személyzetnek pedig január végéig beadhatják a vakcinát – jelentette be a belga kormány munkacsoportjának tisztviselője, Dirk Ramaekers pénteken. A koncepció alapelveiben egyébként hasonló a magyarhoz, vagyis először az egészségügyi személyzet, majd a legveszélyeztetettebbek következnek. A belgák szerint az egészségügyi személyzet és az orvosok január végéig, illetve február végéig megkapják az oltást, majd márciustól a 65 év felettiek és veszélyeztetett betegek következnek. A megújult menetrend azt jelenti, hogy a fiatalabbak júniusban kaphatnak oltást. A jelenlegi tervek alapján az ország azt reméli, hogy szeptemberig mintegy 9 millió belgát oltanak be – feltéve, hogy márciusig 200 további központ jön létre és a vakcinákat időben engedélyezik.
Mennyibe kerül?
A „mennyibe kerül” kérdés talán nem tűnik fontosnak az emberéletek megmentése mellett, mégis lényeges pont. Az uniós árakról szintén a belgák lebbentették fel a fátylat. Történt ugyanis, hogy Eva De Bleeker belga költségvetési államtitkár még 2020 decemberében, a Twitteren hozta véletlenül nyilvánosságra azt a táblázatot, amelyben feltüntették az EU által vásárolt vakcinák árát. Sőt, az is napvilágra került, hogy Belgium összesen mennyit költ az oltásokra. Bár a tweetet azóta levették a Twitter felhasználói felületeiről, a HLN belga híroldal szemfüles újságírói az információkat lementették, így a nyilvánosság már értesült a vakcinák árairól. Hogy miért kellett ilyen kalandos körülmények között megtudni az árakat, meglehetősen homályos válasz született. Számos civil társadalmi csoport, több EP-képviselő és más egészségvédők ugyanis hónapok óta érdeklődtek a Bizottságnál, hogy mennyit fizet az EU az egyes oltástípusokért. Az érvelésük szerint az adófizetői pénzeket keményen érintő ügyletekben nagyobb átláthatóságra van szükség. Arra a jogos kérdésre tehát, hogy az árak miért voltak ennyire titkosak, az Európai Bizottság válaszul az üzleti titokra hivatkozott. A Bizottság az információk szerint már december 17-én megállapodásokat kötött a gyártókkal. Az országok minden egyes vakcinára külön-külön adják le megrendelésüket.
A HLN és a Guardian által közzétett képernyőkép szerint az EU tárgyalásai alapján a koronavírus elleni oltások ára 1,78 euró és 18 dollár között szóródik. Ez forintosítva a mai árfolyamon 644 Ft-tól 5400 Ft-ig terjed. A hat vakcina mindegyikére felsorolt, dózisonkénti ár a következő volt:
- Oxford/AstraZeneca: 1,78 €, tehát 644 Ft;
- Johnson & Johnson: 8,50 $, vagyis 2550 Ft;
- Sanofi/GSK: 7,56 €, azaz 2736 Ft;
- BioNTech/Pfizer: 12 €, tehát 4344 Ft;
- CureVac: 10 €, vagyis 3620 Ft;
- Moderna: 18 $, azaz 5400 Ft.
Fontos tudni, hogy az egyes oltástípusok hatékonysága eltér egymástól. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, melyik cég mennyit tud szállítani. Belgium az információk szerint több, mint 33 millió oltást vásárol, összesen 279 millió euróért. Ez 8,45 eurós átlagár, vagyis körülbelül 3000 Ft-ot költ egyes vakcinánként a belga kormány. A belga kormánytag, Eva De Bleeker szerint az árbontás közzététele „hiba volt a kommunikációs csapat részéről” – írta a HLN.
Az angolok voltak a leggyorsabbak
Az angolok, akik immár 2021. január 1-től formálisan sem tagjai az uniónak, már tavaly, 2020 decemberében kész voltak a megrendeléseikkel. A brit kormány 357 millió adagot rendelt a hét különféle oltástípusból, köztük 40 millió adagot a Pfizer/BioNTech-től, amelyet az Egyesült Királyságban a világ többi része előtt engedélyeztek. A csomagjuk 100 millió adag AstraZeneca vakcinát is tartalmaz. A brit kormány szóvivője a Guardian című – amúgy baloldali – újságnak elmondta: a kormány által biztosított oltások költségeit eseti alapon tárgyalták meg, és értékelték, hogy biztosítsák az ár-érték arányt, azért, hogy az Egyesült Királyság számára a lehető legnagyobb esélyt adják a biztonságos és hatékony vakcinák gyors megszerzésére és bevezetésére. Az Egyesült Királyság – az unióhoz hasonlóan – előre jelentős összegeket tett le az asztalra számos oltóanyag kifejlesztésére, így például az AstraZeneca oltóanyagára is, vagyis nekik azok végső ára alacsonyabb lesz. Ugyanakkor a britek nem támogatták a Pfizer/BioNTech-et és a Modernát, tehát ott a költségek magasabbak.
Az USA még magasabb árakat fizet, mint az unió. A Bernstein Research elemző és befektetési vállalkozás kiszámította – tájékoztatott a Guardian –, hogy az EU 24 százalékos kedvezményt kapott a Pfizer vakcinájának árából az Egyesült Államokhoz képest. Ennek oka nyilvánvalóan az lehet, hogy az unió hozzájárult a BioNTech eredeti kutatásának finanszírozásához. Az USA így 4 dollárt (1200 Ft-ot) fog fizetni az Oxford/AstraZeneca oltásért, szemben az EU 1,78 eurós árával (644 Ft) szemben.
A skála másik végén a massachusettsi Cambridge-ben kifejlesztett Moderna vakcina áll. A 2,5 milliárd dolláros (750 milliárd Ft) finanszírozással és az Operation Warp Speed (az USA szövetségi vakcina-beszerzési programja – a szerk.) megrendeléseivel 20%-kal fog többe kerülni az európai piacon – ez az uniónak 18 dollárba (5400 Ft) kerül adagonként, szemben az USA 15 dollárjával (4500 Ft). A gyógyszerek és az oltások az Egyesült Államokban mindezek mellett hagyományosan drágábbaknak számítanak, az USA ugyanis a szabad piac alapján működik, és a gyógyszereket az egészségbiztosítási pénztárak alapján fizetik.
Forrás: MTI, PS, Guardian, Politico, BBC, HLN, AP, Fotó: MTI