Pesti Srácok

Kiszivárgott az uniós orosz olajembargó néhány részlete

Kiszivárgott az uniós orosz olajembargó néhány részlete

Sajtóértesülések szerint már a jövő héten bemutathatja az Európai Bizottság a tagállami nagyköveteknek az orosz olajembargóról szóló tervet. A kiszivárgott információk alapján a szankciókat csak bizonyos kőolajfajtákra terjesztenék ki, és a vezetékes olajszállításra nem vonatkoznának, hiszen a tengeri kijárattal nem rendelkező országok – így Magyarország sem – nem rendelkeznek alternatívával a behozatalra vonatkozóan.

A terv bemutatása a Portfolio szerint „meglepően gyorsnak tűnik” annak tükrében, hogy először nyilvánosan csak április 5-én, a kőszén betiltásával kapcsolatos csomag bejelentésekor ismerték el, hogy már elkezdtek rajta dolgozni, ráadásul a legutóbbi időkig Németország és Magyarország vehemensen ellenezte az orosz olajembargót. Mindezek ellenére április 11-én három ország külügyminisztere is jelezte, hogy tényleg az asztalon van az orosz olaj elleni embargó is, igaz nem részletezték, hogy pontosan milyen keretekben gondolkodnak a tagállamok. A friss brüsszeli összefoglaló lényeges része az, hogy több diplomata is hangsúlyozta: Magyarország ellenkezése az orosz olajembargóval szemben nem politikai hátterű, hanem egyszerűen gazdasági természetű, így éppen ez nyitja meg az utat arra, hogy végül valamilyen politikai kompromisszumot találjanak, ami mind a 27 tagállamnak elfogadható. A Politico három fontos irányt be is mutat, ami a kompromisszumos megállapodáshoz elvezethet:

A lap megjegyzi, hogy az orosz kőolajimport teljes tiltása – főleg rövid távon – nem reális, és egyébként is inkább csak bizonyos kőolajfajtákra vonatkozna az embargó; sőt, lehet, hogy a vezetékes olajszállítást ki is vennék alóla amiatt, hogy a tengeri kikötő nélküli országok számára tényleg nincs egyelőre érdemi alternatíva, míg a tengerparti országok az orosz tankerek helyett más irányból is képesek lehetnek nyersolajhoz jutni. A fenti mindhárom embargós irány lényeges engedmények felé nyithatja meg az utat akár Magyarország számára is.

PestiSracok facebook image

A Portfolio cikkében hozzáteszi: éppen a fentiek miatt bizonyára nem véletlen az, hogy ma már más hangvételben beszélt Gulyás Gergely a Kormányinfón az orosz olajembargó elutasításáról, mint akár csak kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Gulyás ugyanis többek között azt mondta – részben a tegnap esti nagy német bejelentésre, miszerint már év végére nullára csökkentik az orosz olajimportot –, hogy meg kell várni az asztalra kerülő konkrét javaslatokat és azt, hogy milyen irányból milyen szállítási mennyiségekre van lehetőség. Érzékeltette, hogy az orosz gáz kiváltására egyelőre semmilyen érdemi alternatíva nem mutatkozik magyar és német szempontból belátható időn belül, éppen ezért szerinte értelmetlen az orosz gázembargóról szóló vita.

Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.