Pesti Srácok

Kocsis-Cake Olivio hamarosan megismerkedhet mindannyiunk közös, ádáz ellenségével, a hideg vízzel

Kocsis-Cake Olivio hamarosan megismerkedhet mindannyiunk közös, ádáz ellenségével, a hideg vízzel
Kocsis-Cake Olivio azt is a kormány hibájának tartja, ha Gulyás Márton tüntetése blokkolja a fővárosi közlekedést (fotó: Horváth Péter Gyula)

A legsötétebb összeesküvés-elméletek fortyogó bugyraiból hamarosan az alapképzésben elsajátítható fizikai ismeretek kijózanító valóságában találhatja magát Kocsis-Cake Olivio, amennyiben a Párbeszéd parlamenti képviselője választ kap kérdéseire, amelyeket decemberben Kövér László házelnöknek nyújtott be. A honatya mandinerből azt tudakolta Süli Jánostól, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy mi az oka a létesítmény teljesítménynövekedésének. Az atomerőmű egy ideje a névleges teljesítménye, ötszáz megawatt felett üzemel, amiből Kocsis-Cake Olivio le is vonta a sajátságos következtetését: a kormány valamilyen titokzatos kísérletet végez, amire persze semmilyen felhatalmazása nincs. A valóság azonban sokkal prózaibb: télen hideg van, az erőmű hűtővizét biztosító Duna hőmérséklete csökken, ami a villamosenergia-termelés emelkedését eredményezi. Az egyes blokk esetében immár harminchét éve, minden télen. És hogy erről tudtak-e az illetékesek? Természetesen, mivel atomerőműveket mindannyiunk szerencséjére nem balliberális képviselők, hanem kockafejű mérnökök terveznek.

A Párbeszéd lánglelkű képviselője talán már látta vízióiban azt is, ahogy Putyin a Pilisbe gründolt, árva gyerekektől elorzott titkos vadászdácsájába rendelte Orbánt, ahol a kandalló előtt kiterített tigrisbundán egy antik zsebórát lóbált a magyar miniszterelnök szemei előtt, aki ettől menthetetlen révületbe esett. Vologya ekkor felpattintotta az Orbán Viktor tarkóján lévő, alig észrevehető kis fedelet, majd átprogramozta az alatta található kis áramköröket: most, Viktor, megemeled a paksi erőmű teljesítményét, és veszel még nyolc komplett blokkot tőlem – dörmögte Vlagyimir Vlagyimirovics. Na lássuk, működik-e – mondta halkan Vologya, majd visszapattintotta a fedelet. Minden oroszok elnöke rutinosan kihozta a révületből Viktort, kérlelhetetlen szigorúsággal a szemébe nézett, mire a magyar miniszterelnök pedig engedelmesen ismételgette: szólok a Sülinek, hogy tekerje fel a paksi potmétereket, és veszek tőled, Mester, nyolc új blokkot. Ekkor Kocsis-Cake Olivio is felriadt a maga keltette révületéből, és már írta is a kérdéseit, hogy a Paksi Atomerőmű teljesítményének megnövelésére van-e engedélye a kormánynak, miféle újabb, alattomos összeesküvés folyik itt már megint, és különben is mit képzelnek ezek a mucsaiak.

A Párbeszéd mindig a realitás talaján álló képviselője persze nem tudhatta, hogy a háttérben mégsem egy dácsában pszichoterrorral megköttetett üzletről van szó; az atommáglyák (Bangónésan: atomágják) teljesítményének emelkedése hátterében egy sokkal prózaibb ok áll: lehűlt a Duna. Azért hűlt le, mert tél van, és a mérsékelt égövön ebben az időszakban az átlaghőmérséklet csökkenése miatt a természetes vizek is hidegebbé válnak. Bizony, még a fejlett és szabad Nyugaton is. Mivel a paksi létesítmény a Dunából nyeri ki a hűtővizét, a blokkok villamosenergia-termelése megnövekedik, ami egy közismert fizikai-hőtani jelenség. Döbbenetes tény az is, hogy a hasonló hűtővizes technológiával működő villamos erőművekre, a fosszilis alapanyagokat felhasználókra ugyanez igaz. A jelenség nem igazi újdonság, úgy kétszáz éve ismert, ezért a politikusok ördögi összeesküvéseit kiszolgáló mérnökök már régóta be is tervezik a hasonló létesítmények üzemeltetésébe, hogy télen bizony hidegebb van, mint nyáron. Mivel ezek a mérnökök csökönyösek, inkább számolnak és modelleznek, mintsem kávézacc-jóslásra és horoszkóp-mágiára bíznák az atomerőmű sorsát; meg is elégelhették az úgynevezett közösségi médiában terjedő „ismereteket”, amelyeket a Kocsis-Cake Oliviohoz hasonló ellenzéki mozgalmárok is jóízűen terjesztettek. Erre utal, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakemberei már decemberben megadták a választ a rejtélyes paksi teljesítménynövekedésre, csak hát egy ilyen hivatal hivatalos jelentéseit olvasni és értelmezni nyilván unalmasabb, mint a Nyugatifény meg az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága „hírein” röfögni.

Mivel atomerőműveket mindannyiunk szerencséjére nem balliberális képviselők, hanem kockafejű mérnökök terveznek, feltételezhető, hogy figyelembe vették a téli és a nyári időszak közötti hőingadozást is; erre utal, hogy az egyes blokkot immár harminchét éve képesek az eredeti tervek szerint üzemben tartani. Figyelemre méltó, hogy az Országos Atomenergia Hivatal jelentése szerint a hűtővíz hőmérsékletének csökkenése semmilyen negatív hatással nincs a nukleáris biztonságra. Lehet, persze, hogy ez is csak egy újabb ruszki elmetrükk, ahogy az évszakok változása is az lehet, hogy így adhassanak el számolatlanul atomerőműveket e megtévesztetteknek, akiket aztán persze a rabigájukba hajtanak (bangónésan: halytanak). Kérdés marad persze, hogy a pőre fizikai képletek megnyugtatják-e Kocsis-Cake Oliviót, vagy esetleg felkérdezi-e a Dunát is, hogy ezt így akkor mégis hogy? Tetszenek emlékezni, amikor nyáron, a rekkenő hőségben ugyanez a társaság visítozott, hogy felrobban a paksi erőmű, mert meleg a Duna? Mindenki nyugodjon le, a „katasztrófahelyzet” semennyivel sem komolyabb, mint akkor volt!

PestiSracok facebook image

Forrás: parlament.hu/haea.gov.hu/PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.