Komoly viták az EU-csúcson a járvány leküzdéséről

Az Európai Unió a legfontosabb feladatának tekinti, hogy gyorsítsa a koronavírus elleni vakcinák gyártását Európában és javítsa az oltóanyagok tagországok közötti elosztását. A következő hetekben döntés születhet arról is, hogy milyen feltételek mellett vezessék be a koronavírus elleni oltást bizonyító uniós igazolványt. Ebben állapodtak meg a tagállamok vezetői csütörtöki csúcstalálkozójukon, amit online bonyolítottak le – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója elmondta: a csúcstalálkozó egyetlen pozitív hozadéka, hogy leültek és beszéltek egymással, hiszen hetek-hónapok óta nagyon feszült a viszony az egyes tagállamok és a vakcinabeszerzés szerződéseit megkötő Bizottság között, és a tagállamok között is van feszültség. Nagyon jól látszik, hogy egyetlen célt fogalmaztak meg, hogy legyen több vakcina minél gyorsabban, az azonban nagy kérdés, hogyan sikerül ezt elérni. A vakcinaexport korlátozásáról szóló tervek, melyek szerint nem lehetne az EU-ban gyártott vakcinát exportálni olyan országokba, melyek az EU-ba irányuló vakcinaexportot korlátozzák, vagy ahol az oltási folyamat előrébb jár, mint az unióban, egyértelműen a britek ellen irányulnak. Ezt a feszültséget csökkenteni látszik az a tény, hogy az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Unió közös közleményben szólított fel megoldások keresésére. Az Európai Unió egyébként a legnagyobb vakcinaexportőr, 2020 december elsejétől mintegy 77 millió adag vakcinát exportáltak, ebből 21 milliót az Egyesült Királyságnak. Ezzel szemben az Unióban

88 milliót szállítottak le a tagállamokba, amiből eddig 62 milliót adtak be. Tehát majdnem ugyanannyit exportáltak, mint amennyi a tagállamokba jutott. A vakcinaexport korlátozása azonban komoly következményekkel járhat, ronthatja az EU renoméját, rontaná a szabadkereskedelmet és kereskedelmi háborút is kirobbanthat. A vakcinák elosztása komoly vitákat generált A vakcinák elosztásának kérdésében robbant ki a legnagyobb vita a csúcson. Ausztria vezetésével öt tagállam panaszt nyújtott be a Bizottságnak, mert óriásiak a különbségek az átoltottság tekintetében és átláthatatlan a folyamat. A Bizottság ennek megoldásaképpen tárgyalt a Pfizerrel, hogy a negyedik negyedévben leszállítandó 10 millió vakcinát már a második negyedévben szállítsák le. Ezt az adagot azok között a tagállamok között osztanák szét, akik a legrosszabbul állnak. Az első helyen az átoltottságban Málta, míg utolsó helyen Bulgária áll. Előbbiben csaknem hatszor annyi a beadott vakcinák aránya, mint utóbbiban. Abban teljes egyetértés látszik, hogy a leginkább lemaradottak kapjanak plusz szállítmányokat. Az orosz és kínai vakcina engedélyezése lassan, de halad

Az Európai Gyógyszerügynökség olyan vakcinákat engedélyez, melyeket aztán az unió minden tagállamában fel lehet használni, de a tagállamok önállóan is dönthetnek egy-egy vakcina használatáról úgynevezett vészhelyzeti engedélyek segítségével, ahogyan az Magyarországon is történt a Szputnyik V és a Sinopharm esetében. Ez az oltási igazolások miatt lehet fontos, de a Gyógyszerügynökség már vizsgálja az orosz vakcinát és a kínai vakcina kérdésében is történtek előrelépések. A jogi kereteket egy uniós rendelet fogja tartalmazni, egyelőre annyit tudni, hogy az EP sürgősségi eljárásra is hajlandó. Részben politikai és részben üzleti, gazdasági kérdés is, hogy minél több vakcina szerepelhessen az igazoláson.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir