Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – mint történelmünk rendkívül fajsúlyos eseménye – minden tekintetben örök tanulságokkal és komoly üzenetekkel szolgál számunkra, napjainkra nézve is. Dicső tettekben, hősies helytállásokban gazdagon bővelkedő történelmünkben is kiemelkedő helye van az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseménysorának. Nem véletlen az, hogy bár 174 éve történt a márciusi ifjak csodálatos színre lépése, azóta is rendre megemlékezünk a történésekről és – amint azt a vátesz Petőfi Sándor előre megjósolta – „áldó imádság mellett” mondjuk el a szabadságharc hőseinek szent neveit.
Ennek legfőbb oka az, hogy nekünk, magyaroknak soha nem hullott az ölünkbe a szabadság. Mi nem voltunk olyan szerencsések, mint más népek, akik Máraival szólva „ajándékba kapták”, nekünk mindig meg kellett érte küzdenünk. Olykor jókora túlerővel, olykor a belső ellenségeskedőkkel is, és nem egyszer vállaltuk a küzdelmet még akkor is, amikor kósza ígéret maradt minden segítségnyújtás és már a kezdet kezdetén látszott, hogy ebből mi csak vesztesen kerülhetünk ki. Akik mégis, ezek ellenére is beleálltak a harcba, azok felé különleges tiszteletet és megbecsülést, valamint soha el nem múló hálát érzünk.
A múlt ismerete nagyon fontos. Egyrészt máig aktuális üzeneteket képes hordozni számunkra, másrészt hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy ne kövessünk el újra olyan hibákat, amelyekre korábban már ráfizettünk. Az a bizonyos 174 évvel ezelőtti március, majd az azt követő másfél év megmutatja nekünk azt, hogy e nemzetben elképesztő hazaszeretet lakozik. Sokakban persze lappang, nem okvetlenül hatja át a mindennapokat, csak búvópatakként rejtőzködik, szunnyad, de amikor szükségessé válik, akkor ellenállhatatlanul felszínre tör.
Azt is megmutatja ugyanakkor a visszatekintés, hogy sajnos van, amiben romlott a helyzet. Amikor 1848 nyarán Kossuth Lajos, mint a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, azzal a kéréssel fordult az Országgyűléshez, hogy szavazzák meg az előterjesztését, amelyben kétszázezer katona besorozására és felszerelésére kér támogatást, azonnal partnerre lelt képviselőtársaiban. Érdemes szó szerint idézni Kossuth akkori felszólalását:
„Azt hiszem, hogy midőn egy nemzet minden oldalról fenyegettetik, de ez sejti, érzi a bizalmat, hogy megtudja, meg akarja, meg fogja magát menteni: akkor a haza megmentésének kérdését soha semmi kérdéstől nem kell felfüggeszteni. (Zajos tetszés és éljenzés.) Ha ma mi vagyunk e nemzet miniszterei, holnap mások lehetnek, ez mindegy; a nemzet ezzel a minisztériummal, vagy másikkal, kell, hogy megmentse a hazát; de hogy akár ez a minisztérium, akár a másik megmenthesse, a nemzetnek erőt kell teremtenie. Azért minden balmagyarázatok kikerülése végett egyenesen, ünnepélyesen kérem, midőn azt mondom, – hogy adja meg a képviselőház a 200 000 főnyi katonát s az erre szükséges pénzerőnek előteremtését.
(Nyáry Pál felemelkedik helyéről, példáját az egész képviselőház követi, e szó „megadja!” harsog az egész teremben. – Szűnni nem akaró lelkesedés.)
Uraim! Mit mondani akartam, az, hogy ne vegyék e kérést a minisztérium részéről olyannak, mintha maga iránt bizalmat kívánna szavaztatni; – nem! a hazának megmentését akarta megszavaztatni; – meg akartam kérni önöket, uraim, hogy ha van valahol a hazában egy sajgó kebel, mely orvoslásra, ha van egy kívánság, mely kielégítésre vár: szenvedjen még egy kissé e sajgó kebel, s várjon még egy kissé e kívánság, – ne függesszük fel ezektől azt, hogy megmentsük, a hazát. (Zajosan kitörő helyeslés.) Ezt akartam kémi, de önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot, a poklok kapui sem fogják megdönteni! (Szűnni nem akaró lelkesedés, helyeslés és éljenzés.)”
[Forrás: Közlöny, 1848, július 12. (33. szám), 137–139. l.]
Kossuth korában ilyen ellenzék adatott a Batthyány-kormánynak. A viták persze akkor is megvoltak, személyes ellentétek is feszültek, még a kormánytagok között is, de ha nemzeti sorskérdések kerültek terítékre, akkor mindezek nem számítottak. Egy dolog volt fontos: a haza sorsa és hogy mi szolgálja a nemzet érdekét. S ha a nemzet érdekéről volt szó, akkor gondolkodás nélkül odaállt mindenki az ügy mellé. Mára ebből nem sok maradt. Itt van egy ijesztő geopolitikai helyzet, amelyet az orosz-ukrán konfliktus indukált.
A kormány igyekszik a lehető legbölcsebb lépéseket megtenni, miközben segít a bajbajutott embereken, próbálja minden erejével megőrizni a békét és a biztonságot. Ezzel egyidejűleg a mostani ellenzék, ahelyett, hogy hasonlóan próbálna cselekedni, folyamatosan uszít. Egyesek fegyvereket, mások katonákat küldenének a halálba, miniszterelnök-jelöltjük pedig egyszerre tenné mindkettőt.
Ez a hozzáállás persze nem újkeletű, hiszen a mai ellenzék köreiben eddig is azoknak volt a legnagyobb tekintélye, akik hazát árultak Brüsszelben, saját országukat feljelentették, ellene szavaztak, szervezkedtek. Szerencsére ezzel kapcsolatban is kaphatunk iránymutatást a márciusi ifjaktól. Hogy is fogalmaz Petőfi Sándor A nemzethez című híres költeményében?
„Könnyű bánni külső elleninkkel; ha kivesznek e belső bitangok…”
Közeleg április 3., az országgyűlési választások napja. Csak rajtunk áll, hogy kit választunk, kikre bízzuk rá az ország vezetését. A kezünkben van annak lehetősége, hogy ne engedjük a hatalom közelébe a „belső bitangokat”!
Mind közül talán ez március 15-e legfontosabb üzenete most, 2022 tavaszán.
Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt
navisos
2022-03-26 at 11:36
A belső bitangokat az egész Nyugat támogatja azáltal,hogy szorgalmazza “demokratikus” szólásszabadságukat. Legalább az oroszok szartak erre a véleményre és betiltották a szélsőséges
elemeket, akik az ország belső biztonságát veszélyeztették.
A nyugati sajtó az ilyesmit persze “antidemokratikusnak” minősitette.
Sajnos ezt nem tehettük meg.
Tények
2022-03-20 at 15:43
nem lesz könnyű. a magyarok 20-30%-a olyan senkiházi mint kurcsány. Ez a söpredék is szavazott rá.
Orientál
2022-03-17 at 00:50
Szerintem a teljes szélsőséges ellenzéknek inkább el kellene takarodnia azokba a nyugati déli és északi eu-s országokba ahol rengeteg migráns lakik. Vagy menjenek Ukrajnába a frontvonalba harcolni és ne az uszító pofájukat járassák.
Dr.Pater Georg
2022-03-16 at 15:59
A legokosabb volna az egész ellenzéket lakat alá tenni.Ezekkel nem lehet másképpen.A hajuk szála sem görbül, lásd Czegledi, Csehkatinka, Donáth,Szabo Timi és a többiek.Szarni a mentelmi jogra, a nyugatnak igyis ugyis vége.Ezek apr.3 után ugyanott fogják folytatni ahol abbahagyták.
Kiss Róbert
2022-03-16 at 10:18
Hivatalos:Kína Reminbi-ben kezdi meg az elszámolást Szaúd-arábiai kereskedelmében…A jó oldalra álljunk,a 100évvel ezelőtti kudarc után??????
benzoli
2022-03-16 at 03:25
Tanulsag. Mar akkor is az Oroszokkal kellett volna szovetkezni. Legalabb 4 haboru pusztitasat megusztuk volna.
Zoltaiguszti
2022-03-16 at 01:45
Igen le kell vonni a történelemből a tanulságokat és tanuolni belőle….
Mert mi is jött el 1848-49-el?
1 Felszabadult a föld forgalom képes lett magukkal az érdekeltekkel töröltették el azt oltalmazó őssiég törvényét…
2 1850-60 ra már mindent eluralnak a Zsidó terménykereskedők, akik hasznot élemiszeriparba majd nehézipraba forgatják.
MEG SAJTÓBA! 1864-re már a teljes Magyar sajtó a kezükben. A Tiszaeszlári peri idjén 1882-83 ha valaki beleolvas per történetébe olyan külfödről és belföldről indított sajtó sárdobálás kezdődött, hogy az amúgy minenki által igazságosnak, és hozzértőnek tartott Nyíregyházi törvényszék főbírája infarktust kapott tőle…A mai hiszti kampényoktól semmivel se különb összehangolt sajtóhadjárat a per ellen….
Ide jutottunk 1848-49-el valójában.
Se függetlenek nem lettünk se jobb nem lett az anyagi helyzet, ráadásul a kiegyezés is csak rontott rajta hadviselő felekként jöttünk az I Vh -ból pusztán mert vérrel kiharcoltuk a korlátozotott szuverenitást meg hogy ne tartomány legyünk…iközben az összes többi aki velünk együtt harcolt meg valahogy győztes lett….
Amiről tehát ma szó van mint szar ellenzék az igazából belföldön a régóta tartó zsidó-magyar háború lenyomata. Ez süt ki az összes nemzet gyalázós ügyből, lenézős nyilatkozatokból etc…
A belső ellen ott kezdődik hogy ezt a féllábbal itt féllel ott zsidó brencsot kitalarítsjuk a vezető posztokról, mert külföldi rokonait tolja csak.
Ezek
2022-03-15 at 22:07
Régen is voltak belső bitangok, de nem ennyi és nem ennyire aljas.
Joszerivel mindegyiket névszerint ismerjük.
Most csak húzónevek vannak, és nem is ismerjük mindegyiket, meghuzodnak a bankokban, a minisztériumokban, a kormányban talán nem, de ugye az Antall kormányban hemzsegtek.
Annyiban is mások az új bitangok, hogy lehet bármilyen nagy bajban az ország a “nép” képesek ellene szavazni a parlamentben is.
Régen a belső bitangok is jobbak voltak.
Torockó
2022-03-15 at 17:53
“ha kivesznek e belső bitangok…” Hallgatom a kanadai menekültet. A messiást. Aki keresetlen, ügynöki hanglejtéssel gyalázza majd’ minden mondatában Magyarország miniszterelnökét. Az elmúlt 90 év legjobb miniszterelnökét. Aki elhagyta hazánkat, állampolgárságát megduplázta, majd az Orbán kormány idején visszaszökött Magyarországra. Az, aki a bokájáig sem ér fel Magyarország miniszterelnökének. Ez a sötét lufi már most elszállt. Ezt danászták, a komcsiktól átvették: Minden “hatalom a népé”. Hazug banda.
Antónia
2022-03-15 at 17:08
Aki idegen igényeknek pénzért kampányol, az nettó hazaáruló.-
Akként is kellene kezelni, teniktettel a háborús időkre.
Kiss Róbert
2022-03-15 at 14:15
NEM!!!belsők ők már,hiszen butapesti gelgő is a jóéeg tudja már,hány milliót kapott sorostól…ezt be kell tiltani,meg kell oldani⛔⛔⛔
Papa Lima Papa
2022-03-15 at 13:51
A belső bitangoknak már régen nem lenne keresnivalója a magyar közéletben. Az, hogy újra hatalomra törhetnek a polgári kormány sajnálatos mulasztása. Itt az ideje letudni ezt a restanciát! Árpilis 3. után, az újabb győzelem birtokában lépni kell! Ezt a hazaáruló bitang ellenzéket ki kell szorítani a magyar közéletből. Erra kap majd felhatalmazást Magyarország polgári kormánya. Mit felhatalmazást! Kötelezést!
Namond
2022-03-15 at 13:07
Nem is értem a belső bitangok 12 évnyi figyelmen kívül hagyását, sőt hizlalását.
Királytigris
2022-03-15 at 13:00
“Könnyű bánni külső elleninkkel; ha kivesznek e belső bitangok…”
Nagy igazság!
A belső gané veszélyesebb mint a külső ellenség. Ezt láthatjuk napjainkban is.