Pesti Srácok

Korábban bezárnának az áruházak vasárnaponként

Korábban bezárnának az áruházak vasárnaponként

Önszabályozó módon, egységes üzletpolitikai döntéssel rövidíthetik vasárnapi nyitvatartásukat a kereskedők a jövőben, ha a vásárlók elfogadják a munkavállalók szempontjából kedvező és egyes cégeknek kifizetődőbb változást — értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudják, céges kezdeményezésre az egyik szakszervezet már elkezdte felmérni a hétvégi munkavégzés anomáliáit, az üzletekben ugyanis a színvonalas kiszolgáláshoz még mindig kevés a dolgozó. Az elképzelések szerint a mostaninál két, de akár négy vagy hat órával hamarabb bezárhatnak a boltok vasárnaponként, ha a lakosság körében kedvező fogadtatásra talál a racionalizáló lépés.

Noha a kormány határozottan elzárkózik attól, hogy jogszabályban korlátozza a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartására vonatkozó körülményeket, ismét napirendre kerülhet a vásárlókat megosztó hétvégi munkavégzés kérdése a boltok világában – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap információi szerint mostanra a napi fogyasztási cikkeket árusító áruházláncok felismerték, hogy a munkaerőhiányos területen szociális és gazdasági okokból még mindig problémát okoz az egész napos, jellemzően reggel 6 órától este 10 óráig tartó vasárnapi működés. Iparági körökben köztudott, hogy több cégnek egyáltalán nem éri meg ezen a napon is nyitva tartani. Azonban a dübörgő fogyasztásban jellemző piaci versenyben a nagyobb kereskedők nem engedhetik meg maguknak, hogy zárva maradjanak vasárnaponként, ha a konkurencia egyébként fogadja a vásárlókat.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezeténél (KDFSZ) az egyik piacvezető cég már jelezte, hogy érdemes lehet felmérni a dolgozók körében a vasárnapi munkavégzés napjainkban jellemző körülményeit, a túlóráztatás mértékét és az időbeosztás munkavállalókra gyakorolt szociális hatásait – tudta meg a lap. Azt kérték, a szakszervezet ez alapján fogalmazzon meg javaslatokat az anomáliák orvoslására, a vásárlók kiszolgálásának minőségibb ellátása érdekében.

PestiSracok facebook image

– mondta a Magyar Nemzetnek Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. Hangsúlyozta: az már korábban eldőlt, hogy sem a kormány, sem a vásárlók nem támogatják a teljes boltzárat, amit a sokszínű fogyasztói igények és például a túlórapénzek okán hétvégi munkavégzést vállaló dolgozók miatt a szakszervezet is akceptál.

– mondta. Ez gazdaságosabb munkaszervezést eredményezne a cégeknek, és vonzóbbá tenné az áruházat a családos munkakeresők körében. Ráadásul a vásárlók kiszolgálása is színvonalasabbá válhatna a koncentrált nyitvatartási időben, amikor több szakképzett dolgozót tudnának erre az időszakra átcsoportosítani. Úgy tűnik, a munkaadók nyitottak a minden piaci szereplő és a fogyasztók által is vállalható, kompromisszumos megoldásra.

– mondta Bubenkó Csaba. Utóbbiak kapcsán megjegyezte: arra számítanak, hogy a változást leginkább a bevásárlóközpontok elleneznék, míg például a diszkontláncok kevésbé. A plázák üzemeltetőinek ugyanis az az érdekük, hogy a kisebb-nagyobb bérlők minél hosszabb, a hét minden napján jellemző nyitvatartással működjenek. A plázán kívüli világban is megosztottságra számítanak, holott a munkavállalóknak kedvező, egyébként észszerű kompromisszumos megoldás lehet, ha 22 óra helyett minimum 20, de inkább 18 vagy 16 órakor bezárnának az üzletek. Megjegyezte: a szemfüles vásárló már megfigyelhette az elmúlt időkben, hogy közel sem annyi üzlet van nyitva vasárnaponként, amennyi az egykori jogszabály életbelépése előtt volt. Esetleg rövidebb ideig üzemel egy-egy egység, ami arra utal, hogy bár nem kifizetődő, de a verseny kikényszeríti a hétvégi hosszú üzemelést.

– ezt már Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára mondta a Magyar Nemzetnek, aki leszögezte: a kérdés nincs napirenden a szövetségnél, de nyitottak a munkavállalói oldal kezdeményezésére, ha tárgyalni kívánnak róla. Ismertette: a kép jelenleg nagyon vegyes, az egyes üzlettípusok szerint akad, amelyik területen a többség nem tart nyitva vasárnap, de alapvetően valóban a piaci verseny diktál. Legtovább a hipermarketek és a plázák működnek a hét utolsó napján, az elképzelés leginkább őket érintheti.

– mondta Vámos György. Kiemelte: elsőként meg kell vizsgálni ennek fogadtatását a lakosság körében, ezzel lehet kezdeni a vasárnapi nyitvatartás újragondolását.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Balázs Attila/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.