Nagyon fontos kérdés a klímavédelem Magyarországon is, sőt a téma sokkal fontosabb annál, minthogy politikai csatározások kereszttüzében legyen. A nyolcpontos klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelyet a kormány elfogadott, tervszerű és sok feladattal járó csomag – emelte ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Nem látom, hogy melyik lenne az a pontja, amivel egy, a hazáért felelősen gondolkodó, a klímáért és a természetért tenni akaró ne értene egyébként egyet
– mondta a kormányszóvivő.
Hozzátette: az akcióterv olyan pontokból áll, mint a fa- és erdőtelepítések elősegítése, illegális hulladéklerakók elleni küzdelem, vagy éppen az egyszer használatos műanyagok betiltása.
Kifejtette, a célok között szerepel, hogy a következő 10 évben az erdős területek arányát 21 százalékról 27 százalékra növelik, másrészt vállalták, hogy minden újszülött után 10 fát ültetnek, ami évente körülbelül egymillió fát jelent.
Ugyanakkor támogatják a nap- és atomenergia felhasználást is, hiszen ez a két tiszta energiahordozó kell ahhoz, hogy a rezsi és az élelmiszer ára ne emelkedjen a jövőben.
Szentkirályi Alexandra kiemelte, olyan környezetet szeretnének teremteni, ami szép, egészséges. Emellett a kormány elkötelezett, de elvárják a nagy külföldi multinacionális vállalatoktól is, hogy vegyenek részt a küzdelemben. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások esetében a kormány 32 milliárd forinttal támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását.
A Mátrai Erőmű kapcsán elmondta, az üzem folyamatosan áll át egy minél környezetkímélőbb modellre.
Forrás:MTI/fotó: facebook.com
csakafidesz
2020-02-23 at 10:54
Védd a klímát ahol éred, ezzel is a békét véded!
Gáspár Anette
2020-02-23 at 10:49
Jó, jó, de azért van más is.
Például a kormány mit szándékozik tenni a jogrendszerben most már nyílt gátlástalansággal működő maffiák felszámolása érdekében?
politikai koszfészek
2020-02-23 at 10:37
Csak azt nem lehet tudni, hogy az egyszer használatos műanyagok helyett mi lesz. Megint tejeskanna, vagy papírzacskó az áruknak, vagy visszük a cekkert? Vagy a PET palackok lecserélése (már egy jó ideje horror környezeti termékdíjat fizetünk utánuk). Az üvegpalackok súlya egy nagyságrenddel nagyobb a műanyagénál, tehát a szállítási környezetszennyezés egy palackra vetítve több, mint TÍZSZERES’ Ez így nem lesz jó.
Néhányan még emlékezünk a Róth Manó (alias Rákosi) éra “gyüjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” felhívására. Nahát ez a klímahiszti ugyanaz pepitában.
Gáspár Anette
2020-02-23 at 10:56
“Megint tejeskanna, vagy papírzacskó az áruknak, vagy visszük a cekkert?”
Nem ördögtől való.
Én még ebben nőttem fel.
Minden nap friss tej, zsömle a közértből.
Annyi kenyeret vettél, hogy ne száradjon meg. Ha mégis, akkor ledaráltad, s lett belőle zsemlemorzsa a vasárnapi rántott húshoz.
Divatot kell csinálni!
Praktikus, jópofa, szép, az évszaknak megfelelő öltözékhez passzítva.
Reklámot lehet rá applikálni: X kg műanyagért cserébe kapsz ajándék vászonszatyrot.
Faládákat, csinos papírdobozokat gyártani, melyeket a műanyagládák helyett is tartósan lehet használni nagybevásárláskor.
Több szintes fémkosarat tervezni, melyet úgy tolhatsz be a kocsidba, mint ahogy a mentősök a hordágyat.
a hordágyat, maga alá hajtja a kerekes állványt.
Vannak még ötleteim, ingyen adom, hogy ezzel is hozzájáruljak a környezetvédelemhez.
😀
csakafidesz
2020-02-23 at 10:56
csakafidesz 2020-02-23 at 10:54
Védd a klímát ahol éred, ezzel is a békét véded!
🙂
csakafidesz
2020-02-23 at 10:57
A suli vécéjében kicsit más volt felírva a béke védelmére..
gyozo2018
2020-02-23 at 11:22
A Rákosi érában és a Kádár éra elején hiánycikk volt a wc-papír,
általában a felszabdalt újságot (főleg a Népszabadságot) használták.
Az iskolákban még a 90-es években, sőt, a legtöbben a 2000-es években sem volt a mellékhelyiségében szappan és a wc-papír.
Gáspár Anette
2020-02-23 at 11:00
” “gyüjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” felhívására. Nahát ez a klímahiszti ugyanaz pepitában.”
Iszonyú korszaka volt a történelmünknek, de nem hozható párhuzamba.
Ugyanis nem volt nyersanyag a háború után. Se fém, se papírgyártáshoz.
Jó, ha volt élelem.
Később a papírgyűjtésre korlátozódott, egészen a rendszerváltás előtti időig
a MÉH minden évben kampányt hirdetett, hogy a gyerekek gyűjtsék össze az újságokat, s némi pénzt kaptak cserébe. Ez kisdobos és úttörő feladat is volt.
Ebből mentek osztálykirándulásra.
Ez sem volt ördögtől való. A rendszer alapjában volt rossz, de nem volt benne minden észszerűtlen.
Például a takarékbélyeg gyűjtés sem volt hülyeség, amit az OTP indított.
Megtanította a gyereket a zsebpénze beosztására, a takarékosságra, aztán
év végére összegyűlt akár könyvekre, kerékpárra való is.
Gáspár Anette
2020-02-23 at 11:19
A Lipóti már áttért a papír-celofán zacskóra. Csak akkor ad műanyag szatyrot, ha kéred és megfizeted.