Pesti Srácok

Közel százezer román nem kér az AstraZeneca vakcinából

Közel százezer román nem kér az AstraZeneca vakcinából

Romániában az előjegyzettek 28 százaléka – mintegy 99 ezer személy – lemondta az AstraZeneca oltást – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghita katonaorvos.

Gheorghita hozzátette: a lemondások zömét márciusban jegyezték, azt követően, hogy megjelentek a hírek az oltóanyag mellékhatásairól. A katonaorvos érthetőnek nevezte, hogy az emberek haboznak beadatni az AstraZeneca oltást. Hozzátette:

A koordinátor szerint Romániában egyetlen olyan trombózisos esetet sem jegyeztek fel, mely az oltással lenne összefüggésbe hozható.

PestiSracok facebook image

Megemlítette azonban, hogy a Romániában beoltottak 3,4 ezreléke jelentett nem kívánt mellékhatásokat az oltás után. Legnagyobb arányban (13,1 ezrelék) az AstraZeneca vakcinára, legkisebb arányban (1,9 ezrelék) a Pfizer vakcinára panaszkodtak. A koordinátor elmondta, szerdától Temes megyében indul az a kísérleti program, mely keretében a háziorvosokat is bevonják az oltásba. Hozzátette: országosan a háziorvosok 30 százaléka vállalta, hogy részt vesz az oltási kampányban.

Nincs különbség oltott és oltatlan polgár között

A hivatalos adatok szerint Romániában hétfőig 2,132 millió személyt oltottak be, a második oltást 1,22 millióan kapták meg. A román kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy megkülönböztesse a beoltott és a be nem oltott állampolgárokat. Erről Florin Citu miniszterelnök közölt bejegyzést a közösségi oldalán azt követően, hogy kedden a vendéglátó ipar képviselőivel tanácskozott.

– fogalmazott a miniszterelnök.

Az elmúlt napokban haltak meg a legtöbben

A kedden kora délután közzétett hivatalos adatok megerősítették a vírus terjedésének a romániai tetőzéséről szóló hétfői bejelentéseket. Az elmúlt 24 órában 5 231 új fertőzést jegyeztek, ami kevéssel elmarad az elmúlt két hét napi átlagától (5 509). Az elmúlt napon azonban többen hunytak el (196) a vírus következtében, mint idén bármikor.

A kórházakra továbbra is nagy nyomás nehezedik. Immár második napja 14 ezer fölötti a kórházakban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma, és immár egy hete 1400 fölött az intenzív terápiás osztályokon ápolt súlyos esetek száma. Az egészségügy-miniszter vasárnapi bejelentése szerint az országban 1600 intenzív terápiás ágy áll a betegek rendelkezésére, a fertőzésgócokban azonban gyakorta várni kell a súlyos betegeknek arra, hogy megürüljön egy-egy ilyen ágy.

Forrás: MTI; Fotó: MTI Komka Péter

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)