A globális vakcinahiányból azt a következtetést vonta le a kormány, hogy fejleszteni kell a hazai gyógyszergyártást és ezen belül az oltóanyag termelését, ezért egy az országos piacot ellátni képes gyár épül Debrecenben, ahol rendelkezésre áll a képzett munkaerő és a tudományos háttér, és rendelkezik a szükséges infrastruktúrával. Kósa Lajos, a város korábbi polgármestere, az operatív törzs tagja a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában elmondta: a gyár képes lesz a hagyományos mellett a modernebb vektorvakcinák előállítására is.
Debrecen egy újabb sikert könyvelhet el azzal, hogy ott fog megépülni az új oltóanyaggyár. Mi indokolja azt, hogy a cívis város legyen a helyszín?
Egy vakcinagyárnak olyan helyen kell lennie, ahol már van gyógyszeripari háttér, rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő, létezik tudományos és kutatási potenciál, valamint jó az infrastruktúra – van például repülőtér – és megfelelőek az általános urbanizációs feltételek. Ha összességében nézzük, akkor csak két város felel meg ezeknek a követelményeknek Magyarországon: Debrecen és Budapest. A kormány ezen két lehetséges helyszín közül Debrecent választotta, mert vidéken kívánja létrehozni ezt a stratégiai üzemet.
Ezek szerint a vidékfejlesztés is egy szempont volt a döntésnél?
Komoly szerepet kapnak decentralizálási és kiegyensúlyozási szempontok. Régóta működik ez az elv, többek között az iparpolitikában. Nem kell mindent egy helyre gyűjteni. A főváros részesedése például a GDP-ből jóval meghaladja azt az arányt, mint ahogy ezt a lélekszáma indokolttá tenné. Ha egy ország nem akar túlságosan vízfejű lenni, akkor nem árt, ha ügyel olyan szempontokra, amelyek gazdaságának térbeli eloszlását kiegyensúlyozottabbá teszik.
Debrecen esetében minden feltétel adott
Ha jól értem, akkor az orvosi karral szintén rendelkező Pécset és Szegedet például a megfelelő repülőtér hiánya sorolta hátrébb a döntésnél? Emellett ebben a két városban a gyógyszeripar sem honosodott meg.
Pécsen és Szegeden valóban nincs olyan kapacitású repülőtér, amire szükség volna, és az ipari háttér sem áll rendelkezésre. De még van egy további fontos szempont. Lényeges, hogy legyen egy egységes kutatási bázis, megfelelő szakemberekkel. Debrecenben már elég régóta van gyógyszervegyészeti technikus képzés, amelyet még az én polgármesterségem alatt sikerült elindítani. Továbbá a Teva több mint hetven éve jelen van a városban, emellett még működik több más kisebb gyógyszergyár a megyeszékhelyen. Ami még nagyon fontos, hogy Debrecenben egységes az egyetem, ami még Budapesten sincs. Ott van egy szakegyetem, a Semmelweis, de a vakcinagyártás nemcsak a humán területre koncentrál, hanem alkalomadtán az állatgyógyászati ágazatra is. Természetesen most a pandémiában elsősorban a Covidra figyelünk, de ha egyszer elmúlik a járvány és a magyarok védettek lesznek, akkor egy ilyen gyárnak új piacok felé kell fordulnia.
Az egész ország ellátása a minimális cél
Még csak a tervezés elején vagyunk, és annyit lehet tudni, hogy beruházás volumene várhatóan 55 milliárd forint lesz. Ez mekkora kapacitás tulajdonképpen?
Egyszerű a válasz: olyan gyárat tervezünk, ami legalább a magyar piacot el tudja látni. Persze, ha úgy adódik, akkor az export is szóba jöhet majd. Hangsúlyozom, hogy még a tervezési fázisban vagyunk, ez egy minimum kétéves projekt. Azonban annyit már tudni, hogy valójában nem egy gyár épül, hanem, ha úgy tetszik, kettő egymás mellé. Egy kisebb, kísérleti üzem, és egy nagyobb, ami a tényleges vakcinagyár lesz majd. Erre azért van szükség, mert nagy szériában oltóanyagot gyártani teljes más, mint egy laborban. Nyilvánvaló, hogy a technológiát előtte tesztelni kell, és erre szolgál majd a kisebbik üzem.
Régi, jól bevált technológia
Milyen, vagy inkább melyik gyártási technológiát kívánják bevezetni az új gyárban?
A vakcinafejlesztés két úton jár manapság, az egyik a géntechnológiát használó, amelyet összefoglalóan vektorvakcinának neveznek. Ebben az esetben géntechnológiai eszközökkel belenyúlnak valamelyik sejtalkatrészbe – RNS, DNS – és ott visznek végbe olyan változtatást, amely a szervezetbe jutva kiváltja az ellenanyag termelését. A másik út a hagyományos, amikor erre a célra elölt, vagy nagyon legyengített kórokozót használnak. Ez az oltóanyag megtartja az eredeti tulajdonságainak egy részét, és ez szintén elegendő az ellenanyag termelés kiváltásához. Mondom ez az utóbbi a hagyományos módszer, amely nagyon régóta létezik, sok évtizede ismert. Ezt alkalmazzák például a veszettség, vagy az influenza ellen. Mi ezt a hagyományos utat kívánjuk járni Debrecenben, de természetesen az épülő oltóanyaggyár mindkét eljárást tudni fogja, de az a véleményem, hogy a magyar vakcinagyártásnak inkább a hagyományos módszereket kellene követnie.
Ennek mi az indoka? Miért a hagyományos módszert kívánják preferálni?
Ebben sokkal több a tapasztalat, az oltási rutin. Ez egy kipróbált út. Nyilvánvaló, hogy a vektorvakcina és hagyományos vakcina is jó. Az új típusok azonban csak néhány éve léteznek és még nem ismerjük őket eléggé.
Az említett gyártási rutin hiánya, a termelési és gyártási tapasztalatok szűkössége okozza, hogy a nyugati cégek nem tudnak eleget gyártani a modern vakcinákból?
A vakcinahiánynak sok oka van. Eleve ott van a túlvállalás, vagy az is probléma, hogy az Európai Bizottság ügyetlenül állt hozzá a problémához. Láthatjuk, hogy olyan szerződéseket kötött, amelyek semmire sem kötelezik a gyógyszergyárakat.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyalt a gazdasági akcióterv új elemeinek előkészítését célzó konzultációsorozat keretében Budapesten, a Karmelita kolostorban 2020. december 19-én. A megbeszélésen Szita Károly, az MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere (j2), Péterffy Attila társelnök, Pécs polgármestere (j3), Szalay Ferenc ügyvezető alelnök, Szolnok polgármestere (j4), Kósa Lajos tiszteletbeli elnök (j), valamint a kormány részéről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget (b2) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vett részt. A tanácskozáson a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a válságkezelés lehetőségeiről, eszközeiről volt szó. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Mindegyik vakcina biztonságos és hatásos, amelyik megkapta az engedélyt
Amíg nincs saját vakcinánk, addig behozatalra szorulunk. Egyre több gyártmány kapja meg a magyar hatóságoktól az engedélyt. Melyiket érdemes választani?
Amelyik vakcinát a magyar hatóságok biztonságosnak nyilvánítanak, azt nyugodtan lehet használni. Legyen az Pfizer, AstraZeneca, Szputnyik, vagy kínai. Ezek teljesen biztonságosak, és a magyar szakemberek leellenőrizték őket. A mi gyógyszerészeink vannak olyan jók, mint az Európai Unióé, vagy talán jobbak is. Az csak egy legenda, hogy amire Brüsszel azt mondja, hogy jó, az tényleg jó. Az unió azt mondta a migrációról, hogy jó, aztán kiderült róla, hogy rossz. Most is sok furcsaság történik. Az unió sok pénzt adott a Pfizernek fejlesztésre, de mégis ebből vakcinából Izrael, vagy Anglia előbb kap, mint a tagországok.
Miből fakadhat ez a vakcina-mizéria? Úgy tűnik, mintha bizonyos körök be akarnák bizonyítani, hogy a nagy globális cégek minden problémát megoldanak, így a mostani pandémiát is. Egy nagy győzelmet akartak elérni, de csak káosz lett belőle.
Hát nem tudom mi akart ez lenni, szerintem azonban a butaság elegendő magyarázat és nem kell más elméletet keresni.
Feltehetően nem az utolsó világjárvány a mostani
Említette, hogy nemcsak a Covid, hanem más kórokozók ellen is készítenek majd védőanyagot, vagy olyan vírusok ellen, amelyek ma még nem ismertek.
Igen, de kell majd gyártani oltóanyagot normál influenza ellen is például. Azt is tegyük hozzá, hogy hosszú idő után ez volt az első világjárvány, de biztos, hogy nem az utolsó volt. A gyár is azért kell, hogy minden lehetőségre felkészüljünk. Ha előkerül egy újfajta törzs, vagy mutáns, akkor az ország egyből tudjon lépni, de attól tartok, hogy Covid itt marad majd velünk. Ez olyan, mint az influenza, ami ellen évente másfél millió ember beoltatja magát, azonban így is az életünk része marad.
Szeretnék az ország helyzetét következő évtizedekre ilyen téren bebiztosítani?
Van még egy tanulság: jó dolog ez a szolidaritás és uniós együttműködés, de amikor baj van, akkor csak magunkra lehet számítani. Emlékezzünk csak arra, amikor a németek, a már korábban megrendelt eszközök kivitelét is megtiltották Németországból. Nesze neked szolidaritás! Ha baj van, akkor csak magunkra számíthatunk!
Kis ország vagyunk, jóban kell lennünk mindenkivel
Engem azért meglep, hogy az oroszok és a kínaiak így is adnak nekünk vakcinát, holott náluk is van éppen elég gond.
A kormány jó kapcsolatot épített ki Washingtonnal, Brüsszellel, az oroszokkal és Kínával. Magyarország kis ország és nem nagyon járható az az út, hogy haragszunk valakire valamiért. De ebbe most ne nagyon menjünk bele, majd a járvány után beszéljük meg.
A kormánynak tehát az feladata, hogy hozzon be elegendő és biztonságos vakcinát. Választani pedig az állampolgárnak kell.
A kormánynak az a dolga, hogy lakosságnak olyan vakcinát tegyen elérhetővé, amely biztonságos. Ennek megállapítása a szakhatóság feladata és nem a kormányé. Ha pedig ez megvan, akkor reményeink szerint a jövőben mindenki választhat, hogy milyen oltást kíván beadatni magának. Csak az a fontos, hogy mindenki oltassa be magát, mert akkor megfékezzük ezt a járványt.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS