Kovács Zoltán: nem az befolyásolja a kormány politikáját, hogy a nyugati sajtó mit mond

A magyar kormány politikáját nem az befolyásolja, hogy a nyugati sajtó mit mond róla – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet Magyarország-kép a világsajtóban 2024 című rendezvényén csütörtökön Budapesten.

Kovács Zoltán azt mondta: a Magyarországot támadó médiumok célja a négyszer egymás után kétharmadot szerző kormány teljes ellehetetlenítése, karanténba zárása.

Ennek a narratívának a megváltoztatására az elmúlt tizennégy évben semmi esély nem volt, mert a másik oldal, kerek perec kijelenthetjük, hogy nem érdekelt egy ilyen párbeszédben

– fogalmazott. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar politika és annak narratívája a valóságon nyugszik. A kormány egy nemzeti érdeken, a magyar emberek érdekén alapuló politikát igyekszik folytatni döntések előkészítésével, meghozatalával és végrehajtásával, akkor is, ha ez ütközik más országok vagy az európai intézményekben dolgozók elképzeléseivel – mutatott rá. Kovács Zoltán várakozásai szerint a konfliktusok a jövőben sem fognak csökkenni. Az okok között utalt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elfoglalt békepárti magyar álláspontra, az európai parlamenti választási kampányra és a magyar uniós elnökség időszakára.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a 18 országot érintő, 15 nyelvterület száz politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékének Magyarországgal kapcsolatos 19 153 médiamegjelenését vizsgáló kutatásról elmondta: az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a Magyarországgal kapcsolatos médiafigyelem. Ez főként az orosz-ukrán háborúnak, és Magyarország azzal kapcsolatos békepárti álláspontjának volt köszönhető. Az orosz sajtóban az ország egy médiumra jutó átlagos megjelenése 2021-ben 139 volt, míg tavaly 697-re nőtt – ismertette. A háború megosztó és polarizáló voltáról szólva Boros Bánk Levente jelezte: egyre jellemzőbb, hogy Magyarország semleges megítélése pozitívba vagy negatívba fordul át. Az angolszász nyelvterületen különösen megfigyelhető, hogy a korábban semleges álláspont kritikusra vált, a korábban semleges orosz sajtó pedig egyre többször pozitív kontextusban említette az országot. Megjegyezte azt is: kis mértékben, de nőtt a Magyarországról szóló pozitív hírek száma a francia, a spanyol, az angol és az olasz nyelvterületen, a lengyel pozitív hangvételű cikkek száma viszont csökkent tavaly.

A rendezvény záró részében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője Kovács Zoltánnal és Georg Gafron német újságíróval, médiavállalkozóval beszélgetett Magyarország nyugati sajtómegjelenéseiről. Georg Gafron szerint is a kritikus vélemények vannak többségben, és Kovács Zoltán is úgy fogalmazott: hosszú ideje nem lát a német mainstream sajtóban olyan írást, amelyben pozitívan mutatnák be Magyarországot. Georg Gafron azt mondta, nem propagandistának vagy filozófusnak kellene menni, hanem a valóságot bemutatni, majd hozzátette, hogy a német újságírók négyötöde a zöldek vagy a szociáldemokraták szemszögéből ír. A békepárti álláspont kapcsán a német újságíró arról is beszélt, hogy Németországban a lakosság több mint kétharmada az ukránok támogatása mellett van, nagyon félnek az oroszoktól, ezért is értik kevésbé Magyarország békepárti álláspontját. Kovács Zoltán pedig kiemelte:

A háború elhúzódásával a valóság egyre inkább bekopogtat Nyugat-Európába.

Az államtitkár megerősítette, a nemzet érdeke, és nem a külföldi vélemény fogja meghatározni azt, hogy mit tesz a kormány. Georg Gafron arra biztatta a magyarokat, hogy beszéljenek az elért pozitív eredményeikről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi