A magyar kormány politikáját nem az befolyásolja, hogy a nyugati sajtó mit mond róla – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet Magyarország-kép a világsajtóban 2024 című rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Kovács Zoltán azt mondta: a Magyarországot támadó médiumok célja a négyszer egymás után kétharmadot szerző kormány teljes ellehetetlenítése, karanténba zárása.
Ennek a narratívának a megváltoztatására az elmúlt tizennégy évben semmi esély nem volt, mert a másik oldal, kerek perec kijelenthetjük, hogy nem érdekelt egy ilyen párbeszédben
– fogalmazott. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar politika és annak narratívája a valóságon nyugszik. A kormány egy nemzeti érdeken, a magyar emberek érdekén alapuló politikát igyekszik folytatni döntések előkészítésével, meghozatalával és végrehajtásával, akkor is, ha ez ütközik más országok vagy az európai intézményekben dolgozók elképzeléseivel – mutatott rá. Kovács Zoltán várakozásai szerint a konfliktusok a jövőben sem fognak csökkenni. Az okok között utalt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elfoglalt békepárti magyar álláspontra, az európai parlamenti választási kampányra és a magyar uniós elnökség időszakára.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a 18 országot érintő, 15 nyelvterület száz politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékének Magyarországgal kapcsolatos 19 153 médiamegjelenését vizsgáló kutatásról elmondta: az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a Magyarországgal kapcsolatos médiafigyelem. Ez főként az orosz-ukrán háborúnak, és Magyarország azzal kapcsolatos békepárti álláspontjának volt köszönhető. Az orosz sajtóban az ország egy médiumra jutó átlagos megjelenése 2021-ben 139 volt, míg tavaly 697-re nőtt – ismertette. A háború megosztó és polarizáló voltáról szólva Boros Bánk Levente jelezte: egyre jellemzőbb, hogy Magyarország semleges megítélése pozitívba vagy negatívba fordul át. Az angolszász nyelvterületen különösen megfigyelhető, hogy a korábban semleges álláspont kritikusra vált, a korábban semleges orosz sajtó pedig egyre többször pozitív kontextusban említette az országot. Megjegyezte azt is: kis mértékben, de nőtt a Magyarországról szóló pozitív hírek száma a francia, a spanyol, az angol és az olasz nyelvterületen, a lengyel pozitív hangvételű cikkek száma viszont csökkent tavaly.
A rendezvény záró részében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője Kovács Zoltánnal és Georg Gafron német újságíróval, médiavállalkozóval beszélgetett Magyarország nyugati sajtómegjelenéseiről. Georg Gafron szerint is a kritikus vélemények vannak többségben, és Kovács Zoltán is úgy fogalmazott: hosszú ideje nem lát a német mainstream sajtóban olyan írást, amelyben pozitívan mutatnák be Magyarországot. Georg Gafron azt mondta, nem propagandistának vagy filozófusnak kellene menni, hanem a valóságot bemutatni, majd hozzátette, hogy a német újságírók négyötöde a zöldek vagy a szociáldemokraták szemszögéből ír. A békepárti álláspont kapcsán a német újságíró arról is beszélt, hogy Németországban a lakosság több mint kétharmada az ukránok támogatása mellett van, nagyon félnek az oroszoktól, ezért is értik kevésbé Magyarország békepárti álláspontját. Kovács Zoltán pedig kiemelte:
A háború elhúzódásával a valóság egyre inkább bekopogtat Nyugat-Európába.
Az államtitkár megerősítette, a nemzet érdeke, és nem a külföldi vélemény fogja meghatározni azt, hogy mit tesz a kormány. Georg Gafron arra biztatta a magyarokat, hogy beszéljenek az elért pozitív eredményeikről.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
angelblind652
2024-02-16 at 11:57
Magyarország álláspontja a “béke”. A nyugati sajtó túlságosan könnyedén mond ítéletet, vagy dícsér. Már alig vannak igazi újságírók, bár a baloldali “sorosista” médiamunkások is annak szeretnék magukat vallani, de nem azok. Miért, mert könnyebb a dollárokért pont olyan cikket írni, amit hallani akarnak. A jobboldal részéről pedig a széllel harcolni nagyon nehéz. Az embereket nem érdekli, ha valami jó, pozitív, csak az érdekli őket, ha van valami mögöttes szándék, ha valami nem stimmel. Ha nincs, csinálnak, így adható el a baloldali “újságírás”.
Józsué
2024-02-15 at 21:32
A nyugati sajtó csak azt írja,amit az árnyék kormány tanácsol nekik.Mindezek után csodálkoznak,hogy nem nyernek,de nem is fognak.
saghy rozalia
2024-02-15 at 17:59
Olvassák és gyűjtik a rólunk a cikkeket.
De, van e jól működő kommunikációs hálózat kifelé. Ez itt a kérdés. Nem érezzük a hatását.
Hallottunk már a szabad akaratról?
2024-02-15 at 15:57
@Cuki 2024-02-15 at 15:35
ès még mondja azt valaki, hogy változik a világ.Die Allgemeine Zeitung sem változott,ahogy látjuk majd 200 éve megy igy.Hoffnungslos.
Cuki
2024-02-15 at 15:35
Jókai Mór: Az augsburgi allgemeine Zeitunghoz.
Már hogy mi itt emberhússal élünk,
Hogy megnyúzzuk az idegent,
Hogy az orrát menten elharapjuk
Az utazónak idebent.
Hogy mérget (sőt paprikát!) keverünk
Vendégünk étele közé,
S mindent, ki sauf-conduit nélkül jár,
Kegyetlenül agyonverünk.
Hogy a külföldön ily hirben álltunk
Azt nagyján neked köszönjük
Oh liebe allgemeine Zeitung!
Hogy a tudatlan nép most kezdi még
Tanulni az ábéabot,
A táblabiró olvasni sem tud,
S csupán daczból járat lapot;
Azt is de német poéták irják,
Ugy forditják le magyarra,
A magyarból nem telik ki egyéb
Csak kulcscsináló s varga.
Csak kolbászt és tarhonyát gyártunk,
Igy szólsz felőlünk nagy bölcsen
Oh liebe allgemeine Zeitung;
Hogy tulajdonképpen tótok vagyunk,
Hogy ősi eredetünk szláv,
Vagy hát vérszerinti atyafiak
A czigányokkal legalább.
Hogy a mink van, azt mind összeloptuk,
Zenénk czigány, tánczunk oláh,
Még a zsinoros dolmányunkat is
Török volt ki kigondolá.
Hogy minden javunktól igy megváltunk
Ez a te sűrű érdemed
Oh liebe allgemeine Zeitung!
Hogy hazánk egy nagy sivatag vadon,
Lakói medvék, farkasok;
Uratlan pusztákon a vadlovak
És vadtehenek száma sok.
Kasszelből ide tóduljon eztán
Hát a kivándorlók rajja,
Csak azért is, hogy harczi szellemet
Oltson ezen puha fajba.
Ezekkel ám furcsán nem mi jártunk,
Hanem ők, köszönjék neked
Oh liebe allgemeine Zeitung!
Hogy a paraszt minálunk rabszolga,
Kit a nagy úr bottal fizet,
Hogy boszorkányokat égetünk,
S vámpyrt hiszünk, azt is hiszed.
Hogy ököljog volt nálunk a törvény,
Nagy lárma a törvényhozás.
A gyöngébb hang letorkolása,
Üstöktépés és pofozás,
Ebből állt ősi alkotmányunk:
A világnak ezt hirdetéd
Oh liebe allgemeine Zeitung!
Irtál rólunk szép geographiát:
Viznek nevezted a hegyet,
Nagy városból csináltál kis falut,
Megtetted lónak a legyet,
Fedeztél fel köztünk uj népeket,
Neked tetsző civilizatiót,
A többi barbar, és még abból is
Eldugtál egy pár milliót.
Egy tollvonásod millió halálunk:
Igaz, hogy tudtunkon kivül:
Oh liebe allgemeine Zeitung!
Végül még azt is bebizonyitád,
Hogy csak vitézek sem valánk.
Ugy néha egy hires verekedő
Akadt, akadt köztünk talán.
De ugy egészben véve nem lehet
Rólunk épen elmondani,
Hogy ősi harczos dicsőségünknek
Hirében volna valami.
Üres dicsekvés a mit kiabáltunk,
Historiád másról tanít,
Oh liebe allgemeine Zeitung!
Egyszer meg aztán dicsérni kezdtél,
Ez volt a legfájdalmasabb.
Neveztél minket derék nemzetnek,
Óh a szivünk majd meghasadt.
Miveltek, hősök és jó barátok
Levénk előtted izibe.
S azokhoz, a kik őt így szeretik
Óh a magyarnál nincs hivebb!
Az égre is kérünk: ne fogd pártunk!
A többi ment; ez fáj: – ne tedd,
Oh liebe allgemeine Zeitung!