Orbán Viktor: januárban három lépcsőben elindult a gazdaság újraindítása
A vakcina megérkezésével lezárulhatott a tavaly márciusban elindított gazdaságvédelem korszaka, amelyet a gazdaság újraindítása válthat fel január 1-jétől, három lépcsőben – jelentette be Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó nevű rendezvényén. A miniszterelnök kiemelte: az előzetes várakozások szerint a magyar gazdaság elég erős volt ahhoz, hogy ellenálljon a gazdasági visszaesésnek, és úgy vélte, az öt-hat százalékos visszaesésnek köszönhetően előkelő helyet foglalhat el hazánk a jól védekező országok között, Spanyolországot, Olaszországot, de akár még Ausztriát is megelőzve.
- A gazdaság-újraindítási akcióterv három ütemben valósul meg január 1-jétől.
- A februárban induló online konzultáción dönthetnek a magyarok az újraindításról.
- Lakásépítési támogatás, kedvezményes hitelek vannak az első ütemben.
- A felsőoktatás, a körforgásos gazdaság és a zöldenergia áll a második és harmadik ütem középpontjában.
Orbán Viktor beszédében elöljáróban arról beszélt: 2021. január 1-jével lezárult a tavaly márciusban elindított gazdaságvédelmi akcióterv, amelyet az indokolt, hogy megkezdődött a koronavírus elleni oltások beadása. A miniszterelnök hozzátette: a vakcina megérkezése volt annak feltétele, hogy elinduljon a gazdaság-újraindítási akcióterv, amely az idei évben három lépcsőben fog megvalósulni január 1-jétől, folyamatosan.
Az erős magyar gazdaság megvédte, vagy újrateremtette a munkahelyeket
Orbán Viktor arról beszélt: amikor a vírusválság beütött, a költségvetési hiány alacsony volt, az államadósság korlátok között volt tartva és csökkenő tendenciát mutatott, a dolgozó emberek száma pedig rekord magas volt. Megjegyezte: 2020 végül nem a kifejezetten sikeres és ígéretes jövő felé mutató 2019-es év folytatása lett, hanem a védekezés korszakát hozta el. Ugyanakkor hozzátette: a vírusválság nem tudta ledönteni a magyar gazdaságot, bár jelentősen lelassította. Kitért arra, hogy a 2020 márciusában indított gazdaságvédelmi akcióterv keretében hitelmoratóriumot vezettek be, ötvenezer kis- és középvállalkozónak nyújtva segítséget, így összességében háromezer-milliárd forint maradt a családok, illetve a vállalkozók zsebében. Az akcióterv része volt a bértámogatás, a szociális hozzájárulás elengedése, valamint az iparűzési adó felére csökkentése. További 1434 vállalkozás nyert el beruházási támogatást, hogy a munkavállalók megtarthassák munkahelyeiket, emellett a kormány olcsó hiteleket is biztosított. Orbán Viktor elmondta: a gazdaságba áramló források több, mint fele a mikro- és kisvállalkozásokat segítette. A miniszterelnök kiemelte: a gazdasági mutatók egyik legfontosabb területe a munkavállalók aránya. Kifejtette: tavaly decemberben ugyanannyian dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami jól mutatja, hogy a védekezés elérte a célját.
Magyarországon ismét elmondhatjuk: 4,5 millió ember munkából tartja fenn magát és családját
– jelentette ki, hozzátéve: ez az Európai Unióban is előkelő helyet biztosít hazánknak, hiszen Magyarországot csak a németek és a csehek előzik meg ezen a téren.
Orbán Viktor kitért arra: elhárult a kísértés, hogy a válság idején segély alapúra állítsák át a gazdaságot, hiszen a magyarok többsége úgy látja, munkából jobban meg lehet élni, mint segélyekből.
Újabb nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok az újranyitásról
Orbán Viktor elmondta: a következő időszak gazdasági sikere összefügg a gazdaság újraindításának időpontjával. A miniszterelnök felidézte: a nyáron tartott nemzeti konzultációból világosan kiderült, hogy vannak dolgok, amiket az emberek kibírhatónak minősítenek – színházak, mozik, éttermek, szállodák, sportrendezvények bezárása –, ugyanakkor kibírhatatlannak minősítették az óvodák, iskolák és a munkahelyek bezárását. Mint hozzátette, ennek fényében Magyarország úgy védekezett, hogy
Ami bár kellemetlen, de kibírható, azt vállaltuk, ezek a mai korlátozások, és ami kibírhatatlan lett volna, ott pedig fönntartottuk az élet szokásos rendjét.
A miniszterelnök megjegyezte: a magyar válságkezelés abban is eltért a nyugat-európaitól, hogy nem időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból állt, amely a vírus terjedésének időszakos emelkedésével járt együtt, hanem kitartott egy közösen kialakított, korlátozásokra épülő élet mellett. Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel januártól van vakcina Magyarországon, ennek széleskörű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot, amelynek alapja a háromlépcsős gazdaság-újraindítási akcióterv, és amelyet a választópolgárok is befolyásolhatnak a február közepén induló online konzultáció révén. Mint megjegyezte,
A konzultáció tanulságait követően várhatóan április 3-ával, húsvét tájékán már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat és az elégedetlenség meg a fölszabadulni akaró energiák nyomása sem térít el bennünket a törvénytisztelő magatartástól.
Nulla százalékos hitel segíti az újrainduló kis- és középvállalkozásokat
A miniszterelnök elmondta: a gazdaság-újraindítási akcióterv első szakasza január 1-jével indult meg, és április 1-jéig minden intézkedés hatályba is lép. Ennek keretében a lakásépítés áfáját öt százalékra csökkentik, hatmillió forint kedvezményes hitel vehető fel a lakások felújításához, amelyből hárommillió forint vissza nem térítendő támogatás. Megkezdődött a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése, amely csaknem hárommillió embert érint. Orbán Viktor hozzátette: a gazdasági újraindítási akciótervhez tartozik továbbá, hogy tíz évre, tízmillió forint erejéig nulla százalékos kamattal hitelt nyújt az állam azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a gazdasági újraindítás lehetőségeivel egy kezdő összeg nélkül nem tudnának élni. Kiemelte: a törlesztést is csak három év után kell megkezdeni. A miniszterelnök arra a bejelentésre is kitért, hogy 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-mentességet kapnak.
A magyar kormánynak az eszménye, hogy huszonöt éves korukra legyenek olyan állapotban és erőben a fiataljaink, mindegy, hogy egyetemisták vagy szakmunkások, hogy a fiatal felnőttből a családos felnőttek világába át tudjanak lépni és meg tudjanak állni a saját lábukon
– fogalmazott a kormányfő.
A felsőoktatás, a körforgásos gazdaság és a zöldenergia
Orbán Viktor elmondta: április 1-jén indul a gazdaság-újraindítási akcióterv második üteme, amelynek középpontjában a felsőoktatás áll, ezerötszáz-milliárd forintos fejlesztési támogatás révén. Hozzátette: ennek a hatalmas pénzösszegnek, amit a felsőoktatás rendelkezésére bocsátanak, egy sokkal hatékonyabb felhasználását remélik, illetve várják el, mint ahogy a korábbi időszakokra jellemző volt. Kiemelte továbbá, hogy július elsejétől a harmadik ütem következik, amely a nagy fejlesztések időszaka lesz, és amelynek célja a zöldenergia, a körforgásos gazdaság felépítése és a magyar gazdaság teljes digitalizálása lesz. A miniszterelnök kifejtette, ekkor jelentik be a nyolc-tíz évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégiát is, és meghirdetik ennek első pályázatait.
Nem mindegy, hol indítják újra a gyárakat
Orbán Viktor szólt arról is: az ENSZ globális statisztikái szerint tavaly a beruházások negyvenkét százalékkal estek vissza, miközben Magyarországon száznegyven százalékkal emelkedtek. Hozzátette: egy új világgazdasági korszak kezdődött a mostani év elejével, a járvány után, ugyanis a bezárt gyárakat nem indítják automatikusan újra, hanem esetenként új telephelyeket keresnek a számukra. A miniszterelnök kiemelte: Magyarországnak be kell neveznie ebbe a versenybe, mégpedig egy robosztus beruházás-ösztönzési program révén.
Itt válik el leginkább a gazdaságpolitikai gondolkodás bal- és jobboldal között Magyarországon, mert míg a konzervatív oldal a beruházásokat és munkahelyeket támogatja a válságban, addig a baloldal az adóemelés, az újraelosztás növelése és a segélyezés háromszögén belül képzelik el a gazdaságpolitikát
– fogalmazott. Orbán Viktor hozzátette: jól mutatja, hogy a gazdaságpolitika hol jelölte ki Magyarország helyét a világgazdaságban, ugyanis a nagyberuházások közül az elmúlt években a legtöbb számosságát tekintve Németországból érkezett, a legnagyobb beruházási értéket azonban kínai cégek hozták létre, a legtöbb munkahelyet pedig amerikai vállalatok létesítették az elmúlt másfél-két esztendőben.
Beelőzhetjük az osztrákokat is
Orbán Viktor kiemelte: bár nincsenek még végleges adatok, mert számos ország csak február 16-án teszi majd közzé az előzetes statisztikáit, de egyelőre úgy látszik, ha hat, de a remények szerint inkább öt százalékos hazai gazdasági visszaesés is jól pozicionálja hazánkat az európai ranglistán.
Az előzetes adatok alapján Franciaországnál, Spanyolországnál, de Ausztriánál is a visszaesésünk érzékelhetően kisebb lesz, vagyis javul a relatív pozíció, talán még a cseheket is meg tudjuk szorítani
– emelte ki.
A magyar munkások nem kócerájokban dolgoznak
A miniszterelnök végezetül szólt arról, hogy véleménye szerint a magyar gazdaság minőségét három kategória sikeressége, minősége szabja meg: a munkások, a vállalkozók és a gazdaságpolitikusainknak a minősége. Orbán Viktor kifejtette: a magyar munkavállalók magas minőséget képviselnek, és úgy vélte,
Amilyen a testtartása a dolgozó embereknek, olyan a testtartása az országnak is. Ha a dolgozó embereknek, a munkásoknak a testtartása egyenes, akkor az ország tartása is egyenes. Ha azonban hajlott, ne adj Isten hajlongó, akkor az ország is meghunyászkodó és hajbókoló lesz.
Kiemelte: a magyar munkások Magyarországon a világ legmodernebb gyárait viszik, nem kócerájokban dolgoznak, a beruházók pedig nemcsak a jó adókörnyezet miatt jönnek hazánkba, hanem azért, mert jók a magyar munkások.
Ha nem így gondolkodnának az emberek is, nem így gondolkodnának a munkások, akkor Magyarországon internacionalista, globalista Soros-kormány lenne
– emelte ki. A vállalkozókról szólva a miniszterelnök kiemelte: a magyar vállalkozóknak szerinte három tulajdonsággal kell rendelkezniük. Az első, hogy legyenek kezdeményezőek, legyenek ütésállóak és legyenek magyarok.
Ütésállóság alatt azt értem, hogy amikor elbuknak, akkor álljanak föl és kezdjék újra. Magyarnak pedig úgy értem, hogy amikor jól megy nekik, akkor áldozzanak a hazájukra is. Kultúrára, egyházra, sportra, helyi ügyekre, a városukra és a falujukra
– emelte ki. Hozzátette: a sikeres gazdasághoz kellenek jó gazdaságpolitikusok is, akik bátrak kiszámíthatóak és csapatjátékosok. Kiemelte:
hazánkban rendelkezésre állnak a jó minőségű munkások, megvannak a jó minőségű vállalkozók és gazdaságpolitikusok is; ha e három tényező együttállása megvalósul, a miniszterelnöknek már csak az a dolga, hogy mindezt ne rontsa el.
Végezetül a miniszterelnök leszögezte:
Készen állok a gazdaság következő tíz évének fejlődése érdekében egy olyan megállapodás megkötésére, amely minden fontos kérdést magába foglal és garanciát ad a vállalkozói világnak a tekintetben, hogy Magyarország folytatni fogja az eddig sikeresnek bizonyult gazdaságpolitikáját.
Az 1929-es válságnál is rosszabb gazdasági helyzetet okozott a vírus
Varga Mihály pénzügyminiszter előadásában felidézte: világszerte száznégymillió ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, amelyben sajnálatosan 2,2 millióan haltak meg. Hozzátette: nincs ország, amelyet ne érintett volna a vírusjárvány, egészségügyi károkat és gazdasági visszaesést okozva. A miniszter kiemelte: a károk még az 1929-es nagy gazdasági válságnál is súlyosabbak, hiszen ami akkor három év alatt zajlott le, az most három hét alatt.
Satufék a gazdaságban
Varga Mihály arról is beszélt, hogy 2020 kétarcú év volt a magyar gazdaság számára is, az év eleji lendületet fékezéssel állította meg a járvány márciustól. A miniszter hozzátette: a második negyedév brutális visszaesést hozott, a gazdaságban kvázi satufékről beszélhetünk. Ugyanakkor kiemelte: a hazai gazdaság erejét jelezte, hogy folytatódtak a beruházások, és magas maradt a munkavállalók aránya is. A tárcavezető elmondta: a harmadik negyedévben lassult a visszaesés, ezért várhatóan az előrejelzettekkel szemben alacsonyabb, öt-hat százalék körüli lesz a gazdasági visszaesés.
Vezető kép: Duna World (képernyőfotó)
