Pesti Srácok

Közel húszmillió forintos bírságot rótt ki az Erste Alapkezelőre az MNB

Közel húszmillió forintos bírságot rótt ki az Erste Alapkezelőre az MNB

Az MNB 19,2 millió forint bírságot szabott ki az Erste Alapkezelő Zrt.-re az általa kezelt ingatlanalapokat érintő jogsértő eljárás miatt. A bírságösszeget többek között a szabálysértés súlya, kockázata és az alapkezelő piaci részaránya alapozta meg - derül ki az MNB szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – célvizsgálatot folytatott az Erste Alapkezelő Zrt.-nél (Erste Alapkezelő). A vizsgálat elsődlegesen arra irányult, hogy az Erste Alapkezelő tevékenysége során betartotta-e a jogszabályi rendelkezéseket és felügyeleti elvárásokat, kiemelten a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozataláról szóló MNB ajánlásban rögzítetteket. Ez utóbbi ajánlást az MNB 2019-ben jelentette meg a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok biztonságát, folyamatos fizetőképességét, és végső soron a befektetői érdekek védelmét elősegítendő.

Hatalmas bírság

A célvizsgálat eredményeképpen az MNB feltárta, hogy az Erste Alapkezelő megsértette a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azzal, hogy az általa kezelt ingatlanalapok tekintetében a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége meghaladta a kezelési szabályzatban előírtakat. A vizsgálat megállapítása szerint ez arra vezethető vissza, hogy az Erste Alapkezelő részéről nem állnak rendelkezésre azok a kontrollt biztosító folyamatok és eljárások, amelyek révén megfelelő módon figyelemmel tudná kísérni a forgalomban lévő befektetési jegyek aktuális mennyiségét, illetve kezelni tudná a maximális mérték elérését követően beérkezett vételi megbízásokat. Mindezekre figyelemmel az MNB ma publikált határozatában összesen 19,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Alapkezelőre, felszólította a hiányosságok megszüntetésére, valamint a jogszabályszerű működést támogató intézkedések megtételére, továbbá ezek teljesítéséről rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezte.

PestiSracok facebook image

Rendszerszintű hiányosság

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számított többek között, hogy a feltárt hiányosság rendszerszintűnek minősül, a szabályszegéssel előidézett kockázat és az alapkezelő piaci részesedése is jelentős mértékű, továbbá, hogy a jogsértéssel az Erste Alapkezelő vagyoni előnyre tett szert. A megállapított hiányosság emellett az ügyfelek széles körét érintette, azonban a megállapított jogsértés a befektetések biztonságát nem veszélyeztette. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az Erste Alapkezelő mindvégig együttműködő magatartást tanúsított.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.