Közel tíz éves ügy miatt tartóztatták le Mariusz Kamińskit

Lengyelországban éppen érvényesül a jogállam, ami a jelek szerint a sajtó megszállását és ellenzéki politikusok letartóztatását jelenti. Mariusz Kamiński letartóztatása, és annak módja egyértelműen politikai támadás, az okát jól ismerjük: Tusk és szívárványkoalíciója, ha tehetné, a PiS minden tagját rácsok mögé juttatná. De mi a helyzet az ürüggyel? Lapozzunk most egy kicsit vissza az időben, és vegyük elé azt a közel tíz éves ügyet, amiért elítélték a volt lengyel belügyminisztert, és amiért korábban már kegyelmet is kapott.

Donald Tusk és bandája tökéletesen bemutatják, hogyan is képzelik a liberálisok a jogállamot: verőlegényekkel szállják meg a közmédia szerkesztőségét, az elnöki palotában (!) tartóztatják le az ellenzékbe szorult PiS politikusát, és ez még csak a kezdet. A következő lépés minden bizonnyal az elnök eltávolítására tett kísérlet lesz, hiszen Andrzej Duda nagyon piszkálja a szemüket. De ne szaladjunk ennyire előre: lássuk, mi volt Mariusz Kamiński letartóztatásának ürügye.

Kamiński ügyében egészen 2005-ig kell visszalapoznunk. Ekkor alakíthatott először kormányt a PiS, azonban mivel a többséget nem szerezték meg, koalícióra kellett lépniük az Önvédelem elnevezésű csoportosulással. Az Önvédelem akkori vezetője az az Andrzej Lepper volt, aki számunkra azért lehet ismerős, mert előszeretettel borogatta a magyar gabonaszállítmányokat is, amikor az uniós gabona-vámintézkedések miatt úgy érezte, a lengyel gazdák hátrányba kerülnek az olcsó magyar áruk miatt (fura, ma az olcsó ukrán gabonaszállítmányokat egyetlen lengyel politikus sem borítja az utcára).

A koalíciós kormányban Lepper miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter lett, azonban az együttműködés nem volt túl rózsás, többek között azért sem, mert az Önvédelem vezetőjének korrupciós ügyeiről nemhogy pletykáltak, de egyenesen nyíltan kezelték azokat. Fogást azonban a hatóságok nem találtak rajta, többek között valószínűleg azért sem, mert a lengyel legfelsőbb bíróság akkor is meglehetősen kérdésesen működött (ma pedig tulajdonképpen Donald Tusk belsőzsebében ülésezik). Mariusz Kamiński és későbbi helyettese, Maciej Wąsik ezért egy nem túl fair cselhez folyamodott, hogy bizonyítékot szerezzenek Lepper ügyeiről.

A vádak szerint a két lengyel politikus közokiratot hamisított, hogy lebuktassák a miniszterelnök-helyettest, ez azonban teljes egészében nem nyert igazolást, igaz, azt Kamińskiék is elismerték, hogy nem éppen törvényes módon jártak el. Lepper ellen nem született ítélet, de azt elérték, hogy a politikai életből eltűnjön. Kamińskit és Wąsikot pedig a lengyel államfő még az ítélet kihirdetése előtt kegyelemben részesítette.

Ez volt a hiba. Hiszen ha a kegyelmet az ítélet kihirdetése után kapják meg, akkor Tusk embereinek semmiféle jogalapja nem lenne most koncepciós eljárást indítani politikai ellenfeleik ellen. Mivel azonban ez az ügy lezárta előtt történt, így a lengyel liberálisok nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy indokolt egy új eljárás elkezdése.

Gondolhatunk bármit Kamiński és társa módszereiről, és arról is, hogy mennyire volt indokolt a Lepper elleni hadjáratuk, azonban azt látnunk kell, hogy most nem a két PiS-es politikus bűnösségén vagy ártatlanságán van a hangsúly, hanem azon, hogy az új lengyel kormány mindent megtesz azért, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel.

Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski