Az ipari termelés volumene tavaly novemberben 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 1,6 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás, de az áprilisi mélyponthoz képest 63 százalékkal nőtt – erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,7 százalékkal emelkedett. Az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 37, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 62 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 80 százalékkal visszaesett – közölte a KSH. A feldolgozóiparból 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal a villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően, jegyezte meg a jelentés.
Négyhavi csökkenés után 7,3 százalékkal nőtt a gépek, gépi berendezések gyártása, főleg a legnagyobb súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) számottevő növekedése folytán. Tovább folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, elsősorban a bőr és bőrtermék gyártásának visszaesése miatt.
Az ipari export volumene 8,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 14,3, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,1 százalékkal emelkedett az előző év novemberéhez képest. A villamosberendezések exportja 41,1 százalékkal nőtt, negyedik hónapja folytatva a kétszámjegyű növekedést és megduplázva az előző havi 19,3 százalékot. A vegyipar kivitele 11,5 százalékkal, a gumiparé 5,0 százalékkal nőtt, a gyógyszerkivitel viszont 6,6 százalékkal csökkent. Az élelmiszerkivitel négy hónap emelkedés után másodszor maradt el az egy évvel korábbitól, bár csupán 0,7 százalékkal.
A forint euróárfolyama tavaly novemberben 7,8 százalékkal gyengébb volt az egy évvel korábbinál, a dollárral szemben viszont csak 0,7 százalékkal esett. Az ipar belföldi értékesítése 1,1 százalékkal nőtt. Míg a feldolgozóipar eladásai 3,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos hónapjához képest, az energiaiparé 14,4 százalékkal nőtt, mivel az átlaghőmérséklet 3,5 Celsius fokkal alacsonyabb volt a 2019 novemberinél. A gyógyszeripar belföldi eladásai 32,0 százalékkal megugrottak tavaly novemberben. A járműipar belföldi eladásai 5,2 százalékkal csökkent, a számítástechnikai és elektronikai gyártóké viszont 10,1 százalékkal nőtt. A gépipar belföldi értékesítése 3,5 százalékkal esett vissza az előző havi 7,0 százalék után, a villamosberendezéseké viszont 4,7 százalékkal nőtt az előző havi 23,3 százalékos zuhanást követően. A tartós fogyasztási cikkeket gyártók belföldi eladásai 13,8 százalékkal nőttek, a beruházási javakat gyártóké 8,9 százalékkal csökkent 2019 novemberéhez képest.
Az új exportrendelések 10,4 százalékkal, a belföldiek 7,7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel az összes exportmegrendelés 6,5 százalékkal, a belföldi rendelésállomány 6,1 százalékkal haladta meg a 2019 novemberit; az összes megrendelés így 6,5 százalékkal nőtt, amivel negyedik hónapja stabilan tartja a 6,0 százalék feletti növekedést.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS