Magyarországon a meteorológiai mérőállomásokon mért évi középhőmérsékleti értékek alapján a melegedés mértéke 1901-től országosan meghaladta az 1 Celsius fokot, Budapesten pedig a 1,5 Celsius fokot. Az adatok szerint 2018-ban Európa talajfelszíni évi középhőmérséklete 2,1 Celsius fokkal volt magasabb a XIX. század második felének átlagánál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján a klímaváltozásról közzétett grafikon szerint Budapest magasabb értékét jelentős mértékben a “városi hősziget” nevű jelenség magyarázza.
A mesterséges felszínek jobban felmelegszenek, mint a természetes növényzettel borítottak, amit fokoz még a gazdasági tevékenység és az épületek hőkibocsátása is
– írták. Az adatok szerint 2018-ban Európa talajfelszíni évi középhőmérséklete 2,1 Celsius fokkal volt magasabb a XIX. század második felének átlagánál.
Forrás/fotó: MTI
Facebook hozzászólások
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-12 at 19:38
Időjárás- és klímaváltozás volt, van, lesz. Ha egy haruspex egy-egy napi hőmérsékletből végez béljóslást, akkor nagyon mellényúlhat. A “tudományos” megközelítéseknél is nagyon ügyesen lehet az időintervallumokat kiválasztani, megfelelő bázisértékhez hasonlítani. Most pl. elég lenne egy Tambora-kitörés, hogy 3-4 éven keresztül 3-4 fokkal alacsonyabb legyen az átlaghőmérséklet. Ma, ha meleg nyári nap van, azt mondják, “globális felmelegedés”. Ma, ha nyári hideg nap van, akkor az csak kisiklás, a lényeget nem érinti. Aha.
sanyi
2019-08-13 at 02:45
Konfidencia intervallum? Mérési bizonytalanság? Hogyan kalibrálta 100 éve a műkedvelő tudós falusi gróf a kukoricacsutka hőmérőjét?
:o)
2019-08-13 at 09:03
A korai hőmérsékleti adataink, amikhez most hasonlítgatunk a középkori kisjégkorszak lefutása utáni idők állapotát mutatják. Most ezen futunk éppen túl, melegszik az idő. A globális melegedést nem az ember és a széndioxid okozza, hanem természeti jelenség. Meg kell tanulnunk együtt élni az új feltételekkel, nem pedig “harcolni a klimakatasztrófa ellen”…
Macera
2019-08-13 at 10:15
A Föld mágneses rendszere változott. A sarki mágneses pólus ötszörös sebességgel cikázik és jelenleg Szibériában van. Az egyenlítői forró levegőt a Rák- és Baktérítő nem forditja vissza. A nyugati szelek övezetében nincs vagy gyenge a nyugat-keleti áramlás. Igy aztán a afrikai levegő akadálytalanul zúdul fel az Északi sarkig, ott a 35 fokos hőség leolvasztja a jeget és onnantól nincs ami hűtse a bolygót. Nem helyileg melegszik SEHOL a klíma, mindenhol az odaàramló egyenlítői hőhullámok okozzák a melegedést.
Mátyás
2019-08-13 at 11:57
Egy órási űrbéli napernyővel el kell takarni a napot.
Kristóf
2019-08-13 at 16:11
A hőmérsékletadatok, de a szén-dioxid is csak egy-egy kiragadott tényező. Közben nem tűnik fel, hogy természeti rendszerek működéséről van szó. Ha azokat megváltoztatják, akkor másként fognak működni. Márpedig mind az ipari civilizáció beavatkozásai, mind a változások tagadhatatlanok. Ha a tudomány kicsit értené a természet működését, akkor az összefüggéssel sem lenne adós.
Kezdjük azzal, hogy ha Magyarországon 1901 óta tart a melegedés, akkor azt nem a szén-dioxid okozta. Itt ne feledjük gyorsan mellé tenni, hogy a Duna-Tisza közén pont 1900-tól 2000-ig folyamatosan összesen kb. 100 mm-t csökkent az éves csapadékmennyiség átlaga. A talajvíz átlagosan 6 métert süllyedt.
Vajon mi az összefüggés a hőmérséklet, a helyi eső, az élővilág és a Vízügy szorgalmas vízelvezető tevékenysége között? Az, hogy száz év megfeszített munkával elérték, hogy Magyarország közepén már nagyban sikerült kiiktatni egy szélsőségeket csillapító természeti rendszert, félig kikapcsolni a helyi vízkörforgást és vele magát az életet. Ezzel sikerült tizedére-huszadára rontani a Kiskunság földjének eltartóképességét. Erről szól az éghajlatváltozás! Arról, hogy ha EZT folytatják, akkor előbb-utóbb megszűnnek az állami keretek és beledöglünk. Nem a széndioxidról, nem a másfél fokról, nem a Budapesti hőszigetről és nem a légkondikról!