Március 5-én, kedden tartják az amerikai előválasztás legfontosabb napját, az úgynevezett szuperkeddet, amikor egyszerre 15 államban és az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoában járulnak az urnákhoz a választók, hogy döntsenek arról, kik legyenek a jelöltjeik a november 5-i választásokon.
A szuperkedd néven ismert előválasztási napon a nyugati parttól a keleti partig az ország szinte minden vidékén tartanak szavazást. A regisztrált demokrata és republikánus szavazók, Kaliforniában, Texasban, Oklahomában, Utah és Colorado államokban, Arkan-sasban és Minnesotában voksolnak. Az ország déli államai közül Alabamában és Tennessee-ben, a keleti parton Virginia és Észak-Karolina államokban, valamint az ország Új-Angliaként emlegetett északkeleti részében Vermont, Maine és Massachusetts államokban voksolnak. A republikánusok kedden Alaszkában is élhetnek az elnökjelölés jogával. Az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán ezen a napon a regisztrált demokrata szavazók voksolhatnak elnökjelöltjükre.
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump. MTI/AP/Rebecca Blackwell
Az egyik legegyoldalúbb szuperkedd jöhet
A szuperkedd országos jelentőségű esemény, ezért az elnökjelölt-aspiránsok kampányai is inkább az ország egészéhez szólnak, mintsem az adott állam szavazóihoz, bár a kampánygyűlések és az adott államban vetített reklámszpotok államonként eltérhetnek.
Ugyanakkor az idei szuperkedd annak első, 1984-es megrendezése óta talán nem volt még ennyire egyoldalú.
A demokrata oldalon Joe Biden inkumbens (hivatalban lévő -a szerk.) elnökként nincs értelmezhető kihívója, ugyanakkor pártjában többen is elégedetlenek Amerika 46. elnökével, míg a republikánusoknál Donald Trump előnye hatalmas, Nikki Haley-nek továbbra is csekély az esélye a jelöltség megszerzésére – ugyanakkor a március 3-i, Washington DC-ben tartott előválasztáson végre először legyőzte Trumpot, reménykedve abban, hogy ez lendületet adhat a szuperkeddre.
Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith
Colorado állam republikánus előválasztási eredményére közvetlen hatása van a szövetségi Legfelsőbb Bíróság hétfőn hozott határozatának. A testület helyt adott Donald Trump beadványának, amely kifogásolta Colorado állam legfelsőbb bíróságának tavaly decemberben hozott döntését az indulásból való kizárásáról.
Colorado állam legfőbb bírói fóruma arra hivatkozott, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i eseményekben felelőssé tehető és zendülésben érintett. A szövetségi Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése szerint Colorado állam bírói tanácsának nem volt joga ilyen értelmű határozatot hozni, ezért a március 5-én Donald Trumpra leadott szavazatokat is figyelembe kell venni a voksok összesítésekor.
Mit mondanak a közvélemény-kutatások?
Az elmúlt öt napban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások alapján a republikánus előválasztási versenyben országos szinten Donald Trump előnye behozhatatlannak látszik. Szombaton a New York Times napilap megrendelésére készült felmérés azt mutatta, hogy a volt elnököt a republikánus szavazók 76, míg Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzót 21 százalék támogatja. Egy nappal korábban a Forbes is kiadta legfrissebb kutatásának eredményét, ami szerint
Donald Trump mögött 79, míg Nikki Haley mögött 12 százaléknyian állnak.
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Nikki Haley. MTI/AP/Michael Dwyer
Szorosabb versenyt ígér a Virginia állambeli előválasztás kedden, ahol Donald Trump előnye mérsékeltebb, 51 százalékra számíthat, míg ellenfele 43 százalékra egy múlt pénteken megjelent közvélemény-kutatás alapján. Az ország meghatározó államában, az összességében demokrata többségű Kaliforniában, a republikánus elnökjelöltek versenyében a felmérések Donald Trump országos átlaghoz közeli előnyét mutatják.
Biden a saját szavazóitól tarthat
A demokrata oldalon is sima győzelem várható az inkumbens Joe Bidentől, ugyanis rajta kívül mindössze ketten vannak versenyben, akikre eddig összesen a szavazók 7,1 százaléka voksolt, így Biden jelöltsége nincs túl nagy veszélyben.
A demokrata elnök azonban nem is kihívóitól, hanem a szavazóitól tarthat.
A február 27-i michigani előválasztáson ugyanis a szavazók 13,2 százaléka arra szavazott, hogy az állam delegáltjainak szabad mandátuma legyen az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen – ez több mint százezer demokrata szavazót jelent egy kulcsfontosságú csatatérállamban.
Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2024. március 1-jén. MTI/AP/Evan Vucci
Ráadásul az ilyenfajta szavazásra buzdító Mi Forradalmunk nevű szervezet más államokban is amellett kampányol, hogy a választók az el nem kötelezett delegáltakra való szavazással helyezzenek nyomást Joe Bidenre, hátha így az elnök változtat a szerintük hibás Izrael-politikáján – ezek a protesztszavazók veszélyeztethetik újrázási vágyait novemberben, amennyiben ők inkább otthon maradnának az elnökválasztás során.
Már ebben a hónapban eldőlhet, kik lesznek a jelöltek
Az mostani szuperkedden a demokrata előválasztáson 1420, míg a republikánus előválasztáson 854 delegált sorsáról döntenek majd – amennyiben szinte az összes delegáltat egyik oldalon Biden, másik oldalon pedig Trump behúzza, akkor akár már ebben a hónapban bebizonyíthatják matematikailag a jelöltségüket, írja az Index.
Ehhez Bidennek 3934 delegáltból 1968-at kell megszereznie – a jelenleg kiosztott 451 delegáltból mindössze kettőt vesztett.
A Republikánus Pártnál összesen 2429 delegált fog majd szavazni az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen, a jelöltség megszerzéséhez pedig 1215 kell. Trump jelenleg 244-gyel vezet, miközben Haley-nek mindössze 43 van – rajtuk kívül már a versenytől az előválasztás második állomása, New Hampshire után visszalépő Ron DeSantisnak van 9, az Iowa után kampányát felfüggesztő Vivek Ramaswamynak pedig 3.
A szuperkedd után Orbán Viktorral találkozik Donald Trump
Még február végén derült ki, hogy Orbán Viktor az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozója lesz Donald Trumppal is.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump megbeszélést folytat. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A miniszterelnök március 7-én Washingtonban folytat panelbeszélgetést Kevin Robertsszel „az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak jövője” címmel, majd március 8-án pénteken Floridában találkozik Trumppal.
Forrás: Index, MTI; Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik
Facebook
Twitter
YouTube
RSS