Megint külföldi (elsősorban amerikai) cégekhez kerülhetnek az ellenzéki szavazók különlegesen védett személyes adatai, legalábbis azoké, akik részt vesznek a baloldali előválasztáson. Mint ahogy bizonyítottan külföldre kerültek például a DK kínaivakcina-ellenes vagy éppen Hadházy Ákos európai ügyészségért indított petícióját aláírók védett adatai. Márpedig a pártállásra, világnézetre vonatkozó adatok különleges személyes adatnak minősülnek, azok illetéktelen felhasználása bűncselekmény, amelyért adott esetben szabadságvesztés is kiszabható.
Komolyan aggódhatnak a személyes adataikért azok a honfitársaink, akik valami okból részt akarnak venni az ellenzéki előválasztáson.
- A baloldal korábbi aláírásgyűjtő akciói ugyanis előrevetítik: nem pusztán az ellenzéki pártok használják föl adatbázisépítésre az ő különlegesen védett személyes adataikat, hanem ráadásként külföldre kerülhetnek, ahol ismeretlen célokra használhatják fel azokat.
Már korábban is többször fölvetődött annak gyanúja, hogy a magyarországi ellenzék a különböző aláírásgyűjtései, petíciózásai során összegyűjtött személyes adatokat ismeretlen célból külföldi szervereken tárolja, ahol idegen, akár ellenséges szándékú titkosszolgálatok is könnyebben hozzáférhetnek. Legutóbb a DK kínai vakcina elleni internetes aláírásgyűjtésekor lepleződött le, hogy az aláírók személyes adatai külföldre kerültek. Mint kiderült: az adatok olyan külsős, amerikai partnereknél landoltak, mint a San Franciscó-i Mailgun Technologies Inc., a Palo Altóban található Manychat Inc., továbbá az észt DatAdat OÜ nevű vállalkozás. Utóbbinál kapcsolattartóként Gyurcsány volt kabinetfőnöke, az egykori titkosszolgálati miniszter, Ficsor Ádám van feltüntetve. A céget Ficsor még 2016-ban alapította, a tulajdonosok között pedig fölbukkan Gyurcsány egyik legfontosabb háttérembere, a Demos-os Dessewffy Tibor, és áttételesen Bajnai Gordon exkormányfő is. Vagyis úgy tűnik, a Gyurcsány–Bajnai-körhöz kerültek a kínai vakcina ellen fölhergelt emberek védett személyes adatai. A történteket akkor Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke súlyosan aggályosnak minősítette.
Hasonló sorsra jutottak 680 ezer honfitársunknak a személyes adatai, akik megbíztak a pártszédelgő Hadházy Ákosban, és aláírták az egykori fideszes, majd LMP-s, jelenleg éppen momentumos politikus Európai Ügyészséghez csatlakozást követelő petícióját. Az aláírásgyűjtés interneten fellelhető adatkezelési tájékoztatójában ugyanis az egyesült államokbeli The Rocket Science Group LLC-t és a kanadai Sync.Com Inc. nevű céget jelölték meg adatfeldolgozókként. Míg az előbbi az atlantai Georgiában, utóbbi Torontóban van bejegyezve. A The Rocket Science Group internetes marketingtevékenységet végez, a Sync.Com pedig felhőszolgáltatásokat nyújt, vagyis adatok tárolását segíti. Tehát Kanadába és az Egyesült Államokba kerülhettek az aláírók személyes adatai. A cégek pontos szerepének tisztázatlansága miatt az adatvédelmi hatóság vezetője ismét komoly aggályait hangsúlyozta.
Amerikában és Kanadában kötöttek ki az Európai Ügyészséget támogatók aláírásai is (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Van rá precedens, hogy megtiltható
Az őszre tervezett ellenzéki előválasztás kapcsán a PestiSrácok.hu megkeresésére Péterfalvi Attila arról tájékoztatott: egyelőre egyetlen párt vagy szervezet sem fordult az adatvédelmi hatósághoz az adatkezelés ügyében. Rákérdeztünk: milyen következményei lennének, ha az előválasztásra regisztrálók adatai külföldre, például az Egyesült Államokba kerülnének. Erre azt felelte: ha ilyen történne, azt mindenképpen ki kéne vizsgálni. Legfőképpen azt kellene tisztázni, mi biztosítja az ott tárolt személyes adatok védelmét. Péterfalvi Attila példaként említette: a portugál adatvédelmi hatóság a közelmúltban megtiltotta, hogy a portugál népszámlálás adatait az Egyesült Államokban lévő szerverekre továbbítsák.
Tehát van rá precedens az Európai Unióban, hogy egy ilyen eljárás – az állampolgárok személyes adatainak védelmében – megtiltható
– húzta alá az adatvédelmi hatóság vezetője. Arra is emlékeztetett: az Európai Unió Bírósága korábban érvénytelenítette az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi egyezményt, az úgynevezett „adatvédelmi pajzsot”.
Most már mégis jó az előzetes regisztráció
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett: 2012-ben a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, illetve a Társaság a Szabadságjogokért vezetői közös cikket írtak az Élet és Irodalomba (A választási regisztráció jogfosztás címmel), amelyben kifejtették:
„az előzetes regisztrációnak nincs legitim célja, vagyis önkényes”.
Továbbá azt állították: az előzetes választói regisztráció aláásná az általános és egyenlő választójogot. [Emlékezetes: a kormány gondolkodott az előzetes regisztráció bevezetésén, ám miután a nemzeti konzultáción a többség ezt az elképzelést nem támogatta, az ötletet elvetették – P.T.] Ifjabb Lomnici Zoltán szerint nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezek a baloldali szervezetek a tervezett baloldali előválasztás kapcsán is fenntartják-e az álláspontjukat, hiszen az azon történő állampolgári részvétel előzetes regisztrációhoz lesz kötve.
„Kérdés továbbá (ismerve azt az ellenzéki gyakorlatot, hogy előszeretettel tárolják külföldi szervereken a magyar emberek aláírási kampányok során szerzett személyes adatait): mennyire lesznek biztonságban és védve az előválasztáson részt vevők különlegesen védett személyes adatai”
– fogalmazott a szakértő.
Karácsony Gergely és Horváth Csaba kezet fog a 2019-es ellenzéki előválasztási vitán. Színjáték az egész? (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)
Ifjabb Lomnici Zoltán emlékeztetett: a választók személyes adatai kapcsán a NAIH korábban többször rögzítette, a személyes adatokat az aláíró szándékától eltérő célra felhasználni jogellenes, ezért azok másolása, sokszorosítása, fénymásolása, illetve duplikált adatbázisok létrehozása az azokon szereplő tények alapján tilos. Külön állásfoglalásban rögzítette a NAIH a célhoz kötött adatkezelés elvét, amely alapján személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Mindezeken túl a vonatkozó személyes adatok eltulajdonítása, azaz nem jogosultak általi, felhatalmazás nélküli összegyűjtése bűncselekménynek minősül, mégpedig személyes adattal visszaélés miatt.
A pártállásra, világnézeti meggyőződésre vonatkozó személyes információk az adatvédelmi jogban különleges adatnak minősülnek, amelyek vonatkozásában az ilyen bűncselekmény elkövetése – vétségként – akár két évig terjedő szabadságvesztés büntetést is vonhat maga után
– hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS