Lagarde megválasztása – Egy bank nem irányíthatja a tagállamok gazdaságpolitikáját

A déli uniós tagállamok nagy győzelme az, hogy az Európai Központi Bank élére a francia Christine Lagarde-ot választották. Sejthető, hogy ő sokkal megértőbb lesz az eladósodott országok problémái iránt, mint a jelenlegi elnök, Mario Draghi. Az euróövezet politikája sokkal lazább lehet a mostaninál, amely Macron, Salvini és a görögök politikai győzelmét jelenti. A szigorú monetáris politikát követelő északi tagállamok és Németország kisebbségbe szorultak. Annyi biztos, hogy Lagarde például sokkal nyitottabb lesz Matteo Salvini unortodox gazdaságpolitikája tekintetében.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi ügyvezető igazgatója lesz az Európai Központi Bank elnöke a következő években. Erről az uniós vezetők döntöttek azon az ülésen, amelyen nem kis meglepetésként a német Ursula von der Leyent jelölték az Európai Bizottság élére. A két hölgy közül Lagarde asszony az ismertebb, aki 2011 óta az IMF vezetője. Ebbéli minőségében kijelentette, hogy az IMF nem irányíthatja egyes államok gazdaságpolitikáját. Ez 180 fokos fordulat volt, hiszen korábban, ha egy ország a Nemzetközi Valutaalap kezei közé került, akkor semmiféle könyörületre nem számíthatott.

A görög adósság elengedését támogatta

A görög adósságválság idején az IMF kivonult a tárgyalásokból, mert nem értett egyet a németek politikájával. Lagarde azt szorgalmazta, hogy a hitelező országok engedjék el a görög államadósság nagy részét, ám ezt Angela Merkel német kancellár mereven ellenezte. A németek akkoriban a kamatcsökkentésen kívül semmiféle más engedményre nem voltak hajlandók.

Ezzel szemben Lagarde azt képviselte, hogy az adósság csökkentése nélkül a 250 milliárd eurós adósságot felhalmozott Görögországnak semmiféle esélye sincs a kilábalásra. Bármilyen furcsa, de a korábban évtizedekig monetáris hiénának számító IMF Lagarde vezetésével egy újfajta politikát folytatott. Sokkal megértőbbé vált egyes országok problémái iránt, az érintettekkel megpróbált tárgyalni, és nemcsak pénzügyi diktátumokban gondolkodott.

Mi várható Európában?

Az Európai Bizottságban fordult a politikai széljárás, ugyanis kijelentették, hogy nem kívánnak Olaszország ellen büntetőeljárást kezdeményezni és nem indokolt a túlzottdeficit-eljárás. Látható, hogy új szelek fújnak, és már nem a németek merev álláspontja érvényesül. Egyébként, amikor Lagarde francia pénzügyminiszter volt, akkor ellene is meglebegtették a túlzottdeficit-eljárás rémét. Akkor valahogy sikerült elkerülnie ezt, és megmentette Franciaországot a retorzióktól.

Az elmúlt években Mario Draghi elnöksége alatt az EKB 2600 milliárd euró értékben vásárolt egyes tagállamoktól adósságot. A súlyosan eladósodott államoknak így nem a pénzpiacon kellett hitelt felvenniük, hanem viszonylag kényelmesen és olcsón jutottak hozzá forrásokhoz. Ez a program azonban már leállt. Most úgy tűnik, hogy Christine Lagarde vezetése alatt újra beindul a kötvényvásárlás. Ez nagy könnyebbséget jelent majd Franciaország, Olaszország és Görögország számára.