Lavrov és Maas szerint elfogadhatatlanok az Északi Áramlat-2 elleni amerikai szankciók

Egyetértett az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni amerikai szankciók elfogadhatatlanságában Szergej Lavrov orosz és Heiko Maas német külügyminiszter kettőjük keddi moszkvai tárgyalásán.

Németország számára a transzatlanti kapcsolatok nemcsak most, hanem sok éve kiemelkedő jelentőségűek. De nemcsak számunkra, hanem Európa számára is. Ezek mélyebbek minden politikai konjunktúránál. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy a partnerek közötti szankciók helytelenek, tévutat jelentenek. Végeredményben a szuverén döntésünk, hogy honnan fogjuk megvásárolni az energiahordozókat

– hangoztatta Maas az eszmecserét követően Lavrovval közösen megtartott sajtótájékoztatón.

Leszögezte, hogy egyetlen állam sem diktálhatja fenyegetések révén az Európai Unió energiapolitikáját.

Az EU szintjén már tárgyalunk arról, hogy mennyiben sértik meg a területen kívüli szankciók a nemzetközi jogot. Beszélni fogunk erről partnereinkkel. Az amerikai külügyminiszterrel (Mike Pompeóval) folytatott telefonbeszélgetésem során álláspontunkat világosan kifejtettem

– mondta.

Lavrov úgy vélekedett, van alapja feltételezni, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése hamarosan lezárulhat, mert a projekt orosz, német és más résztvevői ráhangolódtak befejezésére. Az orosz diplomácia szintén bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy egyoldalú szankciók területen kívüli alkalmazásával próbálja meg ellehetetleníteni a vezetéket. Moszkva nagyrabecsüléséről biztosította Berlin elvi álláspontját az Európa energetikai biztonságát megerősíteni segítő üzleti projekttel kapcsolatban, amelyet a Washington által kifejtett példátlan szankciós nyomás dacára is képvisel.

A kétoldalú kapcsolatokban mutatkozó problémákról szólva Maas arra figyelmeztetett, hogy további következményekkel jár majd, ha a német főügyészt követően a bíróság is arra a megállapításra jut, hogy az orosz államnak köze volt a georgiai állampolgárságú csecsen emigráns ellen Berlinben tavaly augusztusban, egy orosz állampolgár által elkövetett bérgyilkossághoz. A merénylet diplomáciai feszültséghez, kölcsönös kiutasításokhoz és szankciófenyegetésekhez vezetett. A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkvának és Berlinnek nyíltan kell megvitatnia a kapcsolatokban felmerült olyan problémákat, mint amilyen a berlini gyilkosság és a Bundestag elektromos levelezési rendszere ellen, a német fél által megfogalmazott vád szerint egy orosz hacker által 2015 áprilisában elkövetett kibertámadás ügye. Lavrov azt hangoztatta, hogy az orosz fél a németek összes tájékoztatási igényére reagált a berlini gyilkosság ügyében, és kifejezte reményét, hogy cserében Moszkvát is megismertetik az ügy bizonyítékaival. Rámutatott, hogy 2019 januárjától idén május végéig orosz komputerhálózatokat 75 alkalommal ért hackertámadás az internet német szegmenséből. A célpont több mint félszáz alkalommal állami hivatal volt. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a 75-ből a német fél csak hét alkalommal reagált az információigénylésre, de akkor is csak formálisan, lényegi tájékoztatás nélkül. Moszkvai látogatását követően – a német és az orosz külügyminiszter első alkalommal találkozott személyesen a világjárvány kezdete óta – Maas Szentpétervárra utazik, hogy lerója kegyeletét a leningrádi náci német blokád áldozatai előtt.

Forrás: MTI