Trianon egyenes következménye volt Magyarország közlekedési hálózatának szétzilálása – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter Kenderesen a Horthy-korszak közlekedését bemutató kiállítás megnyitóján, amelyet a kormányzó újratemetésének harmincadik évfordulójára időzítettek. Nem véletlenül. Kevesen tudják, hogy az ország közlekedési hálózatának újraszervezése, a vasúthálózat helyreállítása, az autópályarendszer megalapozása Horthy Miklós fia, ifj. Horthy István munkásságának köszönhető. “Amikor a Közlekedési Minisztérium támogatta a Közlekedési Múzeumot abban, hogy Horthy Istvánnak, mint közlekedési mérnöknek, mint újítónak, mint angolszász orientációjú fiatal mérnökembernek, mint kiváló sportolónak, mint kiváló sportrepülőnek, mint kiváló vasúti elnöknek emléket állítsunk, akkor azt akartuk szimbolizálni és üzenni, hogy a teljes kifosztás, a teljes lepusztítás ellenére, hogyha vannak fiatal, tehetséges, hazafias szellemben tanuló, dolgozó és élő emberek, akik készek és képesek nem csak a magánérdeket, hanem a közügyeket is szolgálni, akkor bármilyen helyzetben az ország újjáépítése és fejlesztése lehetséges, nincs előttünk akadály” – mondta a megnyitón Lázár János.
A közlekedési miniszter nem csak a közlekedési szakemberről, később kiskormányzóról, hanem az édesapáról, Horthy Miklósról is elismerően szólt. Lázár János a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva azt mondta: egyértelműen jár életműve előtt a főhajtás.
Tennivalónk ma talán még több van abban, hogy méltó helyére kerüljön személye a történelemben, hiszen még a harminc évvel ezelőtti újratemetés korszakában is objektívebb volt Horthy Miklós megítélése mint mostanság. Ezért minden megemlékezésnek és tényfeltárásnak döntő szerepe van.
Hangsúlyozta, ő azok közé tartozik, akik szerint Horthy Miklós egy kivételes államférfi, hős katona és igaz magyar hazafi volt, aki megérdemli a főhajtást.
Előzőleg, a kenderesi, korhűen felújított múzeum-vasútállomáson tartott beszédében úgy fogalmazott:
Egy ország fejlődése, élhetősége, belakhatósága szoros összefüggésben van azzal, hogy a közlekedés hogyan működik. Így van ez most, a 21. században is, amikor 4,5 millió honfitársunk ingázik, de így volt ez a XIX. század második felében is, amikor Magyarország megerősödésének, európai hatalommá válásának egyik föltétele volt a vasúthálózat kiépítése. 1869 és 1918 között a Magyar Államvasutak Európa egyik legerősebb gazdasági vállalkozásává nőtte ki magát, a Magyar Királyság, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tartópillére volt.
Lázár János emlékeztetett, hogy 1919-ben a megszálló román csapatok kifosztották Magyarországot, több mint 1200 mozdonyt, 2000 személykocsit, mintegy 20 ezer tehervagont vittek el, megbénítva ezzel a megmaradt ország közlekedését. Tudták, hogy ez a szíve az országnak, ha nincs közlekedés, nincs ország.
Ha valaki megnézi a békediktátumot, pontosan megérti: nem csupán legenda, hogy szándékosan vágták szét Magyarország közlekedési rendszerét. Az összes komoly vasúti csomópontunk, mint Pozsony, Érsekújvár, Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka mind a trianoni határon kívül maradt
jelentette ki Lázár János. Aláhúzta: Magyarországot lényegében kikapcsolták a közép-európai közlekedési rendszerből. A korábban több mint 12 ezer kilométernyi vasútvonalból alig maradt hatezer. Ebből kellett egy új államvasutat szervezni.
A kenderesi állomáson kiállított Turán expressz, Horthy különvonatának egy frissen felújított kocsija, mely a kormányzó autóját szállította.
Az a szerencse, hogy születőben volt egy új generáció, amely a századfordulón látta meg a napvilágot, amely úgy gondolta, hogy ezt a harcot nem föladni, hanem megnyerni kell. Azok, akik a húszas éveikben jártak, a magyar 20-as évek közepén, arra készültek, hogy újjáépítik Magyarországot a ’30-as és ’40-es években, visszaszerzik Magyarország erejét és szerepét Európában. Ennek a generációnak, az ifjú országépítőknek volt szimbolikus figurája, példaképe és ikonikus alakja, Horthy István, Horthy Miklós elsőszülött fiúgyermeke
– mondta Lázár János. Felidézte, hogy ifj. Horthy István édesapjával konzultálva választotta a családban hagyománynak számító jogász hivatás helyett a mérnöki pályát. A Műszaki Egyetemen közlekedésmérnöknek tanult, majd 1929-ben egy évet az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. A Magyar Államvasutak egy vállalatánál, a Magyar Államvasutak Gépipari Vállalatánál kezdett itthon dolgozni, majd közlekedésfejlesztő lett. Mérnökként részt vett a híres 424-es gőzmozdony megalkotásában részt vett a Petőfi híd megépítésében, és nevéhez olyan javaslatok kapcsolódnak, mint a magyar autópálya-rendszer kiépítésének kezdeményezése a ’30-as években. A harmincas évek végén merült föl, hogy a mérnöki pályán előre jutva kapjon lehetőséget a MÁV vezetésére.
Horthy István fölkészültsége (és nem az édesapja a személyének, protekciójának köszönhetően) mérnökként a MÁV vezérigazgatója, majd elnöke lett, államtitkári beosztásban, és megkezdte a MÁV felkészítését Magyarország újraegyesítéséhez
– méltatta vasúti közlekedésünk újjáépítésében végzett elévülhetetlen munkájáért a kiskormányzót Lázár János közlekedési miniszter. Emlékeztetett, hogy 1938-ban a Felvidék déli részének visszatérése komoly közlekedésszervezési feladatot jelentett, és ennél sokkal nehezebb kihívást hozott a második bécsi döntés, amikor – 1940-ben – Észak-Erdélyt vissza kellett kapcsolni, benne a vasúti összeköttetés nélkül maradt Székelyfölddel.
Horthy István tanúságtétele és élete jól mutatja, hogy nemcsak kiváló mérnökre, sportolóra, vállalatvezetőre számíthattunk személyét illetően, hanem amikor szolgálatba állította haza, akkor kész és képes volt életét is feláldozni. Hiszen hazafiasságát tanúsítva frontszolgálatra vonult, a második világháború legnehezebb időszakában Kijevben vadászpilótaként állt helyt, s augusztus 20-án hajnalban halálos, máig tisztázatlan kimenetelű, repülőszerencsétlenség érte. Halála nemcsak az ország sorsának szimbolikus megjelenése, hanem egy generáció súlyos vesztesége, a magyar közlekedés súlyos vesztesége, a magyar államvezetés súlyos vesztesége
-fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, amikor a kiállítás megszervezése, támogatása mellett döntöttek, úgy gondolták, élete, munkássága talán a mai közlekedő szervező fiatal mérnökök, mai fiatal egyetemisták, mai fiatal közéleti szervezők számára is példaértékű lehet. Árnyalja és befolyásolja a közéletnek azokat a vitáit, amelyek Horthy Miklósról időnként föllángolnak, és jól mutatja egy család szerepét és elköteleződését a haza szolgálatában.
Tömeg 1993. szeptember 4-én Kenderesen, az újratemetési gyászszertartáson, melyen vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója és felesége földi maradványait valamint fiuk, ifj. Horthy Miklós hamvait helyezték végsõ nyugalomra a családi kriptába a család egykori lakhelyén. MTI Fotó: Oláh Tibor
Készítette a PestiSrácok.hu.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS