A PET Kupa indulása óta egyfajta környezettudatos gondolkodásra nevelő, a Tisza, Bodrog természeti szépségeire, környezetének kulturális értékeire a figyelmet felhívó misszióvá bővült, eredetileg azonban egy játékos, vagány köntösbe bújtatott kezdeményezés volt, amely nem mellőzte, és a mai napig nem mellőzi a kemény munkát, a tulajdonképpeni hulladékgyűjtés kosztól sem mentes évenkénti elvégzését. “Azt tisztán kell látni, hogy a ciánszennyezés után nem állt meg a folyóink károsítása, tényleg mindig jön valami” – fogalmazott Molnár Attila Dávid, kiemelve, hogy a klímaváltozás hatására az egyre nagyobb áradások, majd alacsony vízállás mellett az emberi tényező is nagyban befolyásolja a folyók minőségét. A természetfilmest, a PET Kupa egyik alapító főkalózát éppen munka közben értük utol, arról érdeklődve, mivel készülnek idén a PET Kupa szervezői.
A gép a háttérben épp egy csónakok kikötésére alkalmas kikötőbikát készít az összegyűjtött petpalackok kupakjának darálékából. Ez végeredményben a PET kalózok alapvető filozófiáját is képviseli, amely szerint amit egy helyszínen összeszedtek, az újrahasznosított formában, mementóként visszakerüljön a folyóra.
Molnár Attila Dávid, a Természetfilm.hu Egyesület elnöke; fotó: MTI/Balázs Attila
A használt műanyagoknak ezerféle újrafelhasználási módja van, azt reméljük, hogy a visszajuttatással a helyiek képzeletét is sikerül beindítani
– mondta Molnár Attila Dávid, hozzátéve, a gép, amin dolgozik, két hét múlva a Tiszánál lesz, hogy a gyerekeknek is bemutathassák az újrafelhasználás fortélyait. Május 10-től két héten keresztül a Mosolygó zsák projekt keretében elsőként ezzel az újdonsággal találkozhatnak az érdeklődők Tiszabábolna térségében. A mobil Műanyag Műhely (MűMű) egyébként utánfutón és vízen is tud közlekedni, így jut el a Tisza-menti településekre. Úgy néz ki, mint egy kis kalózhajó.
A gyerekek hozzák az összegyűjtött kupakjukat, meg a hulladékukat, és együtt csinálunk belőle valamit
– részletezte a programot a szervező hozzátéve, hogy a gép ezután Kárpátaljára költözik.
Azt reméljük, hogy egyszer csak valakinek felcsillan a szeme, hogy na, hát akkor én ezt elkezdem csinálni. És akkor már mindjárt nem kerül műanyag a folyóba, mert egy helyi vállalkozó átveszi.
Molnár Attila Dávid felidézte, nemrégiben két teherautó beszerzésével segítettek egy helyi, kárpátaljai vállalkozót, aki naponta tíz köbméter műanyaghulladékot gyűjt össze a környéken. Mint a természetfilmes meg is jegyezte, bele sem mernek gondolni, mennyi hulladékot jelent ez hetente, vagy havonta, mindenesetre ennyivel is kevesebb kerül a Tiszába.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Senki nem hitt a Lebegő Kikötők ötletében
A PET kalózok három új Lebegő Kikötő átadásával is készülnek a nyárra. Ennek kapcsán Molnár Attila Dávid elmondta, mindig is azt a nézetet képviselte, hogy nem kell azon keseregni, hogy mennyi petpalack szennyezi a vizet, “ki kell szedni, aztán kezdeni kell vele valamit”. Így jött a Lebegő Kikötő ötlete is, amelyre sokan bólogattak, de valójában senki nem hitte, hogy megvalósítható. Aztán egy vízitúrán összefutott Révész Máriusszal, aki „a kisfiával jött, és a Lebegő Kikötőkre elsőként mondta azt, hogy érdemes megpróbálni, és mindjárt hárommal”. Idén további három Lebegő Kikötőt adnak majd át, abból a célból, hogy a régiót, a vízpart környékét is fel lehessen fedezni. A vízitúrázóknak ugyanis a tapasztalatok szerint sokszor nincs kapcsolata a parttal, így nem is tudhatják, hogy az erdősáv mögött megbújik egy település. A szervező szerint egy ilyen kikötő éppen ilyesmikre hívja fel a figyelmet, hogy “ha itt partraszállsz és kétszáz métert sétálsz, egy gyönyörű zsindelytetős református templomot találsz“.
Az az igazi elismerés, ha az újrahasznosított ötleteinknek a helyiek is örülnek. Akkor vagyok a legboldogabb, amikor küldenek olyan fotót az egyik Lebegő Kikötőnkről, amihez egy csomó ladik van kikötve. Ez azt bizonyítja, hogy a helyiek is birtokba vették a kikötőnket
– jegyzi meg Molnár Attila Dávid, kiemelve, hogy harmadik eseményként két plasztikkajakot is vízre bocsátanak idén, amely ötletet kezdetben hasonlóan kétkedve fogadták, mint a Lebegő Kikötőket, idénre mégis elkészülhettek.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Tudásmegosztás
A PET Kupa nem csak a folyótakarításról szól, hanem az újrafeldolgozásról, amely egy külön szakma, amelyet folyamatosan tanul meg az ember – mondta el Molnár Attila Dávid. Ha megvan a recept, hogy konkrétan mit hogyan lehet előállítani, azt utána a köz számára is elérhetővé teszik a szervezők, hogy akár magánszemélyek is építhessenek maguknak PET-kikötőt, vagy cégek hasznosíthassák az innovációkat.
Ezt hívják nyílt forráskódnak és tudásmegosztásnak. Amikor elégedettek vagyunk egy megvalósult ötletünkkel, felrakjuk az Internetre a tervrajzokat, így gyakorlatilag bárki meg tudja ezeket csinálni, csak össze kell szednie a folyóból a palackokat
– hangsúlyozta.
A közösség vonzereje
“Mi már szinte csak a szépet látjuk” – fogalmazott Molnár Attila Dávid, aki elárulta, a PET kalózok hulladékgyűjtőcsapatának többsége gyerekkorában már részt vett valamilyen vízitúrán, megszerettek táborozni, sátorban aludni, és nem ijednek meg néhány szúnyogcsípéstől. Úgy vélte, úgy lehet “szexivé tenni” a mai emberek, fiatalok számára ezt a küldetést, hogy bemutatják ennek a vidám közösségének a munkáját, akik között szerencsére egyre több a gyerek.
Esténként, mikor összeülünk, ünnepeljük a folyót, örülünk, hogy együtt vagyunk, hogy vízitúrázunk, és ennek a hangulatnak van olyan varázsa, amelynek nagy vonzóereje van. Egyre többen érdeklődnek a Tisza iránt, és nem csak a hulladékprobléma miatt, és erre nagyon büszkék vagyunk, mert érezzük, hogy a szemléletformáló munkánk is ott van emögött.
A legszebb rész…
Mindig abba vagyunk beleszeretve, ahol éppen vagyunk, legyen az Olaszliszka, Tokaj, a Tiszahát, Záhony – mondta el a főszervező, megjegyezve, minden évben felvetődik benne, milyen jó lenne az éppen tisztított szakasz környékén egy nyaraló.
Az a baj mindig, ahogy tovább megyünk a következő szedésre, már ott szeretnék nyaralót, szóval egyelőre maradok a hajón.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS