A német védelmi miniszter távozása gyakorlatilag eldöntött tény – írja a Mandiner. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata párttársa képtelen volt megbirkózni az ukrajnai háború okozta legalapvetőbb kihívásokkal is, nem beszélve arról a védelempolitikai fordulatról, amelyet Zeitenwende néven emleget a világ, és Németország katonai szerepének brutális megerősítését foglalja magában.
Christine Lambrecht munkája kapcsán az elmúlt esztendőben folyamatosan szaporodtak a negatív észrevételek. Ő volt, aki kiigazította Scholzot, amikor az arról beszélt, hogy Németország villámgyorsan eléri a GDP 2 százalékának megfelelő összeget a védelmi képességek fejlesztéséhez szükséges büdzsé terén (de még túl is lépi azt). A miniszter szerint – saját főnökét rendkívül kellemetlen helyzetbe hozva – ez leghamarabb 2025-ben várható, de még akkor sem biztos.
Szintén ő volt az arca az Ukrajna által követelt fegyverszállítások német részről teljesen kaotikus és félrekommunikált folyamatának. A háború elején azzal vált a gúnyolódások céltáblájává, hogy diadalittasan bejelentette: 5000 sisakot küld Ukrajnának. Később összevissza beszélt arról, hogy Németország kifogyott a lehetőségekből, ezért nem tud Dingo harcjárműveket küldeni Kijevnek – két héttel később pedig arról, hogy Berlin 50 Dingót küld Ukrajnának.
A legnagyobb botrány mégis akkor pattant ki, amikor kiderült, hogy Németországnak több fegyverrendszeréhez olyan kevés lőszer áll rendelkezésre, hogy az egy háború esetén csupán néhány órára lenne elegendő. Ekkorra már nemcsak a koalíciós partnerek, de saját szociáldemokrata párttársai is egyre hangosabban tanácsolták Lambrecht menesztését. Scholz remélhetőleg hallgat azokra, akik azt kérik: ezúttal ne csak a kvótaszámokat és azt figyelje, hogy a tárcát saját párttársa vezesse; inkább adjon lehetőséget egy olyan politikusnak, aki ért is a védelmi területhez.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Facebook
Twitter
YouTube
RSS