Lemondott az orosz kormány, élén Dimitrij Medvegyevvel, egy órával azután, hogy Vlagyimir Putyin államfői beszédet intézett a törvényhozáshoz.
Benyújtotta lemondását Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerdán, Moszkvában. Orosz hírügynökségek jelentése szerint a kormány teljes összetételében lemondott. Putyin köszönetet mondott a távozó kabinet tagjainak a közös munkáért, noha, mint mondta, “nem minden sikerült”. Felkérte a kormány tagjait, hogy az új kabinet megalakulásáig ideiglenesen folytassák feladataik ellátását. Putyin felajánlotta Medvegyevnek az orosz biztonsági tanács helyettes elnökhelyettesi posztját. Közölte, hogy a posztot hamarosan létre fogja hozni. Az állam- és a kormányfőből, valamint a kulcstárcák vezetőiből álló biztonsági tanács feje az államelnök. Lemondását Medvegyev Putyinnak a törvényhozáshoz intézett beszédével hozta összefüggésbe, amelyben az elnök az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat tett, és nagy hangsúlyt helyezett az olyan szociális kérdésekre, mint az oroszországi demográfiai visszaesés megállítása és a szegénység visszaszorítása.
Ezek a változások, amikor minden valószínűség szerint a megvitatásuk után elfogadják őket, jelentősen meg fogják változtatni nemcsak az alkotmány cikkeinek egész sorát, de a hatalmi egyensúlyt is a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom között
– mondta a távozó kormányfő.
Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy nekünk, az Oroszországi Föderáció kormányának biztosítanunk kell a lehetőséget országunk elnökének, hogy ezen körülmények között meghozza az összes szükséges döntést
– tette hozzá.
Az orosz kormány jelenlegi összetételében 2018 májusában alakult meg. Medvegyev 2012 óta miniszterelnök. Miután az eddigi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev és teljes kormánya benyújtotta lemondását, Putyin megnevezte jelöltjét a kormányfői posztra. Az orosz elnök Mihail Misusztyint, a Szövetségi Adószolgálat vezetőjét kérte fel, az 54 éves politikus pedig elfogadta a tisztséget.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt szerdán elmondott éves beszédében arról beszélt, hogy az orosz alkotmányban végrehajtandó módosításoknak közvetlenül szavatolniuk kell az alaptörvény prioritását az orosz jogi térben. Az államfő szerint a nemzetközi jog és szerződések abban az esetben lesznek hatályosak Oroszországban, ha nem ellentétesek az alkotmányával. Úgy vélekedett, hogy csak ez garantálhatja az ország szuverenitását. Leszögezte, hogy hazájának “erős elnöki köztársaságnak kell maradnia”. Putyin alkotmánymódosítási csomagja értelmében nem lehet kormányzó, kormánytag, szenátor, képviselő és bíró az, aki más ország állampolgára, vagy ott lakhatási engedéllyel rendelkezik. Elnökké csak olyan személy választható, aki 25 évig megszakítás nélkül Oroszországban élt, és akinek sohasem volt más állampolgársága. Indítványozta annak megvitatását – bár nem tartja elvi kérdésnek –, hogy kikerüljön-e az alkotmányból az a kitétel, hogy valaki egymást követően legfeljebb csak két ciklus erejéig tölthesse be az elnöki tisztséget Oroszországban. Maga Putyin immár negyedik ciklusát tölti az elnöki hivatalban úgy, hogy az első két elnöki időszakát követően négy éven át kormányfő volt. Javasolta továbbá, hogy a parlament alsóházának ne csak véleményezési, hanem az elnök által elutasíthatatlan jóváhagyási joga is legyen a miniszterelnök és a kormány többi tagjának kinevezésében. Az államfőnek emellett jogában kell álljon a miniszterelnök, valamint a kormány, az alkotmány- és legfelsőbb bíróság tagjainak, továbbá a védelmi testületek és erőszakszervezetek vezetőinek kinevezése. A javaslat értelmében a parlament felsőháza leválthatja majd a szövetségi bírókat, az alkotmánybíróság pedig felhatalmazást kap a jogszabálytervezetek elnöki jóváhagyást megelőző normakontrolljára. Putyin szerint az alkotmánymódosítás-csomagot népszavazásnak kell megerősítenie.
A törvényhozáshoz intézett szerdai üzenetében az orosz elnök azt állította, hogy egyedülálló, újgenerációs fegyvereivel Oroszország a történelem folyamán első ízben vette át a vezetést a fegyverkezés terén.
Senkit sem fenyegetünk, és senkire sem kívánjuk ráerőltetni az akaratunkat. Mindemellett mindenkit biztosíthatok arról, hogy a nemzetbiztonságunk megerősítésére tett lépések időszerűek és elégségesek voltak
– hangoztatta.
Szeretném aláhúzni, hogy a nukleáris rakétafegyverek történetében először – beleértve a szovjet korszakot és a legújabb kort – senkit sem kell utolérnünk; épp fordítva, a világ vezető országainak még létre kell hozniuk azt a fegyvert, amellyel Oroszország már rendelkezik
– mondta. Hozzátette, hogy Moszkva ennek ellenére “nem nyugodhat a babérjain”, hanem ki kell fejlesztenie az eljövendő generációjú fegyverrendszereket, és ennek megfelelően is cselekszik.
Az elnök beszédében nagy hangsúlyt helyezett az olyan szociális kérdésekre, mint az oroszországi demográfiai visszaesés megállítása és a szegénység visszaszorítása. Célként nevezte meg, hogy a termékenységi ráta – a szülőképes korú nőkre jutó gyerekek átlagos száma – 2024-re 1,7-re emelkedjen. Az elnök ennek érdekében egyebek között kezdeményezte, hogy 2026 végig meghosszabbítsák az úgynevezett “anyasági tőke” programot, és az már az első gyerek után folyósítható legyen. A 2007-ben bevezetett “anyasági tőke” program értelmében a második és az azon felül vállalt, vagy örökbe fogadott gyerekek után az állam egyösszegű támogatást fizet ki. Ez a lakáskörülmények javítására, oktatásra, a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi adaptációjára és integrációra, vagy az anya magánnyugdíjalapjának növelésére fordítható. Az anyasági tőke összege eddig 453 ezer rubel volt. A mostani előterjesztés értelmében az anyasági tőke az első gyerek esetében a folyó év elejétől 466 ezer rubel, a másodikéban 616 ezer rubel lesz. A rubel jelenleg 4,85 forintot ér. Az elnök előterjesztése értelmében a három és hét év közötti gyerekek után támogatást kaphatnak majd azok a családok, amelyekben az egy főre eső fejenkénti jövedelem nem éri el a létminimumot. A támogatás összege kezdetekben 5500 rubel lesz, a későbbiekben 11 ezerre bővül. Oroszországban emellett a tanévkezdéstől elkezdik bevezetni az ingyenes általános iskolai meleg étkeztetést az elsőtől a negyedik osztályig. Ezt legkésőbb 2023. szeptember 1-ig az ország egész területén be kell vezetni. A közoktatás ügyében Putyin bejelentette, hogy 5 ezer rubeles pótlékkal növelik az osztályfőnökök javadalmazását a szövetségi költségvetésből. Közölte, hogy növelni fogják az államilag finanszírozott egyetemi helyek számát, elsősorban a régiókban. Az orvosképzés terén hangoztatta a célirányos specializáció fontosságát. Putyin az egészségügyi dolgozók számára új, egységes és áttekinthető javadalmazási rendszer bevezetését ígérte.
Az orosz elnök – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna – javaslatot tett az ingyenes internet-hozzáférés biztosítására. Mint mondta, az országnak a stabil makrogazdasági alapokon meg kell teremtenie a reáljövedelmek jelentős emelésének feltételeit. Ehhez szerinte strukturális átalakításra és a hatékonyság növelésére van szükség, aminek eredményeként a növekedési rátának meg kell haladnia a világátlagot. Mint mondta, a befektetéseknek évi legkevesebb 5 százalékkal kell növekedniük, és 2024-re az ország GDP-jében való részesedésüknek a jelenlegi 21-ről 25 százalékra kell emelkedniük. Ígéretet tett arra, hogy a vállalati adózás rendje az elkövetkező hat évben változatlan marad.
Beszédét követően alig egy órával lemondott az orosz kormány, Medvegyevvel az élén.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS