Azt csak azok tudták eddig, akik ismernek, hogy úgy szoktam várni a kedvenc játékaim folytatásait, mint kisgyerek a karácsonyt. Azt viszont mindenki el tudja képzelni, hogy hogyan érezhet egy kisgyerek, amikor a fa alatt ülve kibontja az ajándékait és csak üres dobozokat talál. De még talán az is jobb annál, mint amikor az ember azt tapasztalja, hogy kedvenc játékai teljesen a WOKE szivárványos igények szerint lettek újra gondolva, és a kaland előtt azt kell eldöntenie, hogy a tünde srác, akivel csatába akar indulni nem bináris-e, vagy leoperált mellű transznemű. Ez most nyilván úgy tűnhet, mint egy vicc, de ez véresen komoly. Ez történik ugyanis éppen az egyik legnagyobb játékgyártó cég, az Electronic Arts legújabb játékában, a Dragon Age: The Veilguardban, ami alapvetően nem csak 30+-os gyerekeknek készült, hanem igazi kisfiúk is játszanak vele, akik esetében nem normális, hogy tudják, mi az a nem bináris.
Aki nem tudná miről van szó, annak itt van egy kis gyorstalpaló: A Dragon Age egy fantasy-szerepjáték sorozat, amelynek első része 2009. november 3-án jelent meg. A játék egy képzeletbeli középkori környezetben játszódik, mágusokkal, sárkányokkal, törpékkel, kardokkal, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A játék hatalmas és izgalmas világában szinte minden elképzelhető, bármilyen lény, bármilyen varázslat.
Kivéve egyetlen dolgot: Egy férfinak kinéző, de egyébként transznemű, melleltávolításon átesett tünde, akinek az identitását a teljes varázsvilág szeretettel és örömmel fogadja.
A Cyberpunkban 2077-ben még elment, meg nem is számított ott az ilyesmi, de itt igenis érzik a játékosok, hogy valami nagyon nem stimmel.
Ennek ellenére nem adják fel, igenis le kell az ilyesmit nyomni a játékosok torkán, akik a karakterük megtervezésénél, a játék legelején már találkozhatnak ezekkel az opciókkal. Harcosunk nemének kiválasztásakor ugyanis szerepel a nem bináris opció, a külső jegyek kiválasztásánál pedig választhatunk hegeket is – na nem harci sebeket, hanem olyanokat, amilyenek a női mellek eltávolítása után maradnak, amikor férfivá operálnak valamit Dr Sátán laboratóriumában. Aki látta az 1000 halott házát az tudja miről beszélek.
Az egész játék egyébként a nemek közötti különbségek gyűlölete köré épül – a játék készítőit jól láthatóan rettenetesen zavarják a kerek női formák és a szépség, amit onnan lehet tudni, hogy a karakterépítésnél a legnagyobb választható mellméret is viszonylag kicsinek számít (ebben most semmi szexista, vagy body shaming nincs), ami azért “fontos”, mert az elmúlt időszakban több olyan játék is nagy felháborodást váltott ki a WOKE világban, amelyekben vonzó… khm.. megnyerő vonásokkal rendelkező főhősnőt készítettek.
Ilyen volt például a Stellar Blade főhősnője, akitől a szépséget gyűlölő WOKE világ sikítófrászt kapott.
De akik követik az eseményeket a játékok univerzumában azok tudnának még neveket mondani: a Resident Evilből Lady Dimitrescu, vagy Tifa Lockheart a Final Fantasy-ből. Lara Croftot direkt nem mondom.
A szivárványosítás egyébként a Dragon Age szempontjából érthető, a játékrendezője egy olyan transznemű vezeti, aki régen még nem volt az, az éles váltás valamikor véletlenül épp akkoriban következezett be, amikor Corinne Busche szakmai sikereket kezdett elérni. De ez biztosan csak véletlen. Busche egyébként az egész játékot úgy találta ki, hogy a Dragon Age: The Veilguard játékban bármely nemű és rasszú szereplő mind a hét társával szexuális kapcsolatot tud létesíteni. Corinne Busche játékigazgató pontosította, hogy mind a hét társ kifejezetten pánszexuális.
Ennek egyébként a történet szempontjából semmi jelentősége nincs, de ne feledjük, az egész “játék” arra megy ki, hogy a gyerekeink lelkét minél korábban tönkretegyék.
Üzenjük: nem fog sikerülni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS