Pesti Srácok

Levetettek egy székely zászlót, válaszul százat tűznek ki Gyergyóremetén

Levetettek egy székely zászlót, válaszul százat tűznek ki Gyergyóremetén

A bukaresti bíróság kötelezte a székelyföldi Gyergyóremetét, hogy távolítsák el a községháza elől a magyar és a székely zászlót, egy román blogger, a magyarellenes Dan Tanase által indított per miatt. A székelyek azonban nem hagyták magukat és mozgalmat indítottak: egy helyett száz zászlót tűznek ki a település különböző pontjain.

A községháza előtt öt oszlopon öt zászló lobogott tizenöt éven át. Laczkó Albert Elemér polgármester elmondta, hogy sorrendben elől volt a román zászló, jelezve, hogy tisztelik az országot, majd az Európai Unió zászlója, azé a gazdasági és politikai közösségé, amihez az ország tartozik, harmadik a piros-fehér-zöld, vagyis a magyar nemzeti és egyben Magyarország hivatalos zászlója, negyedik a székely zászló és ötödik a közösség, Gyergyóremete zászlója. Aztán a a bukaresti ítélőtábla levetette a magyar, a székely és a remetei zászlót a gyergyóremetei községháza előtti oszlopokról egy román blogger által indított per miatt. A híres-hírhedt Dan Tanaséről van szó – ma már parlamenti képviselő ,– aki másfél évvel ezelőtt indított pert Gyergyóremete önkormányzata ellen. Az ügy végigment a romániai igazságszolgáltatás különböző színterein, hogy végül a bukaresti ítélőtábla mondja ki: a magyar, a székely és a remetei zászlót el kell távolítani. Azonban a székelyek nem hagyták annyiban.

Helyi vállalkozók keresték meg az EMSZ-t (Erdélyi Magyar Szövetség) azzal, hogy a bírósági ítélet miatt levett székely zászló helyett máshol tűzzenek ki lobogókat. Egy helyett százat! – ez a mozgalom mottója. Az EMSZ tehát száz székely zászlót adományoz gyergyóremetei magánszemélyeknek, hogy házaik homlokzatára helyezzék ki – tudta meg a Mandiner. A zászlókat helyi kezdeményezők anyagi támogatásával szerezték be, zászlórúddal együtt adják át az igénylőknek, és ha szükséges, zászlótartót is be lehet szerezni az EMSZ-nél. A zászlót átvevő magánszemélynek vállalnia kell, hogy ki fogja tűzni az ingatlanjára, és legalább két évig ott is marad. Az első száz zászló Gyergyóremetére kerül, így most a remeteiektől várják az igényléseket a lobogókra, de innentől kezdve mindenhol, ahol bírósági ítélet miatt el kell távolítani az önkormányzati épületre tűzött székely lobogót, hasonló mozgalmat szerveznek. Ugyancsak ezt szeretnék elérni azon a tizennégy településen is, ahol már korábban megtörtént a zászló levétele.

A lobogókat a 0756–976520-as telefonszámon lehet igényelni.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.