Liberális könnyekre vágyik? Hallgasson ellenzéki elemzőket nagy Fidesz győzelmek után!

A Tisztelt Olvasót leszámítva szinte mindenkinek vannak olyan dolgai, amiről tudja, hogy nem lenne jó, ha az bekerülne a pszichológiai értékelésébe. Én például választások, nagy politikai balhék után mindig meghallgatom az ellenzéki világmagyarázókat, szakértőket, értelmiségieket, hogy milyen okosságokkal is tömik egymás fejét a szokásos “bukovári” után.

A dolog legszebb része, hogy ha véletlenül jól csináltak valamit, azt sem veszik soha észre. A liberális értelmiség nagy újítása a Bourbonok híres uralkodási metódusához képest, miszerint nem felejtettek és nem tanultak semmit, az az, hogy rendesen felejtenek és csak hülyeségeket hajlandók megtanulni.

Amikor Gyurcsány feltűnt a színen, a liberális értelmiség azonnal beleszeretett. A szocialistákat ugyan sosem kedvelték, csak eltartott kisujjal fogyasztottak belőlük, ugyanis akkor még az szdszesség volt a divat, de Feriben azonnal meglátták azt a futóbolondot, aki mögött ők elkocoghatnak az ország teljes tönkretétele irányába. Feri nem tudott olyat csinálni, mondani, amiben nem találták meg a Fidesz és Orbán Viktor felett aratott hatalmas győzelem mámorát. Csak amikor 2006 őszére kiderült, hogy Feri addigi két éves regnálása alatt még azokat a romokat is ellopta, amit az akkori Katasztrófa Peti, a Medgyessy meghagyott, akkor fordultak ellene, de a nagy mondás akkor is az volt, hogy a legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán.

Ha nem volna világos, az ország és a magyar állampolgár akkor sem szerepelt ebben a képletben, mint ahogy most sem. Aztán jött “mindenkinek fájni fog” Bajnai Gordon (akit gondolom először Péternek akartak keresztelni a szülei), aki kellemesen introvertáltnak tűnt és válságkezelői képességei még Bokros Lajosét is elhomályosították a liberális véleményformálók szemében.

Itt emlékeztetnék rá mindenkit, hogy szerintük a 15 évnyi Fidesz kormányzást csak Bokros Lajos harminc évvel ezelőtti eszelős megszorítása és Bajnai Gordon zseniális válságkezelése miatt bírta ki az ország és csak miattuk maradt el az a 40-70 államcsőd, amit az ellenzéki közgazdászok biztosra beígértek a jövő hétre 2010 óta.

Ilyen és ezekhez hasonló kiinduló premisszákból jutottunk el oda, hogy azt kellett ennek a hétnek az elején megmagyarázni, miért is volt zseniális döntés az “isteni csoda” előnevű Magyar Pétertől, hogy elősegített egy kétharmados Fidesz győzelmet. Nagyon kellett már a Fidesznek a siker, mondta több ellenzéki politikai elemző, de persze eltekintve attól, hogy a saját elemzésük szerint, három mondattal arrébb azon rugóztak, hogy ezt pont a Tisza Párt távolmaradása tette lehetővé.

A kedvencem szegény Lakner Zoltán “szakértői” megnyilvánulása, aki olyasmit mondott, hogy a Fidesz támogatottsága minden olyan közvélemény-kutatónál csökken, akit nem a Fidesz fizet. Látszott az okos tekintetében, hogy az a ténykörülmény, miszerint a Tisza támogatottsága meg azoknál verdesi a számszaki határokat, amelyeket meg a Tisza mikroadományozói, meg a liberális holdudvar fizet, illetve külföldről támogatnak, még a tudatalattijában sem lelhető fel. Ahogy az sem, hogy ezek pont ugyanazok a cégek.

Aztán azzal is kezdeni kellett valamit, hogy Magyar Péter még tőle is szokatlanul otrombán kezelte a vasárnap délutáni és esti élményeit. A kiszivárgó hírek szerint úgy volt megbeszélve, hogy sokkal kisebb lesz a részvétel és sokkal rosszabbul szerepel majd a Fidesz. A megbeszélés alapját az a közvélemény-kutatás képezte, amelyet Péterrel leegyeztetve hétfőn szándékoztak kihozni, és amely szerint összeomlott a Fidesz támogatottsága, meg a többi ellenzéki párté is, és a Tisza Párt bőven 50 százalék felett van már. Nyilván Orbán Viktor már ne is jöjjön haza Indiából.

Ezt a jelenséget tulajdonképpen bízvást nevezhetjük Kamala Harris-metódusnak. Az érdekünkben meghamisított közvélemény-kutatások alapján történő politizálást értjük ez alatt. Mint ugye kiderült, soha egyetlen olyan belső kutatása sem volt a Demokrata Pártnak, amelyben Kamala verte volna Trumpot, de a kampányukat olyan hamisított, eltorzított kutatásokra építették, amelyek szerint nem hogy igen, hanem nagyon. Az eredmény ismert. Az eredményhirdetésig tök jól érezték magukat és lehettek optimisták.

Ehhez képest Magyar Péter és a “szakértői” háttér viselkedéséből egyértelmű, hogy ők azt hitték, az általuk részleteiben is “megrendelt” közvélemény-kutatásnak megfelelően fognak Tolna 2-ben mozdulni a választók és csak ennek a “betervezett” “eredménynek” a kommunikációjára voltak felkészülve. Rogán Antal magángépen már el is menekült. Ha nem látom nem hiszem el, hogy egyébként azért némi szakmai tudással rendelkező emberek azt bizonygatják, hogy milyen remek stratégia is ez, micsoda innovatív, progresszív ötlet, hogy a magát legerősebb pártnak tekintő és ezt hevesen is kommunikáló politikai erő nem indul el az időközi választásokon. És miután jó rápacsáltak, nyomják tovább ezt a mantrát, mint süket a csengőt, pedig nem hogy a háziak nincsenek otthon, sőt el is költöztek, hanem még a villany is ki van kapcsolva az ingatlanban. Mondjuk azért annyi eszük volt, hogy nem jöttek ki ezzel a “történelmi” Tisza támogatottságot mutató kutatással. Csak azt remélhetjük, hogy legalább kifizették azt az aktivistát, aki megcsinálta a táblázatokat.

Volt itt minden, mint a búcsúban. A választok még Tolnában sem tudják, hogy választás van. Az eredményből semmire sem lehet következtetni, csak arra, hogy a Tisza milyen jól áll és milyen jól fog állni bármikor a jövőben. Ja és arra, hogy a Tiszát történelmi csúcsokra mérő “kutatások” mennyire pontosak. Csak a fideszes jelölt 63,7 százalékából nem következik semmi.

De ez a szokásos. Engem az lep meg leginkább, hogy ezek az emberek abból az egy vágytól vezérelve, miszerint Orbán Viktor menjen már vissza végleg Indiába, teljes mellszélességgel beállnak Magyar Péter mögé. A személye mögé, az emberi minősége mögé, az agresszivitása, a jellemtelensége, a megbízhatatlansága, a fogalmatlan zavarossága mögé. A hátterének a teljes homályosságát elfogadják, nem zavarja őket az a tragikus mértékű ismerethiány, miszerint teljességgel megjósolhatatlan, hogy ez az ember mit művelne kormányon.

Magyar Pétert pontosan ugyanúgy építi a teljes ellenzéki hátország, mint bármelyik közülük valót korábban és ahogy saját magukat megalázva, Márki-Zay Pétert is lelkesen támogatták a bukás felé vezető úton. Magyar Péternek ugyanúgy kevés köze van a saját sikereihez, mint ahogy MZP-nek az előválasztási győzelméhez. Ehhez képest, miközben pontosan tudják, hogy Magyar Péter sem autonóm szereplője a magyar politikának, ugyanúgy ajnározzák és a felszínen tartják, mint az előbbit. Az újdonság az volt, hogy azért a vasárnap esti, számukra sajnálatos események után, látszott rajtuk, miközben másban reménykedtek azért, pontosan tudják miben működnek közre. Gulyás Mártont is érdemes figyelni egyébként, ugyanis a tudatalattijába szorult eszét néha nem tudja elnyomás alatt tartani és az ellenzéki narratívát látványosan pusztító félmondatai tudnak lenni.

Végül úgy is értelmezhető a dolog, hogy az ellenzék értelmesebb része beletörődött abba, egy évvel a választások előtt, hogy megint egy teljesen alkalmatlan jelölttel fut neki Orbán Viktor legyőzésének. Mert azért erről a bal oldalon is “elemzői konszenzus” van, csak nem kötik ezt a tiszás rajongói klub tagjainak az orrára. Mondjuk mindegy is lenne. Izgatottan várjuk, hogy a Fidesz után a Demokratikus Koalíciónak is ajándékoz-e egy győzelmet (Újpesten, a budapesti perverz politikai mikroklímában) az okos Tisza-vezér?

Vezető kép: 20231219 — Gulyás Márton Politikai Pankráció felvételén. // fotó: Hatlaczki Balázs