magyar péter jelenség
Összefüggések
Ahogy elnézem Szamuely Tiborról ezt a képet 1919-ből, amint egy gépkocsin állva, ordítva szónokol a tömegnek fenyegetően, zsebre dugott kézzel, egyenruhában, simléderes Lenin sapkában a vörös diktatúra idején, két dolog is eszembe jut, ami Magyarországot majdnem a katasztrófába sodorta. Az egyik, hogy egy hataloméhes, hazaellenes, kommunista, internacionalista csoport, Károlyi Mihály, Kun Béla, Szamuely Tibor és társai vezetésével nem az ország védelmével foglalkoztak, hanem a belső leszámolással, a szovjet mintájú Tanácsköztársaság megteremtésével. S csak jönnek, jönnek a kis "magyarpéterek"
Érdekes videó interjúra bukkantam a Partizánban, Gulyás Marci műsorában. Nem buta gyerek, mindig tűpontosan elő tud halászni olyan beszélgető partnereket, akik csalódtak a Fideszben és csak egyetlen utat találtak gondolataik szabad kifejtéséhez, mint az árulást, otthonukat adó volt szeretett pártjuk bemocskolását. Gulyás nagy felfedezettje érdekes módon Magyar Péter volt a nemzeti kormány egykori kedvezményezettje, NER lovagja, Varga Judit volt igazságügyminiszter férje, aki először a Partizánban öntötte ki a szívét - sokak meglepetésére-, hogy milyen szörnyű élete volt, bár havonta sok-sok milliót keresett magas pozíciókban, mégsem annyit mint egyesek a Fidesz körül. A rombolás megszállottjai
1919-ről, a véres kommünről, a százhat év előtti történtekről nem elég beszélni újra és újra, nem elég elemezni következményeit és a máig tartó hatását, tanulságait. Ezt azért mondom, mert a bolsevizmus, a kommunizmus eszmeisége, romboló tevékenysége más öltözékben, más formában, de felbukkan napjaink életében, a hétköznapokban. Vegyük csak egy új, agresszív, mérhetetlenül erőszakos, öntelt Szamuely megjelenését, bizonyos M.P.-t, aki ha hatalomba kerülne fegyvert is bevetne a neki ellenszegülők ellen. Frusztráltak, sértettek, irigyek... polgárháborút akarnak?
Igen, igen, igen... és igen. Hogy kik? Hát, a tiszások. De menjünk bele a részletekbe... Március 15-én Péterünk ismét kivitte a híveit az utcára. Nincs ezzel semmi baj, ez része a politikának, és egy szabad, demokratikus országban alapvető jog. Hogy március 15-ről miért (többek között) Ukrajna jutott eszébe, azon már lehetne lamentálni, de engedjük el. Illetve fogadjuk el, hogy nem csak az Oscar-díjátadókra, de a nemzeti ünnepekre ácsolt színpadok is a teátrális kinyilatkoztatások, (aktuál)politikai üzenetek díszletéül szolgálnak. Ezzel alapvetően nincs bajom, megszoktuk. Minden oldalon. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike