A Romboló intézett magának még néhány ezer mémet
A fenségest a nevetségestől egy hajszál választja el, tartja a régi mondás. Magyar Péter sohasem volt fenséges, nevetségessége sem az igazi, erőltetett, mert veszélyesnek, agresszívnek tűnik alapállapotban is, sohasem kínálta senkinek sem az azonosulás lehetőségét.
A kutatásokból tudjuk, hogy az elkötelezett Tisza szavazók jelentős része sem szereti a vezért, aki kancellár is akar lenni, hogy a liberális sajtó gondolattalanságával is visszaéljünk picit. Magyar Péter Orbán Viktor antitézise, semmi mást nem várnak tőle csak azt, hogy rombolja le Orbán építményét és nem várják el Magyartól, hogy a rombolása valamiféle jobbhoz vezessen.
Ha ebből valakinek nem lenne világos, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy minden idők legkicsinyesebb messiása ezen alapprogramját azon választópolgárok tudomására hozzuk, akik jól érzik magukat, akik dolgoznak és megélnek, akiknek van mit veszteniük, akiknek van jövőjük és azt látják is maguk előtt.
Ha ezzel kapcsolatban bárkinek van bármiféle kétsége, olvassa el a liberális sajtó azon történő vergődését, hogy az anyák adókedvezményei szembefordítják a gyermekes anyákat a gyermektelen nőkkel, az anyákat a férfiakkal, az egy gyermekes anyákat a két és három gyermekesekkel, és így tovább. Magyarul az, akinek bármilyen dimenzió mentén rosszabb, az teljesen természetes módon gyűlöli azokat, akiknek bármilyen okból akár egy picivel is jobb. A pitiánerség liberális, nagyvárosi formája ez, ott is az elit negyedeinek reménytelensége tükröződik benne, amikor az érdemtelenül gazdagok elhanyagolt kölykei rádöbbennek, hogy sem az ebül szerzett, sem a rabló felmenőktől örökölt vagyon nem tesz boldoggá, legfeljebb olyan gazdaggá, olyan bunkóvá, akitől minden normális ember undorodik.
A rossz emlékű XX. század két söpredéke utálta a legjobban azt, ha kinevették őket, nácik és kommunisták egyformán gyűlölték a méhek korabeli, szóbeli formáját, a viccet. Európa és az európaiság mindenkori hóhérai, a németek és persze a britek is visszatértek már lélekben a pokoli időkbe, büntetik azokat a szavakat és mondatokat és persze a korszellemnek megfelelően azokat a képeket (régen karikatúrákat), amelyek megmutatják a valójukat. A karikatúrához azonban egyszerre kellett humorérzék és rajztudás, a mémeléshez elég elcsípni az elviselhetetlen igazság egy kis szeletét, és ráírni, rámásolni egy képre.
A lehető legrosszabb ellenfélválasztás, ha kevés költséggel rengeteg lövedéket gyártó, lelkes és elkötelezett népmozgalom követőibe állsz bele, Magyar Péter megtette nekünk ezt a szívességet. Magyar Péter kicsinyessége már annyira látványos, hogy híveinek csak a legszűkebb magja gondolja takargathatónak vagy eltagadhatónak, a többiek jobb híján büszkék rá. A kigúnyolását börtönnel, betiltással, ellehetetlenítéssel, vegzálással megtorló vezető személyisége egyetlen normális párt világképébe sem férhetne bele, csak azokéba, akik beszűkült személyiségük örömtelenségének büntetését mások szenvedésében tudják csak feloldani. És újra a rombolóknál vagyunk, akik nem is ígérnek építést, csak a romok csöndjét.
Attól tartok és szomorú ezt mondani, hogy nem csak Magyar Péter szánalmasan nevetséges, hanem törzsszavazói is, különösen azok a budapesti értelmiségiek, újságírók, művészek, akik már sokadszor helyezik olyan emberbe Orbán-buktató bizalmukat, akivel egyébként maguk soha nem állnának szóba, ha az csak egy átlagos belpesti senki lenne.
A nevetés katarzis, segít a szánalmasság, az alkalmatlanság, a gondolattalanság felismerésében, megmutatja azoknak, akiket vissza lehet rántani a valóságba, hogy a saját indulataik milyen abszurditásokra vezetik őket. A normalitás kampánya sohasem az O1G koalíció törzsközönségének szól, hanem nekik. Két külön projektről van szó, az egyik csak arról szól, hogy bosszantsuk a Tiszásokat, mert nagyon is hajlamosak vezérestől az őrjöngésre, és azt jó nézni, de a másik fő üzenete nem más, mint keretezni az előbbi őrületet. A jó mém, a jó vicc kiemeli az embert a saját keretrendszeréből és megmutatja hol téved annak felmérésében. 2022-ben az O1G ellenzék azért kapott csak alig több, mint kétmillió szavazatot, mert O1G-ék az inkompetenciájukkal elvették az ellenzéki szavazók kedvét a részvételtől, de azért is, mert az egész projekt látványosan nevetségesnek bizonyult. Lehet, hogy a Hegyvidéken viccből le lehetett cserélni egy viccpártra a kerület vezetését, de országos méretekben ez nem jöhet össze, mert annyi marihuána egyszerűen nincs.
Nem csak Magyar Pétert kell tehát nevetségessé tennünk, hanem a fő támogatóinak az indulatait is. És persze a belpesti, magát évtizedek óta értelmiségiként eladó véleményvezérek áltudományosságát is, ahogy belehazudják a tágabb ellenzéki szavazó közeg arcába, hogy a Magyar Péter projekt bármit is megváltoztatna azon dolgok közül, amitől olyan szánalmasan pocsékol érzik magukat.
