Lomnici Zoltán: komoly szuverenitási kérdéseket vet fel az Európai Bíróság döntése (PS-interjú)

Az Európai Bíróság elmarasztalta hazánkat a 2017-ben elfogadott civiltörvény miatt, amely után a külföldről pénzelt magyarországi „civil szervezeteknek” kötelezővé tette az állam ennek a ténynek a nyilvánosságra hozását. A döntés azonban komoly szuverenitási kérdéseket vet fel, túl azon, hogy gyakorlatilag kaput nyit az Európai Unió tagállamaiban működő bármilyen célú és támogatói háttérrel rendelkező „civil szervezetek” számára – nyilatkozta portálunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A bíróság döntése értelmében ugyanis a magyar civiltörvény sérti a tőke szabad áramlásának elvét. De vajon végiggondolta-e a grémium, hogy például a patás ördögként hivatkozott oroszok ennek értelmében szabadon pénzelhetnének a tagállamokban politikai nyomásgyakorló szervezeteket is?

Alkotmányjogászként hogyan értékeli a döntést?

A kiindulópont, hogy az Európai Bíróságnak egy olyan ügyben kellett döntenie, amelyről szakmai körökben erősen vitatott, hogy vegytisztán tagállami vagy uniós hatáskör. Magyarországon ráadásul van egy jól működő civiltörvény; a mintegy 60 ezer civil szervezetből alig néhány tucatot érint a most elmarasztalt átláthatósági norma, amelyet egyébként külön vizsgált az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely végül gyakorlatilag megállapította, hogy a regisztrációs kötelezettség nem korlátozza a civil szervezetek létrehozásának és működésének szabadságát. Ezek az ügynökszervezetek viszont egyértelműen nem szeretnék felvállalni azt, hogy külföldről pénzelik őket a megbízóik, ebből kifolyólag támadják a szabályozást. Megjegyzendő, hogy vitatható az Európai Bíróságnak a tőke szabad áramlására vonatkozó azon érvelése, amely szerint az érintett magyar jogszabály ezt sértené – a hivatkozott alapelv ugyanis főszabályként az EU-ra irányadó. Az uniós verdikt viszont közvetett módon megnyitotta a kapukat a globális – politikai befolyásszerzésre irányuló – nagytőke előtt, ami páratlan tagállami kitettséget eredményezhet az Európai Unión belül.

Oroszországban be is tilthatják, Amerikában lobbiszervezetként tartják nyilván ezeket a szervezeteket. Mennyiben más a magyar szabályozás?

Arra hívnám fel a figyelmet, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) minden évben közzétesz egy Factbook nevű kiadványt. Ebben többek között politikai nyomásgyakorló szervezetként hivatkoznak azokra a többségében Soros György által támogatott civil szervezetekre, amelyeket érint a hazánkban életbe lépett regisztrációs kötelezettség. Ugyanis Magyarországon az elfogadott szabályozás értelmében csupán egy regisztrációs kötelezettség van, ezzel szemben az orosz és amerikai gyakorlat is valóban szigorúbb. A mostani döntés azonban azt mondja ki, hogy az Európai Unió tagállamainak semmilyen nyilvántartási lehetősége nincs a külföldről támogatott szervezetek tekintetében. Ez pedig alapvető szuverenitási kérdéseket vet fel.

Elképzelhető, hogy a magyar Alkotmánybíróság is hasonló – az uniós határozattal ellentétes – döntést hoz, mint tette ezt nemrég a német alkotmánybíróság?

Elképzelhetőnek tartom, hogy a magyar testület foglalkozik majd a kérdéssel. Láthatjuk a német példából, hogy a saját hatáskörén túlterjeszkedő uniós intézményekkel szemben az alkotmánybíróságoknak lehetőségük van ezt a jogi magot védeni a közösség előtt.

Az uniós központokban is jelen lévő szervezetek miatt viszont felmerülhet az elfogultság kérdése is. Ön szerint történhetett befolyásolás az ítélet kapcsán?

Tény, hogy Magyarországon az érintett civil entitások közül több is aktív részese volt a bírák érzékenyítő képzéseinek, illetve hogy a külföldről finanszírozott szervezetnek különös érdeklődést mutatnak a hazai ítélkezési gyakorlat iránt. Az is tény, hogy francia Valeurs actuelles nevű lap hozta nyilvánosságra, hogy Soros György jelentős befolyással rendelkezik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán belül. Arra jelenleg nincs bizonyíték, hogy a konkrét ítélet meghozatala során volt-e a kedvezményezettek részéről befolyásolási kísérlet az Európai Bíróság tekintetében, de a fentiek fényében ugyanakkor nem teljesen kizárható ez a faktor sem.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu