Pesti Srácok

London 2023-ban sem csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását

London 2023-ban sem csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását

London 2023-ban sem csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – mondta hétfőn Rigában a brit miniszterelnök. Rishi Sunak a főleg észak-európai államokat tömörítő Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezet csúcsszintű konferenciájára érkezett a lett fővárosba.

Nyitóbeszédében kiemelte, hogy az eddig mintegy 2,3 milliárd font (több mint 1067 milliárd forint) értékű brit támogatás fenntartása, sőt, esetleges növelése azt szolgálja, hogy London a szükségletek függvényében tovább segítse az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát katonai téren. A brit miniszterelnök légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint páncélozott járművek további juttatását helyezte kilátásba, és a konferencián részt vevő többi országot is támogatásuk növelésére biztatta. További szükséges lépésnek nevezte beszédében "az orosz utánpótlási lánc elleni támadásokat és az oroszoknak nyújtott külső, főleg iráni támogatás megakadályozását". Rishi Sunak kabinetirodája még a kormányfő Rigába érkezése előtt közleményt adott ki, amelyből kiderül: Nagy-Britannia egy 250 millió font (több mint 115 milliárd forint) értékű szerződés keretében több százezer lőszer leszállításával kívánja segíteni az ukrán hadsereget, ami folyamatos ellátást biztosíthat 2023-ban a tüzérség számára. Nagy-Britannia az ukrajnai háború februári kezdete óta rakéta-sorozatvető rendszerekkel, 125 légvédelmi ágyúval és több mint 100 ezer lőszer szállításával segítette az ukrán hadsereget.

A Közös Expedíciós Haderő csúcstalálkozóján a házigazda Lettországon és Nagy-Britannián kívül Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia képviselői vesznek részt. Videokapcsolaton keresztül bekapcsolódott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arra kérte a részt vevő országokat, hogy továbbra is "minden lehetséges eszközzel támogassák az orosz megszállás ellen küzdő Ukrajnát".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Roman Koksarov

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!