Ma hirdetnek másodfokon ítéletet a halálkamion-perben

Ma hirdet határozatot a 71 halálos áldozattal járó 2015-ös embercsempészési ügy 14 vádlottjának másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtábla.

Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék négy vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés és társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében mondott ki bűnösnek, és ezért őket bűnszervezet tagjaként 25 év fegyházbüntetéssel sújtotta, kimondva, hogy nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Tíz vádlottat társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettéért marasztalt el a bíróság, őket három és tizenkét év közötti szabadságvesztésre ítélve.

Naponta száz embert juttattak Nyugat-Európába az embercsempészek

A Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a bűnszervezet 2015 februárja és 2015. augusztus 27. között működött; júniustól napi rendszerességgel szállítottak embertelen körülmények között migránsokat arra alkalmatlan, zárt, sötét és levegőtlen tehergépkocsikkal Ausztriába és Németországba. Kezdetben naponta 20-40, augusztus közepén már száz embert juttattak Nyugat-Európába.

Az elsőfokú ítéletben összesen 26 vádpont szerepel; ezek közül a huszonötödik az, amikor a vádlottak augusztus 16-án hajnalban, Mórahalom térségéből elindultak egy hűtőkamionnal, amelynek rakterébe 59 férfit, nyolc nőt és négy gyereket zsúfoltak. A szakértői vélemény szerint a raktérbe zsúfolt emberek az indulástól számított három órán belül – még magyar területen – gyötrelmes körülmények között megfulladtak. Ausztriában, az autópályán, Parndorf közelében, 2015. augusztus végén találták meg egy álló tehergépkocsiban a 71 migráns holttestét. A magyar szervek a szerb határ közelében még aznap délután elfogtak négy gyanúsítottat. A kamiont a negyedrendű vádlott vezette; a járművet a csoportot irányító elsőrendű vádlott, egy afgán férfi és két bolgár társa, a harmad- és negyedrendű vádlott kísérte.

Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért

A másodfokú tárgyaláson Vörös István ügyész azt indítványozta, hogy a táblabíróság az emberölés miatt is elmarasztalt négy vádlottra életfogytig tartó szabadságvesztést szabjon ki, azzal, hogy csak a másodrendű vádlott bocsátható feltételes szabadságra. Védőik e vádpont alóli felmentésre tettek indítványt. Az elsőrendű vádlott ügyvédje szerint a lehallgatott telefonbeszélgetések alátámasztják, hogy védence többször arra utasította a kamiont vezető negyedrendű vádlottat: álljon meg, vegyen vizet, és győződjön meg arról, hogy minden rendben van-e a raktérben lévő emberekkel, társa a lebukástól való félelem miatt azonban nem tett ennek eleget.

Az ügyész a csak embercsempészés miatt elmarasztalt vádlottakra is súlyosabb büntetés kiszabását kérte. Két vádlottat leszámítva – akik csak egy-egy Ausztriáig tartó szállításban vettek részt – cselekményük két rendbeli embercsempészés bűntettének minősül, mivel a migránsoknak két államhatár átlépéshez nyújtottak segítséget, ezért büntetési tételkeretük felső határa magasabb, mint amit az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék figyelembe vett. Védőik szerint azonban nem állapítható meg, hogy az embercsempészés bűncselekményét a csoport tagjai bűnszervezetben követték el, ezért a kiszabott büntetések enyhítését indítványozták.

Az elsőrendű vádlott – és hozzá hasonlóan az emberölésért elmarasztalt három társa – az utolsó szó jogán elismerte az embercsempészés elkövetését, de többször is tagadta, hogy gyilkos lenne.

Forrás: MTI; Vezető kép: AFP