Az ezredforduló óta február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. 1947-ben ezen a napon vitték el a szovjet csapatok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba, ahol nyolc évet töltött fogságban. Elhurcolása a demokrácia alapelveinek és az emberi szabadságjogok lábbal tiprásának jelképévé vált, ami a kommunista diktatúra több, mint négy évtizedes fennhatóságát jellemezte.
Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött arról, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatát követően 2001-ben emlékeztek meg először az áldozatokról az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket február 25-én. A megszálló szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A mentelmi jogától megfosztott képviselőt bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték, csaknem egy évtizedet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után már csak néhány évig élt, 51 évesen, 1959-ben hunyt el. Szimbolikusan a kisgazda politikus törvénytelen letartóztatásával indult el az a csaknem ötvenéves folyamat, amelyben a kommunista párt szisztematikusan kiírtotta a társadalom azon tagjait, akik bármilyen kritikával illették a rendszert, netán ellenszegültek annak. Ezzel elindultak egy olyan úton, ami a totális egypárti diktatúra felé haladt.
INGYENES MÚZEUMLÁTOGATÁS, FILMVETÍTÉS ÉS PÓDIUMBESZÉLGETÉS AZ EMLÉKNAPON
A Terror Háza Múzeum az évforduló napján ingyen látogatható, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínházban ingyenes vetítésen és pódiumbeszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők. Tíz órától Huth Gergely dokumentumfilmje, a Szétszakadt Magyarország pörög majd a mozigépben.
TGM és Orbán egymásba karolva állja a gumibotozást. Csurka és Esterházy együtt mulat Mészöly Miklós születésnapján. Csak két villanás a nyolcvanas évek politizáló, értelmiségi ellenzékéről, amikor a nézetkülönbségek marginálisak voltak, a kommunista ellenség pedig közös. Ám alig pár év telt el, s átjárhatatlan szakadékok nyíltak népi és urbánus, jobb- és baloldali között. Hol rontottuk el? Az ellentétek egyébként is kiéleződtek volna, vagy alaposan rásegített a késő kádári éra állambiztonsági szolgálata, amely hihetetlen energiát fordított az ellenzéki csoportok manipulálására, összeugrasztására? Erre a kérdésre keresi a választ Huth Gergely dokumentumfilmje.
A filmet A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása címmel pódiumbeszélgetés követi. Vendégek: Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága alelnöke, Ferkó Dániel történész, a PS főmunkatársa és Dézsy Zoltán dokumentumfilm-rendező.
Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS